Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-02 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 2, 1969. Mondták és Írták Lord Ritchie-Calder, az angol Conservation Society elnöke (a Természet eredeti tisztaságát és szépségét őrző társaság) mondta: “Tudatlan efnberek, akik magukat tudósoknak képzelik, po­kollá teszik a Földet. Az egész világot veszélyez­tetik az ilyen áltudósok.” Beszélt a rohamos szaporodásról, a fertőzött atom-hulladékról, a fo­lyók szennyezéséről. (Mindez elsősorban a fékte­len profit-rendszer folyománya, de hasonló veszé­lyek fenyegetnek mindenütt. Reméljük, a fejedel­mi Bajkál-tavat megőrzik a gyárak szennyvizétől.) Michel Crozier párisi természettudós Princeton- ban megrótta Daniel Bell-t, a Columbia egyetem szociológia (társadalom-tudomány) tanárát és ál­talában az amerikai tudományos köröket. Bell, a “Kétezredik év Bizottság” elnöke azt hirdette, hogy a szellemi vezetőknek kell megtalálniok és tökéletesiteniök a módszert, amellyel a társadal­mi és gazdasági problémákat meg kell oldani. Ez ellen vetette Crozier: “A felfuvalkodottság, amely szerint az amerikai ‘szociális igazgatás’ a világ problémái megoldásának a példaképe lehetne, ugyanolyan általános tévhit, mint amiért Ful- bright szenátor az amerikaiak vietnami politiká­ját támadta: Fulbright ezt a hatalom arroganciá­jának jellemezte. Ha a technológiai módszer el­zárkózik a lélektani és társadalmi felismerések­től, ezzel ellenszenvet kelt az intellektuellek (szel­lemi munkások) ellen a diákok és a munkások kö­rében, akik az egyénnek a társadalomban nagyobb szerepet követelnek.” Mr. Kennedy chicagói (nem rokon!), a Nixon- kormány leendő pénzügyminisztere csak úgy oda- potyogtatta a világ közvéleménye elé, hogy az uj kormány nem kötelezi magát a dollár aranyérté­kének megőrzésére. Ezzel az óriási ostobaság­gal, amely rögtön megrázkódtatta a világ amúgy is roskatag valutapiacát, itt is komolyabban fog­__Jalkozunk majd. Itt csak azért idézzük őt, .mert Isten őrizze az U.S.-t és a világot olyan kormány­tól; amely mint a bika a porcelán-boltban, be­letapos a legkényesebb problémákba. Hogy a dol­lár aranyértékét fenn kell-e és lehet-e tartani, ez a világ pénzrendszerének legtöbbet vitatott prob­lémája ; de éppen ezért, aki hivatalos helyről hoz­zászól, annak tudnia kell, hogy micsoda visszaha­tása lesz ennek mindenfelé ; amikép rögtön a ki­jelentés után lázba is jött a világ aranypiaca. Er­ről nyíltan beszélnie egy amerikai pénzügyminisz­ternek csak akkor lett volna szabad, ha már hiva­talában ülne, a kérdést megtárgyalta volna az uj elnökkel, kormánnyal, jegybankkal, a magánban­kokkal, tőzsdével, valuta-szakértőkkel és a külföl­di partnerekkel. De u. 1., a texasi cowboyok után most a prérik cowboyai csinálják majd a gazda­ságpolitikát. Mademoiselle Pham Parisban élő vietnami nő irta Le Monde-nak: “Vietnami diáklány vagyok s egy Boulevard St. Michel-i kávéházban hozzám­jött egy vietnami férfi és felhívott, menjek az Orly-i repülőtérre Ky tábornok fogadására. (Ky a dél-vietnami “héják” vezére, azért jött Paris­ba, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat akadá­lyozza.) Azt mondta, csak egy zászlót kell tarta­nom és azt a tv felvevő előtt lóbálnom. 50 fran­kot Ígért érte.” (Tiz dollárt.) Hogy azután mikép fogadták Ky-t, azt ugyan- Csa a Le Monde idézi a Qűan Doi-ból, az észak­vietnami hadsereg lapjából: “Amikor Ky kiszállt, a keserűség és bosszúság volt arcára Írva. Úgy ment az autójához — se virág, se zene — mint a kutya, amely behúzza a farkát. A záptojásoktól, paradicsomtól félt, az inzultusoktól, amelyek őt az U.S. ügynökévé és Hitler növendékévé bélyeg­zik. De csak a kezdet volt. Bárhová bújsz, nem menekülsz a támadások, szidalmak elől.” Mr. lehord, képviselő Missouri-ból, az Un-Ame- rican Committee elnöke mondotta: “Kétségtelen, hogy ha a Kongresszus hadat üzent volna Észak- Vietnamnak, akkor akik ellenzik a háborút, áru­lók volnának.” (Csakhogy nem üzent hadat; és ha üzent volna, akkor is szabad és kötelessége min­den békeszerető embernek a háború ellen tiltakoz­ni). “A vietnami háború ellen küzdő mozgalom vezetői összejátszanak a Vietcong-gal (a dél-viet­nami szabadságharcosok ellenforradalmi gunyne­neve) és Észak-Vietnammal.” “Jó tréning” mondta Mohammed Ali (Cassius Clay) boxbajnok, amikor “közlekedési kihágás” miatt megkezdte 10 napos fogházbüntetését. Clay-t megfosztották (jogtalanul) a világbajnoki címtől, mert a négerek jogaiért és a háború befejezéséért küzd. Külföldre nem engedik utazni, igy nem ver­senyezhet. Costa e Silva brazil elnök, miután szétkergette a parlamentet és bebörtönözte politikai ellenfeleit, A hóvihar, és fagy ellenére sokszázan jelentek meg december 15-én New Yorkban az American Committee for Protection of Foreign Born által rendezett nagygyűlésen. A jelenlevők fogadalmat tettek, nem hagyják, hogy rendőrállam jöhessen létre az Egyesült Államokban. Ennek érdekében Erkölcs Sok könyv jelent már meg a világirodalomban, mely az erkölccsel foglalkozik. Az erkölcs, mint minden más, időről időre változik. Ami a múltban erkölcsösnek számitott, az ma erkölcstelen és amit mi erkölcsösnek tartunk, az holnap már erkölcs­telenné válhat. Az erkölcs fogalma a társadalom egyik felső épitménve és visszatükrözi az adott társadalmi rendszer uralkodó osztályának elképzelését és ál­lásfoglalását. A mai rendszer urai kezében van a törvény­hozó testület és ezt arra használják, hogy olyan törvényeket iktassanak be, amelyek saját érde­keiket szolgálják—és erkölcstelennek minősítik azokat, akik e törvényeket megszegik. Megszegik saját törvényeiket Ma már azonban azt látjuk, hogy az uralkodó osztály tagjai saját törvényeiket sem tartják be, ha egyéni érdekeik úgy kívánják. Itt van egy példa: Az amerikai hadiflotta vezetői több millió dol­láros megrendelést adtak a St. Louis, Mo-ban lé­vő Alsco vállalatnak 2.75 incses rakétainditó fel szerelésre. A vállalat elkészítette a rakétainditó- kat és 47 millió dollárt vett fel értük. Hogy, hogy nem, 1968 augusztusában napvilág­ra került, hogy 1. ) A vállalat több kis cégre bizta a rakéta- inditók alkatrészeinek gyártását, de csak olyan kis vállalatok kaptak munkát, amelyeknek tulaj­donosai haji andók voltak a munkáért megszabott összeg egy részét TITOKBAN, az ASZTAL ALATT visszaadni az “anyavállalatnak,” illetve az Alsco tulajdonosainak. 2. ) Az “anyavállalat” (Alsco) több millió dol­láros számlát nyújtott be a hadiflotta vezetőinek, pénzt követelve olyan “munkáért,” amit soha nem végeztek el. 3. ) A hadiflotta vezetői kifizették a számlát és az Alsco cég tulajdonosai az igy bekollektált több millió dollárt titkos néven, syájci bankok­ban helyezték el. Miután mindez napvilágra került, az igazság­ügyminisztérium, akarva, nem akarva, vádat emelt az Alco cég ellen, a vizsgálat megindult és a jelek szerint a vállalat vezetői a vádlottak padjára ke­rülnek. Időközben azonban a hadiflotta vezetői elhatá­rozták, hogy újabb rakétainditókra adnak rende­lést és noha az Alsco vállalat törvényszegés miatt vád alatt áll—ismét ennek a cégnek adták a meg­rendelést. Olvasóinkra bízzuk annak eldöntését, hogy mi­lyen kapcsolat, milyen viszony áll fenn az Alsco vállalat tulajdonosai és azok között, akik a hadi­flotta részéről a rendeléseket eszközük. De bármi legyen is ez a viszony, ez a kapcso­lat, azt minden bizonnyal az ő erkölcsi felfogásuk határozza meg. g...e... fej be verte a sajtót, mondotta tisztjei előtt: “A katonai beavatkozás Brazília politikai életébe a demokrácia érdekében történik.” A legnagyobb brazil lap vezércikkének ugyanekkor ez volt a cí­me “Egy gazdag chicagói macska szivszélhüdés- ben meghalt.” Frederick L. Perry Lackawanna-i acélgyári munkás mondotta, miután elköltözött korommal borított fekete slun-beli lakásáról, s házat épít egy ‘fehér’ negyedben: “Horogkeresztet égettek a házam kapujába és tudom, hogy visszajönnek. Egy éjjeli őrt szerződtettem, felváltva őriztük a házat. De amikor az őr távozott, uj horogkeresz­tet rajzoltak a falra s aláírták: KKK.” (Ku Klux Klan.) a következő nyilatkozatot fogadták el: Megmásíthatatlan jogaikat gyakorolva amerikai polgárok gyakran érezték magukon a rendőrbo­tok ütéseit, a Mace vegyszer és a könnygáz hatá­sát és más embertelenségeket. Sokuk mögött be­zárult a börtön ajtaja. Brutális elnyomatás lett a reakció válasza az egész országban elterjedő tö­megmegmozdulásokra az emberi jogokért, emberi méltóságért. A fekete népnek, az indiánoknak, a mexikói-amerikaiaknak, a nortorikóiaknak, az el­lenálló fiataloknak, militáns munkásoknak és kül­földi születésüeknek— mindenkinek, aki jogos szabadságát akarja kiharcolni, egyetlen feleletet adnak: ELKÜLÖNÍTÉST! Tisztán látható az a veszély, hogy ez az elnyo­más teljesen kibontakozott rendőrállam formájá­ban jelentkezhet. Rendőrkirohanások mindennapos eseményekké válnak országszerte a kisebb-na- gyobb városokban. A “Rend és Törvény” félreve­zető jelszava alatt nyomják el az ellenvéleményt és a tiltakozást. Az Eastman javaslatot, mely a rendőrállam terveit rejti magában, aktivan támogatják a kong­resszusban, Dirksen republikánus szenátusi ve­zető és nyolc más szenátor közreműködésével. Ez a javaslat a polgárjogi küzdelmet bűnténynek, a külföldi beavatkozó háborúk elleni mozgalmat hazaárulásnak minősítené. Egyeseket, akik nem állampolgárok, életfogytiglani fegyházra Ítélne, habár semmiféle bűnt nem követtek el. 1968 má­jusában a HUAC a fekete militánsok számára kon­centrációs táborok felállítását javasolta. Az ilyen koncentrációs táborokat már helyben hagyta az 1950 évi McCarran törvény, a Bill of Rights ga­ranciáinak szemérmetlen félrelökésével. 1952 óta öt koncentrációs tábort állítottak fel Pennsylva­niában, Floridában, Oklahomában és Arizonában. A második világháború alatt több, mint 100 ezer itt született és külföldi születésű japán-amerikait tartottak fogva ilyen táborokban, amely a mai na­pig is országunk becsületének szégyenfoltja. A valóság az, hogy a rendőrállam könnyen meg­valósulhat—hacsak az amerikai nép azt meg nem akadályozza. Felhívunk mindenkit, aki nagyra be­csüli a szabadságot, hogy egyesült erővel segít­sen azt megőrizni és megerősiteni. ígérjük, hogy minden erőfeszítésünkkel próbáljuk egyesíteni az amerikai népet,—feketéket s fehéreket—belföldi és külföldi születésüeket az amerikai rendőrállam megakadályozására. WVVWVUVMAAAMWAAAAAAWVUWVAA/VVMAMAM KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELÖLEI AM€R1KA! ^ w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 uiider the Act of March 21, 1879, at the P.0. Of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, vxz Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $IJ.0.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre UUWVVVMMAMWVVVUWVMMWWMVVWMfWVVWWAIWWVVWWWVVIAAAMin/VWVWAIVVUWOWUWVtAAAAMVM A VÉDELMI BIZOTTSÁG KAMP ANYA A RENDŐRÁLLAM ELLEN 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom