Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-29 / 33. szám

Thursday, August 29, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Schalk Gyula: Budapest - Katowice -- Krakkó (Lengyelországi jegyzetek) Európa hetedik legnagyobb országába, a 312,000 négyzetkilométeres területen fekvő Lengyelország­ba mintegy 360 kilométeres vonatutat követően a Csehszlovák Ostravát elhagyva lépünk. Az innen még kereken száz kilométer távolságra fekvő Ka­towicébe hajnali négy órakor érkezünk. Párás, kö­dös hajnalon, szemetelő esőben tesszük meg első lépéseinket az állomás peronján. Ezen a tájon az évi 1,500 millimétert is eléri a lehullott csapadék mennyisége. Rövid keresés után rábukkanunk len­gyel anyanyelvű idegenvezetőnkre és a hivatalos formaságok tisztázása után az állomás előtt csopor­tunkra várakozó nagy Ikarusz autóbuszba szállunk. Jól esik találkozni a hazai busszal és a felirattal, mely hirdeti: az Ikarusz autóbuszok Budapesten készülnek. Élő, eleven, mozgó propaganda ez a magyar ipar mellett. A hosszú ut után érzett fá­radtságot szinte pillanatok alatt győzi le bennünk az idegen város, az idegen táj ébresztette kíván­csiság. A lassan ébredő város korareggeli, első mozdulatai rögződnek bennünk. A csörömpölő és piros villamosok, amelyek nálunk szokatlan mó­don, mint miniatűr hajók himbálódznak a meg kell vallanunk kissé elhanyagoltnak tűnő sineken, a gyorsan benépesülő utcák, az egyre szaporodó gép­kocsik nyomán látjuk: a távoli kisváros hétköznap­jainak egyikébe csöppentünk. Autóbuszunk a közel húsz kisebb-nagyobb tele­pülés központjának számitó Chorzow felé tart. Itt áll, elsősorban a mindennapok hétköznapi zúgását kiegvenlitő célzattal az a roppant kiterjedésű kul- turpark is, amelyben szállodánk található. Csomag­jainkat elrendezve, a megtett ut nagyságán tűnőd­ve jólesik az elegáns, kényelmesen berendezett társalgóban az elkövetkezendő napok terveit szö­vögetni. Szinte észre sem vesszük, amikor a távoli gyárkéményekkel és messze gomolygó füstfelhők­kel tarkitott chorzowi láthatár peremén felbukkan a Nap. Pár lépés és gyönyörködve szemléljük a látványos kulturpark sokszinü virágait, harmatos gyepszőnyegét és ezernyi apró cserjéit. A kis er­dőn túl, magasbaszökkenő dombtetőn a fák lomb- koronája felett csillog a hires Katowicéi Nagy- planetárium kupolája. Feléje indulunk. Feléje, mert lassan valósággá válik a magyar csillagászati ismeretterjesztés évtizedek óta dédel­getett álma: készül a Budapesti Nagyplanetárium, melynek egyelőre ugyan még más elnevezése nincs de e sorok Írója szeretné remélni, hogy javaslatát elfogadva egykor majd Hell Miksa nevét írhatjuk a Gellérthegy oldalában hamarosan felépítendő aluminium , és iivegkompozició homlokára. Ennek a nagy kulturális létesítménynek a várása tette aktuálissá ezen utazást, melynek részvevői az Urá­nia Csillagvizsgáló munkatársaiból és az égbolt iránt különösen érdeklődő hazai nagyközönségből kerültek ki. A Katowicéi Kulturpark ugyanis köz­ismerten Közép-Európa egyik legkorszerűbb és leg­impozánsabb nagyplanetáriumát mondhatja magáé nak. Az intézménnyel az Uránia Csillagvizsgálónak már évek óta jól kialakult kapcsolata is van. Most került sor azonban először ekkora csoport tanul­mányút jellegű itteni látogatására. Az épületig vezető jórészt erdei utakon évente mintegy 150,000 látogató teszi meg a park szállo­daközpontjától idáig vezető utat. Ennyien csodál­ják meg az impozáns építmény előtt álló s az égre visszapillantó hatamas Kopernikusz-szobrot is, amely az építészetileg is figyelemreméltó plane­táriummal és csillagvizsgálóval együtt feledhetet­lenné teszi az első benyomásokat. A bejárati lépcsősor legfelső szintjéből roppant gombafej módjára emelkedik ki a kupola. A há­romszor megtörő széles lépcsőzeten felfelé halad- ve mindenkit elcsendesit a várakozás és a külső formák keltette izgalom. Hii’es bazilikák szélesre tárt ajtajai felé indul az ember ekkora várakozás­sal, ilyen önmagába révedt csendben. Az ajtón túl szemléltető eszközöktől és kiállítási anyagoktól zsúfolt előcsarnokba érünk, ahol rövid várakozás után PIATEK FRANTISEK a planetárium és csil­lagvizsgáló rokonszenves munkatársa fogadja cso­portunkat. Nem sokkal később mindannyian a ku­pola zenitje alatt álló hatalmas ZEISS PLANETÁ­RIUM körül állunk. Ez a kettős jogar alakú, három tengely körül forgó roppant műszer, mely a mo­dern optika és finommechanika remeke, a csilla­gászati ismeretterjesztés szerte a világon legkor­szerűbb eszköze, mely a mesterséges égboltként fölénkboruló hatalmas kupolára varázsolja a való­ságos csillagos égbolt kicsinyített mását, és külön­leges berendezései segítségével a számunkra isme­retlen távoli földrajzi szélességek csillagos égbolt­jával is megismertet. E sorok olvasói korábbi Írások nyomán — és ter­mészetesen bizonyára személyes tapasztalatok alap ján is — ismerik a planetáriumok általános leirá­11 sát. Ezek a műszerek szerte a világon nagyjából egyforma elvek alapján működnek. New Yorkban a HAYDEN, Los Angelesben a GRIFFITH, Chicagóban az ADLER, San Franciscó­ban a MORRISON Planetáriumok az Egyesült Álla­mok legnagyobb és egyben a legelső planetáriu­mai közé tartoznak. Korábbi Írásaimban magam is kitértem ezek közül némelyik ismertetése nyomán a planetáriumok általános szerkezeti, illetve mű­ködési elvének leírására. E helyen, a katowicei lá­togatás nyomán elsősorban azok számára, akiknek még nem volt módjuk planetáriunú látogatást ten­ni, egynémely érdekességet emelnék ki a műszer nyújtotta hangulatból és az égbolt ábrázolásának ezirányu történetéből. (Folytatjuk) RÖVIDEN Washington, D. C. — Humphrey alelnök lemon­dotta a McCarthy szenátorral megbeszélt vitát, amit tv-n közvetítettek volna. A nemzetközi hely­zetre és más elfoglaltságra hivatkozott. McCarthy kampányvezetője, Blair Clark erre a következő nyilatkozattal felelt: “A szenátor mindig készen áll vitába bocsátkozni az alelnökkel... sajnálom, hogy a könzönségnek nem nyílik alkalma, hogy szem­től szembe lássa és a választás fontos kérdéseiről ítélje meg a két jelöltet.” C'KS Régóta elismert tény az, hogy egyesek már 50 éves korukban öregek, mások viszont még 80 éves korukban is fiatalok maradnak. A 65. születésnap igazán nem sokat jelent az ember képességeit ille­tőleg. Ezt bizonyltja Satchel Paige, a hires baseball bajnok, akit 65 éves kora miatt előzőleg nyugal­maztak, de most újra visszahívták hivatásos sport- tevékenységébe. Ni Voluntown, Conn. — Az itt lévő erőszakmentes ellenállást hirdető pacifista tábor farmjára beha­toltak a Minuteman fasiszta szervezet tagjai, azzal a szándékkal, hogy felgyújtsák. Az állami rendőr­ség idejében tudomást szerzett róla és rajtakapta őket. A fasiszták fegyveresen ellenálltak és a lö­völdözésben többen megsebesültek, közöttük a pa­cifista tábor egyik tagja is. Már többször érte a farmot támadás, melynek lakói arra gondolnak, hogy vagy elhagyják a farmot, vagy elfogadnak fegyveres védelmet, vagy elveik szerint, erőszak- mentes ellenállással próbálják megvédeni magu­kat. A Magyar Szó és Nők Világa, Miami, Fia. és környé­ki képviselője Ernő Kovách, 5480 N.W. First Ave., Miami, Fia. 33127. Telefonszám: 757-7105. Szívesen áll az olvasók rendelkezésére és a lappal kapcsolatos ügyeket intézi. Kéri az olvasókat, hogy betegségről, halálesetről szíveskedjenek őt tudatni. — Mrs. Buja és Mrs. Schill a Kultur Klubban vagy otthonukban ugyancsak szívesen felveszik az előfizetést. • A lapbizottság titkára, Kovách Ernő szívesen felve­szi a klubban minden kedden az olvasók hozzáj árulá­sát az 1969-es Naptárhoz. R A D I ó - B A L A magyar amerikai lakosság elöregedésének egyik jele, hogy mind kevesebb a rádión adott magyar mű­sor. A Miami-i Magyar-Amerikai Kultur Klub Rádió­órája, mely nem üzleti alapon működik, a klub szelle­mében nemcsak igazi magyar kultúrát nyújt a hall­gatóságnak minden vasárnap, hanem a szülőföld meg­becsülését, az amerikai magyarok összefogását, a ha­ladást, az emberiség békés jövőjét hirdeti. Nagyon nehéz feladat egy ilyen rádió-órát fenn­tartani, sok munkát és sok pénzt igényel, amit a Kul­tur Klub csak a Miami és környéki magyarság segít­ségével tud előteremteni. A fenntartás költségeinek fedezésére időközönként rádió-bált rendeznek. A kö­vetkező RÁDIÓ-BÁL szeptember 8-án, vasárnap est® 7 órakor lesz a Kultur Klub helyiségében. Magyar testvérem, ha szereted a magyar kultúrát, dalt és zenét, jöjj el erre a tánccal, kitűnő műsorral egybekötött estélyre, ahol kitűnő hurka- és kolbász­vacsora lesz felszolgálva. Ne felejtsük el a dátumot: szeptember 8, vasárnap este, a 3901 NW. 2nd Avenu® címen. TUDÓSÍTÓ Ne kövessük a divatot mini-ész tekintetében. Világos beszéd is tartalmazhat sötét dolgokat. Van, aki egy vitában, ha nincs mondanivalója, legalább kérdéseivel produkálja magát. Bonn, Nyugat-Németország. — Kurt Georg Kie­singer kancellár konferencia összehívására sürget­te a NATO országok vezetőit, hogy “életet öntse­nek ebbe a kifáradt szervezetbe.’’ Kiesinger úgy vélekedett, hogy a Varsói Szerződés csehszlovákiai lépése nyomán DeGaulle elnök esetleg hajlandó lesz “a NATO-val szorosabb és határozottabb ősz- szeköttetést fenntartani.” Edward Kennedy elitéli a vietnami háborút (Folytatás az első oldalról) vonuljon vissza a politikától, de kijelentette: “Nincs biztonság abban, ha elbújunk, sem nekem, sem másoknak, sem gyermekeinknek, akik azt a világot fogják tőlünk örökölni, amit mi nekik meg­teremtettünk ... így hát, mint három fivérem előttem, felemelem az elejtett zászlót.” Beszédében rátért a jelenlegi politikai helyzet­re. Kifejtette azokat az uj fejleményeket, amelyek reményt keltettek Amerikában egy uj politika ki­fejlődéséhez. “Sok százezren dolgoztak az elővá­lasztásokon és pártcsoportosulásokban... az uj politika érdekében. Ennek a nehéz évnek ez volt a legreményteljesebb fejleménye. Tragikus lenne, ha mindazoknak a meggyőződéses odaadása, akik mindkét pártban uj politikát akarnak létrehozni, most egyszerre értéktelenné válna s a szavazók ne- vemberben megint csak a régi lehetőségek közt vá­laszthatnának.” A bűnözés és a gettók kérdésével kapcsolatban élesen elitélte azokat, akik rossz megoldásokra tö­rekszenek. “Fegyvereket és könnygázt raktároz­nak el a bűnözők és a zendiilők ellen. De a bűnök és zendülések alapvető okait, mint a rossz iskolák, lakások, a munkahiány, valamint az igazságosság­ért való lelkesedés hiányának okát nem keresik... Nem engedhetjük meg, hogy az ország uj vezetői a félelem áradatában kerüljenek hivatalukba.” Minden eddigi kijelentésénél sokkal élesebben, kelt ki a vietnami háború ellen. Vietnamban “majd nem 200,000 amerikai katona sebesült meg a harcokban, és 25,000 vesztette életét és az adó­fizetők pénzéből több mint százmilliárd dollár ment el” — mondotta Kennedy. Országunk tekintélye súlyosan leromlott és mint mondotta, ezt csak úgy hozhatjuk helyre, ha azonnal, nem 10 év múlva, véget vetünk a háborúnak. A következőket java­solta: Észak-Vietnam bombázásának azonnali, fel­tétel nélküli megszüntetését. Tárgyalást Észak- Vietnammal a külföldi csapatok Dél-Vietnamból való kölcsönös kivonásáról. Még ez évben redukál­juk katonai akcióinkat és csapataink létszámát Dél-Vietnamban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom