Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

Thursday, May 15, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD CSIGAPOSTA Most már csak idő kérdése, mikor kell 7 centes bélyeget ragasztani egy levélre, hogy az rendelte­tési helyére jusson. Nixon elnök, az infláció-elle­nes küzdelem bajnoka, jó példát mutat, hogyan kell megfékezni az áremelkedéseket: javasolja a levélposta dijának hat centről hét centre való emelését. A postadij emelése nagy probléma elé állitotta a postahivatal vezetőit. A probléma abból szárma­zik, hogy amióta a postadijat 3 centről állandóan magasabbra emelték, a postaszolgálat állandóan rosszabb lett a postahivatal vezetőinek terve alap­ján. így történt, hogy a postadij emelésével csök­kent a levelek kollektálása, emelkedett a lezárt postahivatalok száma; különböző rendeleteket hoz­tak a levelek méreteiről, hogy elvegyék az átlag­polgár kedvét a posta használatától. A postakocsik vezetőit arra utasitották, hogy különösen a nagy- forgalmu utcákon duplán parkoljanak és kénysze- ritették a postafiók tulajdonosokat, hogy olyan számsorra emlékezzenek, amit legfeljebb a “Quiz- gyerekek”, vagy matematika tanárok képesek meg­jegyezni. Most, hogy a postadij ismét emelkedik, nagyon, de nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a postahiva­tal vezetői. Mert vajon ki tud majd kigondolni újabb módszert, amellyel rosszabbá lehet tenni a postaszolgálatot? Archibald David, a postahivatal vezetője, a zip- code feltalálója nagyon leleményes ember. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a postadijazás 7 centre való emelése esetére is készen áll, mert feltalálta a “csiga-postát.” Ez a csodabogár nem más, mint az a módszer, mellyel a posta eredeti helyéről rendeltetési he­lyére nem jut el gyorsabban, mint a csiga. Igen ám, de valami nincs rendben a “csiga-pos­tával”, mert csak öt napot vesz igénybe, hogy egy Washington, D. C.-ben feladott levél New Yorkba jusson, noha" erre normális körülmények között hat óra teljesen elegendő volna. A hat órai kézbe­sítés azonban nem adna okot a postadij felemelé­sére. A postahivatal a hat nap után Washingtonból New Yorkba érkezett leveleket egy zsákba rakja és — visszaküldi Washingtonba, azzal az utasítás­sal, hogy a leveleket nem szabad a hét vége előtt kezelni. Ez a rendszer sem vált be eléggé és igy újabb terveket dolgoztak ki. Az egyik lángész azt java­solta, hogy változtassanak a megszokott jelszón és módosítsák ilyenképpen: “a postás csak egyszer csönget.” Az uj jelszó mögött az rejlik, hogy ha a postás egyszeri csöngetésre nem kap választ, akkor min­den levelet ott a helyszínen a szemétkosárba dob. Erről a postás természetesen jelent az irodában és a postahivatal kárpótlásul másnap egy tonna hirdetést szállít a címzettnek, ahol az egyszeri csöngetésre nem válaszoltak. Ha volnának olyanok, akik kételkedve olvasnák a fentieket, azokat megnyugtathatom, hogy itt he­ver íróasztalomon a bizonyíték. Az Amerikai Ma­gyar Szó kiadóhivatala hivatalos átiratot intézett 1968 március 14-én a központi postahivatalhoz, pa­naszt emelve, hogy egy kanadai olvasó hétről hét­re nem kapja a lapot. Panaszos levelünkre a köz­ponti postahivataltól 1969 március 25-én kaptunk választ, melyben megnyugtatnak bennünket, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint ezúttal (több mint egy évvel az eredeti panaszemelés után), az Amerikai Magyar Szó kanadai olvasója rendesen kapja a lapot. Minden jel arra mutat, hogy nem lesz kielégítő postaszolgálat mindaddig, amig vissza nem térünk a három centes levélbélyegre. | ...g ..e Washington, D. C. — Nixon elnök közzétette, hogy még az első terminus végezte előtt ellátogat Ausztráliába. Ugylátszik biztosra veszi, hogy lesz egy második terminusa is és arra gondolni sem mer, hogy az első terminus lesz az utolsó. • Chapel Hill, N. C. — Észak-Karolina állam e kis városának szavazói Howard Lee fekete jelöltet vá­lasztották meg polgármesternek. Madrid. — A bíróság a portugál diktatúra egy politikai ellenfelét, Pons de Cruzeiro-t tiltott fegy­verviselés és hamis útlevél vádjával fogházra Ítél­te, azután kiadja Portugáliának. Caracas. — Az uj kormány fel akarja újra ven­ni a diplomáciai kapcsolatot Kubával; Chile követ­ni kívánja. A kormány elismerte a kommunista pártot Venezuelában. A pártnak kiváló szónokai vannak, akik már résztvettek a vietnami háború ellen tartott gyűléseken. Athén. — 18 iró, szemben a diktatúra “törvé­nyével” azt a szabadság ellenségének minősítette, amely alatt szellemi élet lehetetlen. Tiltakoznak ellene, hogy a kormány Írásaikat hivatalból közöl- tesse a lapokban. 5 évi börtön vár rájuk. Korea. — Kémrepülő egy ország partjai mellett félelmet és erőszakot okozhat. Az U.S. partjaihoz nem jönnek ilyenek — miért kockáztatja a kon­fliktust az U.S. mindenfelé? De időfecsérlés arra törekedni, hogy a katonák agyát világosabbá te­gyük. Az az elméletük, hogy minden 20 évben kí­vánatos egy háború. (Levél a N.Y. Times-ben.) Párizs. — Francia jogászok felhívják a kormány figyelmét három kiváló koreai professzorra, akiket az ottani vérbiróság halálra ítélt. Követelik a fran­cia kormány közbelépését. pélyesen fogadják a Hitler utáni legnagyobb tö- meggyilkost.) Saigon. — Az amerikai zsoldban gyilkoló vad hegyi törzsek katonái fellázadtak egy Vietcong tá­madáskor; 200 délvietnami katonát és civilt meg­öltek, majd a támadókkal együtt, magukkal hord­va fegyvereiket, elvonultak. (AFP) Belfast. — A N. Y. Times szerint Észak-Irország (Ulster) 400,000 lakosú fővárosa egy nagy slum, amelyet elborít a gyárak füstje. A családi házak kicsik és piszkosak, VC-jük hátul van az udvarban, mindjárt a disznóól mögött. Egy öreg hajógyári munkás ott heti $10.80 nyugdijat kap, nejével együtt. Az átlagos hetibér $55, a munkanélküliség 6.7 százalék. De magában Írországban a nyugdíj csak félakkora, mint északon. Görögország. — A nemzeti jövedelem egyhar- madannyival nő, mint a puccs előtt, az állami kiadások rohamosan nőnek, különösen hadügyeik, egy év alatt 74%-kal, a rendőrségé 53%-kal. A magán-beruházások rohamosan esnek. (Le Monde.) Jeruzsálem. — Dayan hadügyminiszter szerint az arab terroristák öregeket, nőket, gyermekeket is ölnek, őket nem lehet felszabadító hadseregnek tekinteni. (Sajnos, Izrael katonái több ilyen, még sokkal nagyobb mértékű, tömeggyilkosságot kö­vettek el.) Havanna. — Diaz Cia érsek és 7 püspök pásztor­levelükben követelik, hogy az U.S. szüntesse meg Kuba blokádját, mert ez céltalan szenvedést okoz a népnek. Prága. — Emile Zátopek katonatiszt, hires atlé­ta, aki résztvett a kormányellenes mozgalmakban, meghívást kapott Svédországba, az ottani atlétikai szövetségtől. De csak akkor fogadja el, ha erre a prágai szövetség engedélyt ad, törvénytelen lépés­re nem hajlandó. Moszkva. — A hadügyminisztérium lapja Zsu- kov tábornagy emlékiratait ismerteti, igen nagyra értékelvén azt. Kiemeli, hogy Zsukov szerint Sztá­lin méltó volt a főparancsnoki tisztre és a hadve­zetése elleni vádak nagyrésze nem állja meg a helyét, Szöul. — A Párizsból kidnappolt Csüng Ha Jong professzort halálra Ítélték; Duverger hires francia történetiró követeli, hogy a francia közvélemény ugyanolyan élesen tiltakozzék ez ellen, mint aho­gyan a német kormány nem eredménytelenül kö­vetelte az elraboltak visszaengedését. Djakarta. — Indonézia elnöke, Szuharto, meg akarta látogatni Titot, de a jugoszláv kommunis­ták szénior gárdája tiltakozott ez ellen, mivel az ő nevéhez fűződik az indonéziai sok százezer kom­munista és családjuk legyilkolása; tüntettek is el­lene Belgrádban. így nyilván csak Párizsba, Bonn- ba.és Brüsszelbe fog látogatni. (Jellemző, hogy ez a meghívást egyáltalán szóbakerült egy “szocialis­ta” országban és hogy nagy kulturországok ünne­Tel Aviv. — Nahum Goldmann, a Zsidó Világ- kongresszus elnöke emlékbeszédet tartott a nácik által meggyilkolt 6 millió zsidó felett. Súlyosan hibáztatta az amerikai zsidókat, hogy ezek akkor nem tüntettek, sztrájkoltak, nem vonultak a Fehér Ház elé tiltakozni. Sem ők, sem az európai zsidók nem akartak semmit hallani; az ő figyelmeztetését is visszautasították Párizsban, de egy fél év múlva, 1940-ben már menekült közülük' aki tudott. (Gold- mann kiválóan okos enaJjen,«s jól tudja, hogy mi­ért aggódik sok amerikai zsidó jobban amiatt, kapnak-e Moszkvában elég maceszt. Mert Moszk­vában kommunista a kormány.) NE YORK, N. Y. — 33 évig szolgáltam a tenge­rész-gyalogságnál (Marines) és voltam a parancs­nokuk. Én voltam a fő terrorista (muscleman) a Wall Street, a Big Business érdekében. A kapita­lizmus racketeer-je voltam (zsarolója). Megtisztí­tottam Nicaraguát a Brown Brothers bankház ja­vára (Harriman házi bankja), biztossá tettem Mexi­kót, főleg Tampicot az amerikai üzlet számára. Megfegyelmeztem Dominikát a cukorgyárosoknak, lecsillapítottam Haitit és Kubát a National City Banknak, hogy beszedjék a kamatot. Féltucat kö­zép-amerikai országot megerőszakoltam a Wall Street érdekében. 1927-ben Kínát is megrendsza- bályoztam a Standard Oilnak. Finom egy racket volt, elhalmoztak érmekkel, címekkel, rangokkal. Mi volt ehhez A1 Capone — három kerületben? A Marinok három kontinensen garázdálkodtak. Smedley Butler tábornok, a Marines főparancsno­ka irta 1936-ban.) EGYSÉGES SZELLEMBEN ZAJLOTT LE A KOMMUNISTA PÁRT KONVENCIÓJA NEW YORK, N. Y. — “Az Amerikai Kommunis­ta Párt 19. konvencióján megjelent delegátusok három fő kérdésben hoztak határozatot”, mondot­ta Gus Hall, a Párt újraválasztott első titkára a műit héten megtartott sajtókonferencián. 1. Az ország szakszervezeteiben végbemenő alap­vető változásokról. 2. A fekete nép ellen megnyilvánuló megkülön­böztetési politikáról. 3. Az erkölcstelen vietnami háborúról. “Az amerikai szakszervezet tagsága lázong a maradi vezetőség ellen. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tagság sok esetben elveti a vezetők által létrehozott és az általuk elfogadásra javasolt mun­kaszerződéseket. Ezt bizonyítja továbbá a west- virginiai bányászok harca a “fekete tüdő” beteg­ség elleni védelmi törvény érdekében, melyet a szakszervezeti vezetők akarata ellenére is győze­lemre vittek.” “A termelés automatizálása, az adóterhek állan­dó emelkedése, az infláció szintén radikalizálja a munkásokat és harcra kényszeríti őket a legele­mibb érdekeik védelmére” — mondotta Gus Hall. “A faji megkülönböztetés elleni harc nemcsak a fekete nép, de az egész amerikai nép érdekét szolgálja.” “Az erkölcstelen vietnami háborút nem nyerhet­jük meg és minél hamarább vonjuk vissza csapa­tainkat, annál előnyösebb lesz az amerikai nép ré­szére. Ezt azonban csak az amerikai nép többségé­nek erélyes fellépésével érhetjük el.” A konvenció 83 tagból álló Országos Központi Bizottságot választott. _____3. viétig m§^mMjáró^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom