Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-22 / 21. szám

Thursday, May 22, 1969. 5 A los-angelesi polgármesteri előválasztási kam­pányban, mint a California Democratic Council tagja házaltam Tom Bradley fekete városatya pol­gármesterré való választása érdekében, Sam Yorty munkásfaló, jobboldali, minden bokorban kommu­nistát látó, jelenlegi polgármester ellen. Felada­tom volt 143 család meglátogatása és megagitálá- sa. A házalás alatt alkalmam volt beszélni 121 egyénnel röviden, 5 polgárral hosszabban. A 116 elfogadta, legtöbb megköszönte, hogy felkeres­tem. A választókerület 4 az 1-hez Bradleyre szava­zott az előválasztáson, amelyen Bradley 42%-át kapta a szavazatoknak Yorty 24%-ával szemben. A főválasztás május 27-én lesz. Az alantiakban egy kis izelitőt adok, hogyan is ment a házalás, amikor hosszabban szóba álltak velem. 4 Yorty párti, egy Bradley párti. 1. (Becsengetek, kinyilik az ajtó): Jó reggelt uram. Szeretném megkérni, hogy szavazzon Tom Bradleyre. Mr. A: Mr. Bradleyre? Nem gondolja, hogy Mr. Bradley túl radikális? C: Hogyan érti ezt uram? Mr. A: Ha van ideje, jöjjön be (már be is tuszkol a házba). Majd megmagyarázom. Üljön le. C: Köszönöm. Mr. A: Bradley arról álmodozik, hogy egységet tud teremteni a fehérek és feketék között. C: Csak ez biztosíthatja Amerika békés fej­lődését. Mr. A: Békés? Mi történt Wattsban, mi történik az egyetemeken? Ezt nevezi maga békés­nek? C: A kilengésekkel mi sem értünk egyet, de az OKOKAT kell előbb megszüntetni. Wattsban a munkanélküliséget, a nyomort, az iskolákban az ósdi tanítási rendszert. Csakis közös megbeszélé­sekkel lehet megoldani kérdéseket. Rendőri, ka­tonai brutalitással soha. Mr. A: Hát ebben van va­lami. .. C: Sajnálom, de nekem mennem kell. Mr. A: Kár, szerettem volna még elbeszélgetni. C: Akkor még eljövök máskor. Mr. A: Legyen sze­rencsém. C: Goodbye. Mr. A: Goodbye. (Utánam szól.) És gondolja, Mr. Bradley jobb polgármester volna? C: Meg vagyok róla győződve. (Elköszön­tünk egymástól.) 2. Már sok agitációs munkát végeztem, de még olyan emberrel, mint Mr. B nem találkoztam. Kö­szönés után odaadtam a röpcédulát és elmondtam jövetelem célját. Átvette a röpcédulát, amelyen Tom Bradley képe van. Egy árva szót sem szólva, egész percig nézte Bradley arcát. (Nekem úgy tűnt fel, mintha 10 percig nézte volna.) Aztán megszó­lalt, tört angolsággal: Mi a véleménye Hitlerről és Mussoliniról? (Meglepett a kérdés.) C: A világ jobban járt volna, ha meg se születnek. 50 millió ember pusztult el miattuk. Mr. B: (minden szem­rebbenés nélkül): A zsidók és a kommunisták az okai. Ők szervezték az ellenállást. Hitler csak tör­vényes rendet akart a tiszta faj részére. C: (elbá­multam. dühöngött belsőm, mit illik ilyenkor csi­nálni. Szembeköpni, lekenni egy pofont, nem hi­szem, hogy segített volna.) Ilyen piszkos gondo­latokkal maga tiszta fajnak hiszi magát? Mr. B: Ez csak kommunistáknak piszkos gondolat. Talán ma­ga is az? C: Én olyan világot szeretnék, ahol minden em­ber, szin, faj, vallási és nemzetiségi különbség nél­kül békében munkája után boldogan élhet. Ha ez kommunizmus, akkor az vagyok. De gyűlölettel semmit nem lehet elérni. Mr. B: Ha magával az történt volna, ami velem, maga is gyűlölne: C: Mi történt? Mr. B: Földönfutóvá tettek. 4320 acre föl­demből, gyönyörű kastélyomból csak ez maradt. (A 10 családos apartment házára mutatott.) De már közeledik az idő, hogy Bugáriába visszatérhetek a AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD birtokomra. (Olyan képet vágott, hogy ha nem lett volna fasiszta, talán meg is sajnáltam volna.) C: (Most már tudtam, honnan fuj a szél.) De amed­dig visszatérhet Bulgáriába, ajánlom, hogy szavaz­zon Tom Bradleyre, mert lassankint az adó elvi­szi a hasznot, amit ez az apartmentház hoz. Mr. B: Inkább minden vesszen, de feketére soha! És jobb lesz, ha nem lázit azokkal a röplapokkal. Fekete polgármester Los Angelesban! Az lehetetlen. C: Majd meglátjuk! Szerencsés utazást Bulgáriába. GOOD BYE. Mr. B: (Mint aki komolyan hisz bul­gáriai útjában.) Köszönöm. 3. Mrs. X: (öntözte a gyepet.) Mit árusít ön? C: Semmit asszonyom. Szeretném megkérni, hogy sza­vazzon Tom Bradleyre. Mrs. X: Melyik csoportot képviseli? C: A California Democratic Counciltól vagyok. Mrs. X: Oh, a C.D.C., azok vannak a hábo­rú ellen. Talán azt akarják maguk, hogy az oro­szok és a kínaiak a Wilshire Boulevard-on marsol- janak? C: Nem azért vagyunk 10,000 mérföldre innen Vietnamban, hanem azért, mert az amerikai tőkések sok pénzt fektettek be ott és most az ame­rikai fiukat küldik oda a befektetéseket megvé­deni. Eddig 35 ezer amerikai fiú vérzett ott el, a sebesültek száma százezrekre rúg. Ezért van a C.D.C. és Tom Bradley a háború ellen. Mrs. X: Jobb, ha ott pusztulnak ezrek, mint itt milliók. Ameddig ott harcolnak, addig mi itt békében él­Ötven esztendeje annak, hogy Ady Endre meg­halt. Megilletődve gondolunk vissza a költőre, a század magyar irodalmának erre a rendkívüli je­lenségére, a magyar életnek erre a csillagképére. A modern magyar irodalom egyik legnagyobb szel­lemi vezérére és úttörőjére. Ady Endre egy bekövetkezendő uj világrend prófétája volt. A költő, aki a szerelem forró lihe- gését zsoltárrá énekelte, aki haragos keserűségét, megható fájdalomkiáltását, forradalmat hivó két­ségbeesett sikoltását, egy vajúdó ország társadal­mi és politikai harcának gyújtó pontjává tette. Egyik verse igy szól: “Ifjú szivekben élek.” Váradon ébredt rá Ady, hogy amikor egyéni fájdalmát világgá kiáltja, milliók elfulladt pana­szát sűríti egyetlen lélek indulataiba. Amikor el­kiáltja a korabeli magyar közszellem nyomorúsá­gát, a kulturális és politikai elmaradottságot, azt a fojtogató atmoszférát, mely minden haladó gon­dolatra, törekvésre ránehezedett, gyakran úgy érezhette, hogy egyszerre szól a nép szájával és a magáéval, egyszerre mondja a nép s a maga buját. Ennek az egységnek az érzete adott neki morális felmentést minden korlát alól. Mert tisztelheti-e a korlátokat, aki ráeszmélt a népét fenyegető ka­tasztrófára? Respektálhatja-e a hagyományos il­lem formákat, akinek a torkát a nemzet tragédiá­jának tudata fojtogatja? Ady akkor kezdett Írni, amikor Magyarországon uj szereplő jelent meg a társadalmi élet nagy színpadán. Ez az uj szereplő a munkás volt. A munkás, akivel ünnepnapokon tán kezet is fogott a polgári vagy úri leereszkedés, de aki mégis ka­lap levevő alázatosa volt csupán annak a világrend nek, melyet a vállain hordozott. A munkás a politikai, társadalmi, irodalmi és gazdasági élet harcában mint tényező szinte lehe­tetlen, s mint jogokat követelő vagy uj világrend­hetünk. Ez Mr. Yortynak az álláspontja, azért fo­gok rá szavazni. C: Hányán harcolnak a családjá­ból Vietnamban? Mrs. X: Hála Istennek, senki sem. C: így már értem. Az ura meg valamelyik municiógyárban dolgozik? Mrs. X: Hogyan találta el? C: Nem volt nehéz. A magafajta polgár fogja Amerikát romlásba sodorni. Good bye. Mrs. X: Az­ért nem kell gorombáskodni. 4. Mrs. Y: Diákokkal nem tudok egyetérteni, mert amikor egyetemista voltam, a diákok inkább azon versenyeztek, hogy ki tud több aranyhalat lenyel­ni, melyik egyetem diákjaiból tudnak többen be­férni egy telefonfülkébe (mosolyogva), hogy melyik diák tudott több bugyogót ellopni az egye­temen bennlakó leányok hálóterméből. C: Ez na­gyon szép és bátor cselekedet volt, de a mostani diákok azon gondolkodnak, hogy lehetne ebből a zűrzavaros világból egy megértőbb világot, köztük egy megértőbb Amerikát csinálni. Úgy érzik e változásoknak az iskolában kell megkezdődni­ük. Ennek a hive Tom Bradley, azért kérem, hogy szavazzon reá május 27-én. Mrs. Y: Sehogysem te­hetem, az én családom már száz év óta konzerva­tív jelöltekre szavaz. Yorty ebbe a kategóriába tartozik. C: Értem, asszonyom. Good bye. 5: Mr. Z: Annyira velem érzett a Bradley politi­káját illetőleg és Bradley dicséretében és nekem adott tanácsaiban, hogy miként agitáljak még job­ban, hogy egy félóra múlva alig tudtam a lakásá­ról elszabadulni. Cincár Gyula, Los Angeles ért síkra szálló egyenesen lenézett volt. Ebben a káoszban azonban Ady Endre füle nyit­va, lelke kitárva, a tóduló tömeg lármája mögül meghallotta és meglátta a zűrzavaron keresztül, hogy mindennek nyomában egy uj világ nagysze­rű szépségei közelednek, föl nem tartóztatható nagy léptekkel. A látásnak e tisztasága tette Adyt a forradalom poétájává. Érezte, hogy a költészetnek az életet kell adni, hozni, követelni, építeni, formálni, mert minden. Szépnek, jónak, igaznak egyetlen kerete van és az maga az élet. Ady Endreraz élet poétája Volt. Azt mondotta, hogy a tudomány, irodalom és művészet nem lehet, nem is lesz és ne is lehessen soha többé a kiváltságos kevesek élvezete, játéka, szeszélye. A bátorság poétája is volt. Bátor és bátorító. Életében és művészetében is meg nem alkuvó ke­mény hajthatatlansággal állta a.vihart, amit maga ellen felkavart. “Egy dal, melytől egy csúf óránk megszépül, teremtés volt a lelkinkben...” és mű­vészetet vitt az életharcok vad küzdelmébe, har­cos keménységgel hirdetvén, hogy “Kenyér jár nekünk a ránk dobott kőért, nem magunkért va­gyunk, hanem a leendőkért, az ékes jövőért.” Harcos öntudattal üzent hadat a tespedő magyar lírai költészetnek. Szilaj hangon ígérte be az uj március eljövetelét. Tüzes gyújtó szavakkal a for­radalom egyik magvetője lett. Az újítani akarók élére állt. Már a század elején észrevette, hogy an­tiszemitizmussal akarják a jelentős és növekvő elégedetlenséget levezetni. Lásd a “Bélyeges se­reg” cimü versét. A feudális és klerikális reakció mind erősebben kezdett ránehezedni az országra, amikor megírta, hogy a mai társadalomban a papi és a világi feje­delmeké minden. Ady lelki szövetséget kötött a proletársággal. Kunfival éjszakákat átvitázik és bensőséges barátja lesz Jászi. A latifundiumok és hitbizományok közé ékelt zsellér parasztot tartja a legerősebb magyarnak. A fajgyűlölet gyökerét is kiirtja magából. Azt tartotta, hogy az alkotmány­nak nem az uralkodó osztály adja az erőt, hanem az egész nép, ami nála a nemzetiségi kisebbségek felszabadulását jelentette. A történelemben is je­lentős vers: “A magyar Jakobinusok dala.” Ilyen volt a költő és a művész... Ki volt az ember... Korán fölégett testben, de lelkének tük­re mindig nyugodt és derűs volt. Az üldözés, ami­ben bőven volt része, nem tette pártossá, sem gyü- lölködővé. Jobban tudott szeretni, mint haragud­ni. A szegények, elesettek, a bántottak, inegalá- zottak, kitagadottak, poéták voltak szivbeli háza- népe. Az emberek embere volt. Ha valakinek fájt valamije, azért ő sirt. Aki szenvedett, azt ő vigasa* (Folytatás a ,12-ik oldalon) EMLÉKEZÉS ADY ENDRE HALÁLÁNAK ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁRA HÁZALÁS KÖZBEN LOS ANGELESBEN VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendel MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-röt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom