Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Mi TókTéMK*z ÓhAzAbAN Gárdos Emil: GYETVAi EMLÉKTÁBLA-AVATÁS LoRINCKÁTÁN Sokezer mérföldet és több hetet járt meg egy Budapestről vagy hatvan kilométerre fekvő falu­ból megirt levél: A szentlőrinckátai általános is­kola tanulói a Magyar Szótól anyagot, segítséget kértek névadójuk, dr. Gyetvai János emlékmú­zeumához. A felhivás egyébként visszhangra talált a lap olvasói között, akik szép számban küldtek be ujságkivágásokat és egyéb dokumentumokat. Már ez is arra kötelez, hogy tömören, időrendi sorrend­ben beszámoljak azokról a feledhetetlen élmények­ről, amelyekben március 19-én kb. hét óra alatt részem volt. Második utam volt ez Lőrinckátára. Hat évvel ezelőtt egy autóbusznyi veterán csoporttal részt vettem a tsz által rendezett augusztus 20-i ünnep­ségen, amelyről annak idején be is számoltam. A mostani utazás azonban más körülmények kö­zött folyt le. Fagypont körüli hőmérséklet, enyhe hóesés, lucskos utak, a zászlódiszbe öltözött falu utcáin csak egy-két ünneplőbe öltözött siető em­berrel találkoztunk. Jóval 10 óra előtt már a Ta­nácsháza körül volt a kétezres lélekszámú község lakóinak csaknem a fele, az emlékmúzeummá ala­kított egyik szoba zsúfolva volt “János bácsijuk” életútját megismerni akarókkal. A muzeum anyaga meglepően gazdag: fényké­pek, régi könyvek, iskolai bizonyitványok, stb. Láttuk a jászberényi gimnázium érettségi tablóját, amelyen a két azonos utat követő jóbarát, Gyetvai János és Háy László akadémikus, a közgazdasági egyetem ny. rektorának képe egymás mellett van. Büszkén mutatták meg a gimnázium évkönyvéből kitépett elsárgult lapot, amely szerint Gyetvai az irodalmi és szónoki versenyben megnyerte a 26 aranyat kitevő nagydijat. Ott volt a jogász diplo­ma és a sok-sok emléktárgy a szocialista mozga­lomból, az 1918—19-es évekből, az emigrációból, az 1946-ot követő időkből, a több mint félévszáza­dos életutnak megannyi mementója. Sajnos nem jutott elég idő a muzeum alapos megtekintésére. Néhány percnyi megismerkedés a község és a járás vezetőivel a fehér asztal mel­lett, majd következett az emléktáblának rövidsé­gében is megrázó és méltóságteljes avatása. Az em­lékbeszéd megtartására a harcostársak iránti tisz­telet kifejezéseként e sorok Íróját kérték fel. Az első koszorút, a Magyarok Világszövetségéét, Kor- bacsics Pál főtitkárhelyettes helyezte el. Ezután átmentünk a községi tanácsnak a tsz kultúrtermében tartott emlékülésére. Imre Sán­dor iskolaigazgató lendületes beszédjén — amely­ben Gyetvai életművének ismertetését a Tanács- köztársaság 50 éves évfordulójáról való megemlé­kezésbe építette be — nem volt észrevehető, hogy lázas betegen mondta el. Az ülésvezető Keszi Jó­zsef, a járási tanács VB elnöke két javaslatot ter­jesztett elő: a község nagy fiának kimagasló mun­kájának jegyzőkönyvben történő megörökitéséről, továbbá a község középpontjában egy parkosított dr. Gyetvai János tér létrehozásáról. Ezt két órás műsor követte, amelyet az iskola növendékei adtak elő. A program gazdag volt, amelyben vagy 30 tanuló vett részt: irodalmi ösz- szeállitás szavaló és énekkórussal Gyetvai János életéről. Az első osztályosok két énekből és tánc­ból álló jelenetet adtak elő, a hetedikes leányok népi tánca, zongoraszámok, szavalatok, énekszólók, kettősök és triók következtek — de ugylátszik a termet zsúfolásig megtöltő 500 főnyi hallgatóság­nak ez nem volt sok. Hogy is lett volna! Igazolása volt ez annak a nagy küzdelemnek, amelyet apáik — és nagyapáik 1919-ben — a második honfog­lalásért vívtak. Az ünnepséget bőséges, Ízletes ebéd kö­vette a párthelyiségben, amelyen a járás és község ve-zető polgárai vettek részt. Kitűnő volt a több mint száz főnyi vendég hangulata és jó lehetőség adódott ahhoz, hogy beszélgetés közben megismer­kedhessünk az uj falu arculatával és embereivel. Itt csak két színfoltra mutatok: Békés Illés r. k. plébános rövid felszólalásában adott kifejezést a béke és haladás ügyének. Az idők járására talán még jellemzőbb az, hogy az iskola riportere, a magnetofon (tape-recorder) felhasználásával meg- interjuolta, igen jól megválasztott kérdésekkel, a vendégeket. Igaz, hogy mi sem voltunk tétlenek és bőséges jegyzetfüzettel tértünk vissza. Ennek segítségével a következőkben egy-egy életutból kiindulva ké­pet igyekszünk adni a szocializmus építésének jellegzetes egyéniségeiről és problémáiról. 1NNEN-0NNAN Bányász emlékmúzeum Magyarország legnyugatibb településén, a Sop­ronhoz tartozó Brennbergbányán működött csak nem kétszáz évig, 1753-tól 1952-ig az ország leg­első kőszánbányája. A csodálatosan szép alpesi völgyben elterülő telepnek ma 1,400 lakója van, nagyrészt őslakosok, akik között élénken él a bá­nyászat emléke. Az ő körükben végzett többéves gyűjtőmunka eredményeként a Liszt Ferenc Mu­zeum Bányász Emlékmúzeumot létesített a tele­pen, amely a műszaki műemléképületben, az or­szág legelső gőzerejii szállítóaknájának gépházá­ban kapott helyet. Lila szinü szegfűk A hódmezővásárhelyi kertészeti vállalat óriás- szegfűinek szállítása télen sem szünetelt. Heten­ként több mint tízezer szálat küldtek Magyaror­szág nagyobb városaiba és külföldre. Húsz szín- változatban termesztik a virágokat, amelyeknek átmérője nvolc-kilenc centiméter. A hagyomá­nyos borvörös, piros, mandarin-sárga, fehérsze- gélyü ciklámen szinü szegfűkön kívül újdonságok is piacra kerülnek, köztük a legszebbek a leven- ula-lila és az orchia-lila szintiek. Ezeket egy dá­niai céggel kooperálva termesztik. A dugványokat a cég afrikai és szardíniái szaporító telepeiről 'kapják. —■ Ezer hektó ötputtonyos aszú Tokaj-vidék egyik leghíresebb szőlőtermelő te­lepén, Tarcalon befejeződött az idei aszuborok el­ső fejtése. A történelmi nevezetességű Szarvas és Mandulás-dűlőben az elmúlt év őszén begyűj­tött aszúszemekből 1,022 hektoliter ötputtonyos aszubort készítettek. A helyi szőlészeti kutatóin­tézet fennállása óta még egyetlen évben sem ké­szült ilyen nagy mennyiségű és ilyen kiváló minő­ségű aszú, mint az idén. A hagyományos Furmint és Hárslevelű aszún kívül száz hektóliternyi kü­lönleges muskotály-aszu is pincékbe került. Az aszuborokat a hagyományos Gönci hordók­ba fejtették, ebben “szellőzik” ugyanis legjobban a bor s a levegővel érintkezve kedvező oxidációs folyamatok érlelik kiváló “nektárrá”. A gönci hordók nedűit a több mint száz éves Rákóczi pin­ce nemes penésszel vastagon bevont folyosóin is­kolázzák 3—4 évig. A borok akkor lesznek pa­lackérettek. Perzsa vers — tőrmarkolaton A debreceni határban elefántcsont markolatu tőrt találtak. A Déry Múzeumban megállapítot­ták, hogy a markolaton levő perzsa Írásjelek egy négysoros'verset rejtenek. A perzsa művész által készített tör, feltevések szerint, egy török tiszt fegyvere lehetett. Orgonatörténeti muzeum Pannonhalmán Pannonhalma újabb látványossággal gazdago­dik: a Milleniumi Emlékműben orgonatörténeti múzeumot rendeznek be. A kiállitott orgonák kö­zül legértékesebb a XVIII. századbeli négy válto­zatú, késő barokk “pozitív” orgona, amelyet lé­nyegesebb pótlás nélkül helyezhettek használható állapotba. Modern művészi tárgyak egész sora készül a világ­hírű Herendi Porcelángyárban. — Günter Mihály éri Tar Sándor porcelánfestő mesterek a legkényesebb munkákon dolgoznak Ezernégyszáz holdas tó a Hortobágy szélén Ezernégyszáz holdas, úgynevezett körtöltése;* mesterséges tavat építenek a Hortobágy szélén, Balmazújváros határában. A hajdani “nagyla- post” zárják körül védőgáttal s több mint tízmil­lió köbméter vizet tárolnak majd benne. Az óriási tárolónak kettős szerepet szánnak: a tavaszi ol­vadások, belvizek idején a káros vizeket gyűjti össze, a nyári hónapokban pedig öntözési célokat szolgál. • Magyar-osztrák kooperáció. — A budapesti Vörös Csillag Traktorgyár az osztrák Steyr-Da?* imler-Puch céggel kooperációs megállapodást irt alá, melynek értelmében együttműködnek a 100 lóerőnél nagyobb teljesítményű traktorok gyártá­sában. Az együttműködés kiterjed az értékesítés­re, a szervizre és a vevőszolgálatra is. Rövidesen megkezdődik a próbasorozat gyártása. • • Angol-magyar közös vállalat Londonban. —* Január elsején Londonban Richmond néven meg­kezdte működését az az angol-magyar közös vál­lalat, amelyet a magyar bőripari termékeket ex­portáló TANNIMPEX hozott létre angliai partne­rével. Hasonló közös vállalatok alapításáról elő­rehaladott tárgyalások folynak svájci és franciái cégekkel is. • Indiai tehervagonok magyarországi import­ja. —A magyar NIKEX Nehézipari Külkereske­delmi Vállalat — egy korábbi megállapodás alap­ján — 500 vasúti tehervagont vásárolt Indiában. A kéttengelyes, 28 tonna teherbírású, alacsony oldalfalú tehervagonok speciális rendeltetésüek, elsősorban kohászati termékek és gépek szállitá* sára alkulmasak. • • “Results in Neurophysiology, Neuroendoc­rinology, Neuropharmacology and Behavior”. Eze zel a címmel — dr. Lissák Kálmán orvosprofesz- szor szerkesztésében — angol nyelven jelentet meg kötetet a Magyar Tudományos Akadémia, kiadója a közeljövőben. A kötet a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem tanszékének neurobiológiai ku ­tatásairól ad összefoglaló képet. • • A Vérnász sikere Angersben. — Franciaor­szágban — Angers városában — bemutatták Szó- kolay Sándor “Vérnász” cimü operáját. Az anger- si operaház — a zeneszerző jelenlétében — pári­zsi, lyoni, marseillei, brüsszeli, római és bostoni vendégművészek fellépésével mutatta be a dara­bot, amelyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. A “Vérnász”-nak egyébként ez volt a nyolcadig külföldi premierje. • — Újjáalakult a magyarországi külföldi sajt©- tudósitók testületé. A Magyarországra akkredi­tált külföldi lap- és hírügynökségi tudósítók tes­tületé “Külföldi Tudósítók Klubja” néven az el­múlt napokban újjáalakult és uj vezetőséget vá­lasztott. A klub a Magyar Újságírók Országo* Szövetségének központjában működik. ____7_

Next

/
Oldalképek
Tartalom