Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-17 / 16. szám
Thursday, April 17, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Gárdos Emil: A főorvos képviselőnő (LÖRINCKÁTAI JEGYZETEK) Dr. Vámosi Erzsébet, a nagykátai járás főorvosa és országgyűlési képviselője mellett ültem a Tanács ünnepi ülésén és az azt követő ebéden. Az így összehozott villám-interjú jó kiinduló anyag a magyar falu jelenének és a jövőnek a megvitatásához. Alacsony, vékony asszonyka, még fiatalabbnak látszik 37 événél. Már az iskolások műsora folyamán tett megjegyzéseiből is kirajzolódott hivatástudata: “meg fognak fázni az ingujjba, köny- nyü ruhába öltözött gyerekek ebben a fütetlen teremben. . . Valóban egészségesek, fejlettek a hetedikes lányok a színpadon, de mi lesz velük, ha kikerülnek az életbe, a városba?” Ebéd közben képet alkottam munkájáról: a 65 ezernyi lakosságú, 15 községből álló járás 24 orvosi körzetre van osztva. A körzeti orvos három segitővel (védőnő, ápolónő-aszisztens és orvosi ■írnok) végzi munkáját. Nagykátán van egy szakosított rendelő intézet, a szülőotthon és egy tüdőgondozó. Összesen 35 orvos működik a járásban. Felügyelete alá tartozik még két szociális otthon, 150 ill. 30 idős bentlakóval. A háború előtti helyzethez viszonyítva megháromszorozódott a járás orvosainak a száma, nem is beszélve a három segitőről, a korszerűbb rendelőkről, autókról és a legveszélyesebb kórokozó: a szegénység, a rossz megélhetési, lakás és munka- viszonyok elleni harcban elért eredményekről. A betegség megelőzése egyre inkább az orvos alapvető feladatává válik — folytatta dr. Vámosi. Január elseje óta Pest megyében bevezetik a preventív gondozás rendszerét. Ez a társadalmi biztosításban részesülőknek — tehát gyakorlatilag az egész lakosságnak — feltérképezését jelenti, egy egészségi kartoték-rendszer felfektetését, rendszeres szűrővizsgálatok alapján. A szűrővizsgálatok 13 betegség-csoport felderítését, igy megelőző gondozásban való kezelését célozzák, köztük a tüdő, szív, rákos, vérkeringési, gyomor, mozgás- és érzékszeri, fogászati és egyéb bántalmakat. Lelkesen beszél szakmájáról, a jövőről, de nem huny szemet a múltból átörökölt nehézségek, az italozás, az ifjúságot kisértő veszélyek, stb. előtt. Hogyan lett orvos, milyen a családi helyzete? Erről is nyíltan, szabatosan beszél. Tizenhat éves korában ment férjhez, kimaradt a gimnáziumból és munkát vállalt. Közben esti iskolába járt, letette a szakérettségit és 1955-ben beiratkozott az orvosi egyetemre. Első éves hallgató korában teherbe esett, megszületett a gyerek, s ő — élettársának odaadó segítségével — folytatta tanulmányait. Katonatiszt férje balesetben megrokkant, alezredesként nyugállományba került, s jelenleg a munkásőrségben teljesít szolgálatot. Fiuk most ejezi be a VIII. osztályt. A gyermek jó tanuló (tanulmányi átlaga 4.6). De nem kíván gimnáziumba menni. A hiradás- echnika érdekli és ipari tanuló lesz, a szülők gyetértésével. Váljék jó szakmunkássá és nyit- -a áll majd előtte továbbtanulás lehetősége. Képviselői munkája? Tavalyelőtt választották neg és tagja az országgyűlés szociális és egész- égügyi bizottságának. A választókkal való fogIkozást, a közügyekben való szereplést, főorvosi nunkája kiegészítőjeként tekinti. • Túl kevés idő jutott a beszélgetésre, de ez a ázlatos feljegyzés is elégséges egy kép kialaki - ására és néhány általánosításra. Dr Vámosi megjelenésében a tipikus fiatal dol- ozónőre emlékeztet. Szolid szinü, egyszerű sza- ásu, jó ruhát visel. Kozmetikai szereket nem asznál. Első tekintetre besorozhatnánk egy szö- őgyárban, hivatalban, vagy laboratóriumban olgozó, társadalmi munkával és családjával elfoglalt átlagos asszonykának.. A beszélgetés folyamán azonban már élesednek egy nem mindennapi emberkép körvonalai. Mintha paciensével beszélve, nyugodtan, tárgyilagosan beszámol a neki mindent jelentő hivatásról, arról a sok tízezer gondozottról, akiknek egészségéért a járási főorvos felelősnek tekinti magát. Annyira beolvad az őt szeretettel körülvevő gyermekek, miként hetedik-nyolcadik évtizedet taposó öregek üdvözlésébe, kérdéseik megválaszolására, mintha semmi más nem érdekelné. Pedig nagyon is érdekli, amint a műsor folyamán a zenei müvek kommentálása is igazolta. Elsősorban megvannak saját problémái, amelyekkel azonban szembenéz. Beszél férjéről, aki miatt csaknem feladta karrierjét és aki sokat segitett hatalmas akadályok leküzdésében. A katonatiszt balesetben megrokkant, nyugdíjba ment — de mindez velejár a hivatással. .. Még jellemzőbb a fiához való viszonya. A gyermek nem akar tovább tanulni, bár tehetsége és lehetősége van hozzá. A szakérettségizett, kismama-medikusból főorvossá és képviselővé vált anya természetesnek találja, hogy fia is megtalálja az utat és helyét társadalmunkban. Itt már nem az átlagszülővel állunk szemben, vagy a gyermekéből mindenáron diplomást kinevelni akaró mamával, aki nyelvtanulásra, balett leckékre stb., de főleg kitűnő osztályzatok megszerzésére kényszeríti sarjadékát — és gyakran épp az ellenkezőjét éri el, mint amit akar. Az ur- hatnámság nem probléma dr. Vámosiéknál. Nagyon szeretheti fiát, mivel anya módjára aggódik mások gyermekeiért is és őket dicséri. “Milyen szépen zongorázik ez a kisfiú! Milyen formásán felépített és magabiztos az ibolyát megszemélyesítő első osztályos kisleány!. . . A tizen- három-tizennégy éves népi táncos-leányok valóban gyönyörűen fejlettek, duzzadnak az egészségtől, de mi történik velük később? Hogy birkóznak meg a továbbtanulás, elhelyezkedés, egészséges fejlődés buktatóival?” Pályafutásáról, politikai és társadalmi munkájáról nem is beszél, de minek is. Egész életútja, kiemelkedése, családanyai hozzáállása, minden szónál ékesebben beszél. Ha már itt tartunk, meg kell emlékeznem a lő- rinckátai asszonyokról is. Sokat megfigyeltem közülük a rövid idő alatt. A színpadon fellépők többsége leány, egy fiatal tanítónő (a falu szülöttje, férje a szomszéd községé) tanította be és kiséri az énekeseket, vezeti a kórust, mig egy másik társnője közel húsz első osztályos emberpalántával két énekes — táncos jelenetet rendezett, színvonalasan, gördülékenyen. (Egyébként a virágokat, fákat, szelet, esőt, napot megszemélyesítő, ill. népi táncot járó kisgyermekek jelmezei is a helyi kezdeményezést dicsérik.) És a mamák, a nézőtéren, az ünnepi ebéd elkészítésénél és felszolgálásánál ? Ruházatuk, kedves mosolyuk a régmúlt idők amerikai asszonyaikra emlékeztet. A nagymamák pedig fekete ruhában fekete kendő ben, egymás mellett ülve élvezték a már nem paraszti unokák hosszú programját. Kicsit elkalandoztam, de a lőrinckátai néhány órás élmények — az emléktábla avatástól a nagyszerű emberekkel való találkozásig — az érzelmek és emlékek láncreakcióját váltották ki. Visszagondoltam azokra az asszonyokra, akik oly nagyszerűen kivették részüket a sztrájkokban, kultur- munkában, a lapterjesztés — sütés, főzés, pénz- gyűjtés hétköznapjaiban. Meghatottsággal olvasok azokról az őszülő, de fiatalos szavalókról, műkedvelőkről, lapépitőkről, akik folytatják évtizedek előtt megkezdett fáradhatatlan munkájukat, ők is kivették részüket az uj honfoglalásban, amelyről egy mozaikrésznyi beszámolóval — régi adósság törlesztéseként — szeretettel üdvözlöm őket. NYELVI LABORATÓRIUMBAN TANULNAK A TANYAI GYEREKEK A szegedi Radnóti Miklós általános gimnázium modern nyelvi laboratóriumát szombaton és vasárnap általános iskolás gyermekek veszik birtokukba. A gimnázium nyelvtanárai vállalták, hogy a hét végén a Szeged környéki falvak és tanyák mintegy száz kisiskolását tanitják orosz, francia és angol nyelvre, a modern, audiovizuális módszerekkel. Az órán Bálint István tanár, a Zsombó és Szatymaz környéki általános iskolásokkal a*************************************** Magyar hetek Tokiéban A japán fővárosban a nemzetközi vásárral csaknem egyidőben, április végén és május elején magyar hetekre kerül sor. Az eseménysorozat egyik fő színhelye, a világ egyik legnagyobb áruháza, a Seibu, ahol naponta 200,000 ember fordul meg és alkalmazottainak száma eléri az 5,400-at. Az áruház hetedik emeletét bérelték ki a magyar hetek rendezői kiállítások, árubemutatók, filmvetítések céljára és ugyanitt működik majd az étterem. A Seibu áruház sokféle magyar árucikket — népművészeti termékeket, italokat, konzerveket — rendelt, hogy a magyar hetek alkalmával külön osztályán árusíthassa. Magyar-nyugatnémei-csehsziovák kooperáció gépek gyártására A TECHNOIMPEX Magyar Gépipari Külkereskedelmi Vállalat, a nyugatnémet Sucker-cég, valamint a csehszlovák INVEST a textiliparban használatos irezőgépek gyártására kooperációt alakított ki. Az együttműködés eredményeként az első, közösen gyártott és szerelt gépeket hamarosan üzembehelyezik. A megállapodás szerint a gépek alkatrészének 50 százalékát a nyugatnémet cég, 50 százalékát pedig a magyar ipar gyártja, s a két országban gyártott gépeket Csehszlovákiában szerelik össze. A megállapodás szerint 1969-ben 20, majd 1970- ben újabb 23 irezőgépet szállítanak a nyugatnémet és magyar partnerek a csehszlovák textilipar bővitéséhez, fejlesztéséhez. Az idei 20 gép közül 15 pamutipari, 3 selyemipari, 2 pedig gyapjuipari irezőgép lesz. A vállalkozás — magyar részről — több mint másfélmillió rubel értékű üzletkötést jelent. A kooperáció alapján a Sucker-cég a magyar fél rendelkezésére bocsátotta a szükséges dokumentációkat, s ezek alapján alakították ki az alkatrészgyártást Magyarországon. A már elkészült gépek tapasztalatai szerint a magyar alkatrészek teljes egészében megfelelnek a követelményeknek ; a magyar ipar szigorúan betartja a nyugatnémet cég technológiai előirásait, s igy a legkorszerűbb mezőgépekkel szerelhetik fel a csehszlovák textilipart. A hármas kooperációval készülő irezőgépek a szakmában jelenleg ismert legkorszerűbb berendezések. A kooperáció alapján más csehszlovák gyárak kor szerrüsitésénél is felvetődött a magyar-csehszlovák együttműködés igénye. E szerint csehszlovák gépek rekonstruálásában vesznek részt a magyar üzemek, s összesen körülbelül 200 régi tipusu textilgép felújításához, teljesítményének növeléséhez. gyártanak különböző uj alkatrészeket. Ilymó- don nagyobb összegű beruházás nélkül korszerű körülmények között üzemeltethetik a felszereltségükben jelenleg elavult textilüzemeket.
