Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-13 / 7. szám

A SZÁMOK BESZÉLNEK KI FELELŐS A FAJGYŰLÖLETÉRT BEÁIMBAN Írja: Eörsi Béla 12346577789012345677891234567891234567891234578901234 Milyenek voltak az amerikai elnökök Januárban elnökváltozás volt és igy a közönség figyelme az uj elnök személyére irányult. Nixon nem tehetséges ember, de erős akaratú és kitartó, akit semmiféle kudarc, vagy rossz vélemény nem befolyásol. Elődjei megindították a piszkos vietna­mi háborút, ezért a történelem biztosan elitéli majd őket. A vesztesnek soha sincs igaza, még a történelemben sem. Nem várhatunk semmi jelen­tősét az uj kormányzattól. Tagjai nem tehetséges, uj világnézetet valló emberek; tőlük csodákat sem a világpolitikában, sem a belső ellentétek megol­dásában nem várhatunk. Hogy jobban megértsük, milyen nehézségekkel néz szembe egy uj elnök, megpróbáljuk összefoglalni az utolsó 30 év U.S. elnökeinek gondolkodását. Roosevelt elnök meglepetés volt. A legnagyobb gazdasági válság, bankkrizis és óriási munkanélkü­liség idején vette át a kormányzatot. Halála idején munkanélküli nem volt és a történelem legna­gyobb háborújában győzelem előtt álltunk. Igaz, gyökeresen nem tudta megoldani a munkanélküli­ség kérdését, amit csak a világháború szüntetett meg, de az ő kormányzata alatt hozták meg a leg­fontosabb társadalmi törvényeket. Politikai hagya­téka: jószomszédi viszony Latin-Amerikával, meg­állapodás a Szovjetunióval és vele, valamint Ang­liával, Franciaországgal és Kínával együtt a ba­rátságos, békés viszony megteremtése. Utóda Truman véletlenül került az elnöki szék­be. A feketék iránt meglehetős ellenszenvvel vi­seltetett. Nem látta szívesen, hogy a Szovjetunió nem ment tönkre a háborúban, bár a német-japán szövetségtől is félt. Politikáját atom-politikának nevezhetjük. Hitt abban, hogy az oroszok vagy nem tudják megcsinálni az atombombát, vagy csak igen hosszú idő múlva. Truman erőszakos politiká­nak volt a hive a Szovjet ellen. Külügyminiszte­re, Dean Acheson, a németek és japánok felfegy­verzésére törekedett (amire a japánok nem voltak hajlandók) és az európai országokat hadi szövet­ségbe egyesítette. Truman hetvenkedően beugrott a koreai háborúba, de a túl ambiciózus McArthur katasztrófába vitte az amerikai hadsereget, amikor lebecsülte a kínaiak ottani érdekeit és forradalmi erejét. Truman külpolitikájában részt vettek a Dulles- fivérek. Az idősebb Dulles, az amerikai felsőbb osztályok tagjának tipikus példája, igen erőszakos, de szenteskedő ember volt; politikáját az atom­bombára alapozta. A Szovjetuniót Norvégiától Pa­kisztánig körülvette hadi-repülő bázisokkal és a repülőket atombombával látta el. Nem ismert mást, mint csatlóst, vagy ellenséget. Az utóbbiak közé sorolta a semleges országokat is, amelyekkel szemben gyűlölettel viseltetett. Dulles halálával és főként az 1957. évi “Sputnik” kilövésével meg­változott a hangulat, de az uj szellem (mint Krus- esev látogatása), nem sokáig tartott. 1960 május 1-én az oroszok lelőtték az U-2 amerikai kémrepü­lőgépet és az ügyefogyott Eisenhower-kormány- zat nem volt képes e kényes helyzetből diplomati­kusan kikerülni. Utódja a müveit, fiatal John Kennedy, aki rop­pant vagyonos család tagja volt. 1963-ban gyilkos­ság áldozata lett és mint mártírt, még ma is kevés kritika éri. Az a benyomás maradt meg róla, hogy ha 1964-ben újból megválasztják, bölcs államférfi módjára megváltoztatta volna az agresszív ame­rikai politikát. Hibázott azzal, hogy Vietnamba 16 ezer katonát küldött, hogy beleegyezett a kubai kalandba és Berlinben kijelentette: I“ch bin ein Berliner”, amivel azt mutatta, hogy a német kér­désben nem hajlandó megyegyezésre jutni a Szov­jettel. Javára írhatjuk a kubai missile-konfliktus. ? nál tanúsított józan viselkedését és a Moszkvával kötött megegyezést a részleges atompróba tilalom­(Befejező közlemény) A cikk szerint Dearborn lakossága 1950-ig kb. egyenlő arányban oszlott meg a Hubbard-pártolók és a Hubbard-ellenzők között, amikor úgy látszik az ellenzék feladta a harcot és lassacskán elköltö­zött. így Hubbard most mindig nagy többséget kap. A kormány megtűri Fontos szerepet játszott mindebben, hogy úgy a helyi, mint az állami és a szövetségi kormány megtűrte Hubbard politikáját. Hubbard-ot 1952- ben rágalmazásért enyhén csak $7,500-ra büntet­ték, de ezt sem fizette meg. Öt évig nem folytat­tak eljárást ellene amikor végre helyi cimborái előteremtették az összeget. Állítsuk ezt szembe az­zal, ahogyan Adam Clayton Powell-el eljártak! Az esküdtbiróság 1954-ben elmozdítását ajánlot­ta “hatalommal való visszaélés, hivatali törvény­szegés és helytelen eljárások” címén, de a “liberá­lis”, többszörös milliomos G. Mennen “szappanos” Williams kormányzó nem volt hajlandó az ajánla­tot végrehajtani. Michigan több mint kétmillió dollár állami segélyt nyújtott Dearborn-nak, azon­kívül, amit az iskolakörzeteknek utalt ki. Hubbard és cimborái szemérmetlenül megsértet­tek minden szövetségi polgárjogi törvényt, külö­nösen a törvénykönyvekben lévő lakásügyi törvé­nyeket. De a szövetségi kormány mégsem indított eljárást ellene, kivéve egy esetet, amikor nem fekete volt a panaszos. A kormánynak sikerült ezt az ügyet elvesztenie a bíróságon. Pedig a szövetségi kormány egyik napról a má­sikra véget vethetne Hubbard fajpolitikájának az­zal, hogy visszatartja az F.H.A. kölcsönök garan­tálását, a Small Business Administration segítését és minden más szubvenciót, garanciát és szolgála­tot, melyekre manapság a városok annyira támasz­kodnak. Michigani pénzügyi körök könnyen ki- csusztathatnák a talajt a fajgyűlölő polgármester lába alól, ha egyszerűen nem folyósítanának köl­csönt Dearbornban mindaddig, amig ez a politika meg nem változik. A fajgyűlöletet a nagyvállalatok támogatják és az általuk befolyásolt kormány elősegíti a fajgyű­lölő politikát. Ezért nem lehet bízni bennük. A munkásság kötelessége Csak egyetlen társadalmi erő létezik Michigan- ban, melynek önérdeke, hogy megváltozzon Dear­born fajgyűlölő jellege és amelynek elég. ereje van a változást létrehozni. Ez nem más, mint a hatal­mas szakszervezeti mozgalom, mely politikai befo­lyásával és képviseletével az országban első he­lyen áll. Az UAW nagy befolyást gyakorolhat mindezek­re. Vezetősége azonban kesztyűs kézzel kezelte a kérdést. Habár van polgárjogi osztálya, a tagság körében mégsem fejtett ki elég küzdelmet a faj­gyűlölő politika ellen és a műhelyekben s másutt fennálló megkülönböztetéssel szemben. További halogatás ezen a téren csorbát ejthet a szakszer­vezet becsületén. Irataim között vannak a michi­gani AFL-CIO 1960. évi konvenciójának határoza­tai, melyek állami bizottság létesítését követelik “kellő hatalommal az alkalmazásbeli, oktatási, la­kásbérleti és közszolgáltatási diszkrimináció meg­szüntetésére... a polgárjog alkotmányos garan­ciáját meg kell védeni úgy a közvetett, mint a köz­vetlen támadások ellen.” Dearbon ennek a határozatnak minden egye9 pontját botrányosan megszegi. A michigani szak- szervezeti mozgalom eddig semmit nem tett, hogy határozatát Dearborn-ban végrehajtsa. 32-en estek el Vietnamban A fajgyűlölet nem marad meg az ország határa­in belül. Hitler a legjobb példa erre, aki a törté­nelem legmerészebb támadója volt. Az U.S. had­erői is fajirtó háborút folytatnak Vietnamban. Ter­mészetesen a fajgyűlölő egyének képesek legjob­ban napalmot szórni a vietnami népre. A hadve­zetőség jól tudja, honnan toborozzon erre legmeg­felelőbb embereket. Eddig 42 deafborni lakos halt meg Vietnamban. 1966 októberében, mikor még csak 8 elesettet számoltak, megjegyeztem, hogy ez aránytalanul nagy szám; ezt és más bizonyítékot annak tulajdonítottam, hogy a Pentagon nem je­lent be minden veszteséget. Most már olyan nagy lett a különbség, amit az adatok lekicsinylése nem magyaráz meg. Dearborn vietnami veszteségei lakosságához ké­pest, az országos átlaghoz viszonyítva két és fél­szeresek. így Dearborn lakosai nemcsak előnyök­höz jutnak a polgármester gonosz, fajgyűlölő ad­minisztrációjának helybenhagyásáért, vágy meg­töréséért. Sőt, igen nagy árat fizetnek érte. Dearborn lakosai meglátták, hogy vietnami vi­szonylatban mi a saját igazi érdekük. Határozatot hoztak — melyet Hubbard is támogatott — mely­ben kérik az amerikai csapatok kivonását Viet­namból. De még nem látják az összeköttetést a külföldi és a belföldi faji politika között. Minden amerikai polgár tanulhat ebből. Ezerszer súlyosabb büntetés veszélye fenyeget mindenkit az U.S.-ban, ha rövid időn belül nem orvosoljuk úgy a belföldi, mint a külföldi faji politika súlyos betegségeit. A holland parlament figyelembe vette Julianna királynő panaszát, hogy királyi funkcióinak ellá­tására túlságosan sok saját eszközt kell fordíta­nia, és ezért béremelést hajtott végre. A királynő ezután évente 4,7 millió guldent kap az eddigi 2,5 millió helyet. Jó karácsony volt a holland udvar­ban. ról, amelyet később csupán Franciaország és Kina nem írtak alá. Az utána következő elnök Lyndon B. Johnson egy texasi szegény származású, de dúsgazdag poli­tikus lett. aki mindaddig a liberális javaslatok el­lenzője volt, mig újraválasztás előtt nem állt és ellenfele az 50 évvel visszamaradott, reakciós Goldwater lett. Tény az, hogy Kennedy egyes libe­rális javaslatait, amelyeket a republikánus és re­akciós demokrata csoport három évig elszabotált, az uj elnök részben keresztül vitte. Johnsont ezért és mert békét Ígért, 1964-ben óriási többséggel újból elnökké választották. Johnson több akart lenni, mint jó elnök, ő Washington, Lincoln, Roose­velt történelmi magaslatára pályázott. Kiprovokál­ta Észak-Vietnam bombázását és 560,000 katonát küldött Dél-Vietnamba. A háború sem katonailag, sem politikailag nem volt sikeres, mert a vietnami nép (főként a farmerek), gyűlölték a katonai klikk uralmát és a velük szövetséges amerikaiakat. Ge­rillák ellen háborút pedig csak a lakosság rokon­szenvével lehet megnyerni. Johnsont saját pártja is elhagyta. A diákok, liberálisok, és a kisebbségek kivonultak az utcára, hogy a piszkos háború ellen tiltakozzanak. így Johnson nem merte újból jelöl­tetni magát és az óhajtott “nagy elnök” tiszteletet a történelem nem fogja neki megadni. Szükség lenne végre olyan kormányzatra, mely az 1956 óta elkövetett bűnöket és mulasztásost helyrehozza! c/Cm. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzv&h-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva A «AGYAS SZÍNHÁZ MÚLTJÁBÓL, JELENÉRŐL ÉS JŐYŐJÉRŐL’ tart előadás MARTON ENDRE, a Budapesti Nemzeti Színház főrendezője, február 23-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel az Irving Plaza Hallban, 17 Irving Place, New York, N.Y. A Magyar Társaskör rendezésében. ®SSSSSSSSSSSS£SSSSSSSSSSSSSSSS3SSS*SSSSSSSssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS9 12346577789012345677891234567891234567891234578901234. Vidor Perlő .* Thursday, February 13, 1969.______________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD__________________ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom