Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-15 / 20. szám
2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 15, 1969. A hadügy sötét szeglete. — A vietnami hábo- Tuig a vegyi és biológiai háború előkészitése homályban volt. De most a könnygázak, növénypusz- titók megvilágítják e fegyverek szörnyű veszélyességét. Richard D. McCarthy képviselő bátorsága több fényt vet rájuk. Kérdéseire a Pentagonnak s a Külügynek felelnie kellett, de amit mondtak, nem meggyőző. Azt mondják, csak kis készletük van az ideg-gázokból, csupán 100 millió ember megöléséhez elég. És velük Vietnamban kevesebb ellenséges katonát ölnek meg. Viszont jelentették, hogy könnygázzal kiűzik az ellenséget az óvóhelyekről, hogy a B-52-k halálra bombázhassák őket. Hát ez nem vegyi háború? A koreai háborúban azon erőlködtünk, hogy megcáfoljuk a baktérium fegyverek alkalmazásának a vádját — de most olyan mérgeket gyártunk, melyek az egész emberiéget megfertőzhetik s amelyek ellen nincs orvosság. Azt mondják, ez elrettenti az ellenséget ilyen támadástól — de az olyan ellenszer, aminek következményeit nem is ismerjük, képtelen és hihetetlen. Nem gyengülnénk katonailag, ha beszüntetnők a vegyi és biológiai gyilkoló szerek kutatását; hiszen látjuk, hogy a harcolók nem engedelmeskednek e fegyverek használati tilalmának. A Kongresszusnak ezt meg kell vizsgálnia, mert ha ez katasztrófára vezet, nem védekezhetnek a titkolódzással és a tudatlansággal. (N. Y. Times, 1969 ápr. 23.) Dél-Vietnam elnöke nem akar békét. — Kételkedem, hogy Nguyen Van Thieu elnök komolyan akar ellenfeleivel tárgyalni és velük fegyverszünetet kötni. (Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke.) Minden eszközzel. — A Fehér Ház minden megszokott és szokatlan, minden tisztességes és minden tisztességtelen eszközt fel fog használni, hogy az antiballisztik misszilek gyártását elfogadtassa a Kongresszussal. (A Fehér Ház egy szószólója.) Nem kellenek törvények az egyetemek ügyében. — Tiltakozom az ellen, hogy az egyetemekre fegyvereket vigyenek. Már vannak törvények a fegyverviselés szabályozására és veszélyes volna külön törvényt hozni a főiskolai fegyverek ügyében. Éppen elég rendelkezés van már erre. (James Hester, a New York Egyetem elnöke.) Mi lenne ha ... — Nem volt meglepő, hogy a Szovjetunió aggodalmát fejezte ki, mert egy hirtelen összegyűjtött hatalmas amerikai flotta Vladi- vosztok környékére hajózott. Azt mondták, ez az U.S. kémrepülőgépének lelövésére volt a válasz. De hogyan fogadná az U.S., ha hasonló szovjet flotta — bármilyen megokolással — California mentén úszna? És mikor aztán az U.S. flottát átirányították a Sárga-tengerre, akkor az a szovjet lábasból a kinai tüzbe ment. Érthető volt, hogy Lin Piao óvta Kinát, fel kell készülnie egy nukleáris támadás ellen. Az előzmények után minden gyanús, ami Észak-Korea kikémlelésével kapcsolatos. Kérdés, mi szükség volt a fennhéjázó kijelentésekre a kémrepülőket védő győzhetetlen amerikai hajóhadról. (N. Y. Times.) Vad forradalom fenyeget. — Latin Amerika minden nyomortanyáján, elhagyatott falujában, ebben a légkörben jobboldali despotizmus fejlődhetik ki, amit a baloldal diktatúrája válthat fel. Amióta az “Alliance for Progress”-t megkötöttük, 9 köztársaságban győzött a katonai ellenforradalom. (Sol M. Linowitz, az U.S. megbízottja az Amerikai Államok Szervezetében.) Kanadai veszély. — Bármely pillanatban kitörhet a háború az U.S. és Kanada között — emlékezzünk 1812-re; és konvencionális fegyverekkel vívott háború törhet ki az U.S. és a Szovjetunió között — ezért kell az U.S. olajkutjait évi 7,000 millió dollárral támogatni. (Long szenátor, a Szenátus republikánus csoportjának vezetője. Proxmire szenátor ezt kérdezte tőle: Komolyan mondja ezt? Igen, felelte, ez nem lehetetlen.) Benn az ellenség. — Fontosabb a katonai, mint a polgári költségvetés, mondotta Nixon és nekünk meg kell huznunk a vészharangot. Ha ezt az elvet követjük, az U.S. még agresszívebb lesz kifelé és belül még súlyosabb felfordulás következik. Ez elv miatt kellett Johnsonnak visszalépnie, ezért bukott meg Humphrey. S ha Nixon is ezt követi, megszegi Ígéretét, hogy befejezi a vietnami háborút. Ha meg akarjuk menteni az országot az iparikatonai diktatúrától, amilyen Németországot tönkretette, egyesülnünk kell általános békemozgalomban. Benn van az ellenség, nem a kapun kívül, ezt mondja meg Nixon a népnek, ne pedig levitézlett kísértetekkel rémitgessen. (Hugh B. Hester, nyug. vezérőrnagy.) Jogos volt a Pueblo elfogása. — Észak-Koreának joga volt magát védeni az elektronikus kémkedés Az Ohio-folyó Pittsburghnál, az Allegheny és a Monongahela folyók találkozásából ered, széles kanyargásokkal folyik Nyugat-Pennsylvania hegyei között, azután Ohio és West Virginia határai mentén, majd Kentucky és Indiana között, Illinois déli sarkát érintve Cairo, Ill.-nál a Mississippibe ömlik. Nagy folyamok, folyók táplálják az Ohio-t, amelyek mindegyike ipari központok mentén halad el. Az Ohio-folyó ma már annyira elszennyeződött, hogy a közegészségi mérnökök, akik az Ohio vizét vizivás szempontjából vizsgálják, azt mondják, hogy ennek a víznek az ize és a szaga gyakran “disznóól”-ra emlékeztet. Pedig az elmúlt 20 év alatt nagy erőfeszítéssel próbálták megtisztítani ezt a folyót, a szövetségi kormány, nyolc állam, többszáz város és község, privát vállalatok közreműködésével és közel 1 milliárd dolláros költséggel. Némi siker koronázta ezt a kísérletet, mert ma tisztább az Ohio, mint bármikor a ’30-as évek óta. De az a sok szenny, ami naponta a 981 mérföld hosszúságú folyóba ömlik, minden eddigi igyekezetét meghiúsít. Például Pennsylvániában, Midlandnál, a Crucible Steel Corp. titánium gyárának csövei állandóan zöld, mérges, folyékony salakterméket ontanak a folyóba. Az ohioi Steubenville-ben, a vasgyár kohóiból a vasoxid pirosra festi a vizet. Wheeling, W. Va.-tól délre, az Ashland Oil Co. egyik telepéről kékesfekete, nyúlós képződmény csúszik le a partról a folyóba. Aliquippa, Pa.-nál, a Jones & Laughlin Steel Corp. gyáraiból a lefolyó olaj a szivárvány színeiben játszó foltokat képez a folyó tetején. Nemcsak a gyárak vétkesek az Ohio-folyó súlyos szennyeződésében, hanem a városok és községek is, amelyek minden vegyi eljárás nélkül öntik szennyvizüket a folyóba. Emiatt egyes helyeken az Ohio mentén a bűz kibírhatatlan. Az Ohio és mellékfolyói mentén 300 községnek nincs szennyviz- tisztitó telepe. Még a nagyobb városok, amelyek szennyviztisz- titóval rendelkeznek, sem tisztítják megfelelően a szennyvizet. Pittsburghban az ötvenes évek végén, 100 millió dollárral épített szennyviztjsztitó eltávolítja a bádogkannákat és nagyobb salakdarabokat a szennyvízből, mielőtt a folyóba érne, de mégis óriási mennyiségű sav, vegyszer, olaj, zsiradék és más salak ömlik naponta az Ohioba. Az iparosodás már 200 év óta fokozatosan rontja az Ohio vizét. Ez a folyó Hollandia és Németországnál nagyobb terület léfolyó medencéje. Ez a vidék olyan nyersanyagokban gazdag, amelyek a vas és különböző vegyszerek előállításához szükségesek. Ott van az ország fel nem tárt széntelepeinek háromnegyed része és erdei a keményfa szükséglet negyedrészét szolgáltatják. Az évek folyamán úgy a privát vállalatok, mint a kormány az Ohio-t és mellékfolyóit egyszerűen a szemétel- távolitás legjobb eszközének tekintették. Az volt a korábbi szennyvizfeldolgozók legfőbb rendeltetése, hogy minél gyorsabban juttassák a szennyvizet a folyóba. A második világháború végén már olyan rossz állapotban volt az Ohio vize, hogy sem fürdésre, sem csónakázásra nem volt többé alkalmas és a halak is kipusztultak belőle. Habár több város még ezután is az Ohio vizét használta ivóvíznek, ezt ellen. A tengeri kémkedést szabályozó nemzetközi jog elavult, a műszerek felfedik egy ország egész védelmi berendezését. S ebben a nagyhatalmak jogtalan előnyt szereztek kis országokkal szemben. (W. E. Butler, Harvard, az Amerikai Nemzetközi Jogi Társaság ülésén.) Megment a Black Power. — Szerencse, hogy kifejlődött a “fekete hatalom” és a “diákhatalom”. Ez arra vihet minket, hogy egy hatalmas, gazdag fehér kisebbség hamis biztonságát átalakítsuk a sokszínű szegények világává, amely a jövőt biztosítja. (Rev. Paul Albrecht, az Egyházak Világtanácsának titkára.) Nem épül. — Tiz év alatt 26 millió lakást kell építenünk és modernizálnunk — de ez vágyálom. Csak luxuslakásoknak van piacuk. (Ada Louise Huxtable, a N. Y. Times építészeti szakértője.) előbb nagyon alapos tisztításnak kellett alávetni. A folyó megtisztítása politikai kérdés Technikailag az Ohio-folyó megtisztítása nem ütközne megoldhatatlan akadályokba és nem ezen múlik, hogy ezt ipindeddig nem tették meg. Tisztán politikai és ebből kifolyólag pénzügyi okok miatt jutott a folyó ilyen kritikusan rossz állapotba. 1948-ban kezdték a folyó megtisztítását az Ohio River Valley Water Sanitation Commission vezérlete alatt. Ez az elismert, technikai szakértőkből álló bizottság pionér munkát végzett a vízszennyeződés okának és hatásának megállapításában. A viztisztasági ellenőrző szabályokat is az Orsanco standardjai alapján fogadta el a szövetségi kormány 1965-ben, amikor a viztisztasági törvényt életbe léptette. De a bizottságnak nincs hatásköre, hogy az általa kidolgozott szabályokat foganatosítsa. Azelőtt csak az egyes államok törvényemé támaszkodhatott. Most pedig a szövetségi törvény értelmében is vonakodik eljárni, mivel működése elsősorban az állami kormányok politikai támogatásától függ, amelyek viszont a nagyipart nem akarják megszigorítani. Az állami kormányokat a helyi nagyipar támogatásával választják, igy ezek a kormányok a nagyiparnak igyekeznek a kezére játszani. Az Orsanco vezetői igy hát azt mondják, hogy a törvény végrehajtása nem az ő dolguk, ők csak arra szorítkoznak, hogy felvilágosítsák az ipart a folyó-szennyeződés veszélyére, abban a reményben, hogy saját jóvoltukból majd hallgatnak rájuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szigorú végrehajtást nélkülöző törvény mellett az oktatásnak és felhívásnak semmi foganatja nincs. A jelenlegi szövetségi és állami törvények megszabják, hogy az üzemek, amelyek a folyók vizét szennyezik, 1972-re vagy ’73-ra vezessenek be bizonyos előirt felszereléseket és eljárásokat, de általában kétlik, hogy ezt a határidőt az üzemek betartják. A szövetségi kormány 2 milliárd dollárra becsüli az Ohio megtisztításának költségeit, amit rendkívüli és aránytalanul nagy kiadásnak tekintenek. A nagyvállalatok azt akarják, hogy ezt a kormány fizesse. A vietnami háború költségeihez hasonlítva azonban ez jelentéktelen összeg. Mindaddig szó sem lehet komoly erőfeszítésről a folyók vizének megtisztítására, inig a törvényt végre nem hajtják és mig a vietnami háború tart, mig erre a gyilkos célra pazarolja el a kormány az ország dolgozóinak verejtékéből beszedett összegeket. A/Y\eRBKAI ^ w-y/lftzfífczr' 4SXO Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy evre 12 dollar, felevre §6.5(T mmmmmmmuBamBamummwmBmmmnrntmimKmj Mondták és Írták mm SZENNYES AZ OHIO-FOLYÓ?
