Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-08-29 / 33. szám

Thursday, August 29, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 ^Járóadafombiztositáó EGYMILLIÓ SZEGÉNY BETEG NEM KAPHAT MEDICAID SEGÉLYT New York városában 1,040,515 eddig jogosult személyt töröltek a Medicaid programjából. Az uj Medicaid törvény, mely április elsején lépett élet­be, nagymértékben redukálja a jogosultak számát és megnehezíti a kisjövedelmüeknek az orvosi se­gélyért való folyamodást; igy 57 százalékkal keve­sebben részesülnek a szükséges egészségügyi se gélyben. A törvény megváltoztatása a legtöbb 21 és 64 év körüli egyén számára megszüntette a jo­gosultságot. A társadalmi szolgálatok intézményének veze­tője, Arthur Goldberg mondotta: “Adataink azt mutatják, hogy a törvény hivatalosan 204,086 sze­mélyt törölt a jogosultak listájáról, de 261,117-en nem küldték vissza a kiküldött ujrajogositási blan­kettát. Katasztrofális a newyorki Medicaid prog­ram számára az állami rendelet, hogy minden rá­szorultnak ujrajogositási ivet kell kitöltenie és visz- szakiildenie. Sokan elköltöztek anélkül, hogy a hi­vatalt erről értesítették volna, igy sokezren nem juthatnak saját maguknak, vagy családtagjaiknak járó orvosi segélyhez. Figyelmeztetem ezeket, hogy haladéktalanul újra jelentkezzenek a Medi- caid-ért.” Mr. Goldberg azt is kiemelte, hogy a törvény megváltoztatása óriási terhet rótt a vakokra és a munkaképtelen betegekre. “A fennálló rendszabá­lyok szerint nem jogosíthatunk segélyre majdnem 20,000 ilyen személyt mindaddig, amig munkakép­telenségüket, a szövetségi szabályoknak megfele­lően, be nem bizonyítják. Akiknek ezalatt kezelés­re van szükségük, a Medicaid keretében nem ré­szesülhetnek kezelésben, mig az orvosilag helyben­hagyott, kitöltött kérdőíveket a hivatal meg nem kapja.” * Akiknek a Medicaid jogosultságra vonatkozóan kérdései vannak, telefonáljon a központba, 594- 3050 számon, vagy lépjen érintkezésbe saját kör­nyékén a Medicaid helyi irodájával. Columbus, O. — A National Guard és a rendőr­ség lyukat robbantott az Ohio State Penitentiary épületének falába és 9 tuszul tartott őrt kiszabadí­tott. A rabok közül 5 meghalt, a hatodik kritikusan megsebesült és mások is sérüléseket szenvedtek. A lázongó bebörtönzöttek azzal fenyegetőztek, hogy kivégzik az őröket, ha börtönreform követelmé­nyeiket nem teljesitik. ÜDVÖZÖLJÜK AZ 1969-ES MAGYAR NAPTÁRT! Közeledik az idő, amikor az Amerikai Ma­gyar Szó 1969-es NAPTÁR-át a nyomdába kell küldenünk. A NAPTÁR színes, tartalmas és tanulságos lesz. Kellemes szórakozást nyújt majd olvasóinak téli estéken át. Örökítse meg nevét a több ezer példányban kinyomtatott NAPTÁR-ban! Kérjük olvasóinkat, küldjék be üdvözletü- kat lapunk Kiadóhivatalába lehetőleg augusz­tus 31. előtt. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Nap­tár előállításához és ide mellékelem adományo­mat $ ..............összegben. Kérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, hogy ismerőseim és bará­taim körében terjeszthessem. Név:.................................................................. Cim: ...................................................................... Város:......................................Állam: ................ Zipszám:.............. Az U.S.-ben publicist-nak nevezik a vállalatok szószólóit, mig Európában publicista az iró, kivált az újságíró, aki a "res publica"-t, a közérdeket szolgálja, védi; az igazi publicista minden jogos, erkölcsös ügyet véd, fontossága szerint minden közérdek-ellenes erkölcstelenséget támad. E so­rok írója is erre törekszik, a fenti címet adván cikkének. A publicista az antiszemitizmus ellen harcolt, kivált, amikor az általános zsidómtássá. fajult — függetlenül attól, ő maga zsidó származású volt-e, a zsidókkal jobban vagy kevésbé szimpatizált-e, mint más népekkel. Azért irt a zsidókért, mert ül­dözöttek voltak; és minthogy őket üldözték a leg- kegyetlenebbül, elsősorban erről kellett írni. De ugyanakkor és azóta más egyéni és csoportos ül­dözöttekért, egész népekért is felemelte szavát, akiket külhatalmak, belellenségek üldöztek és ir­tottak., Az évezredes antiszemitizmus és ennek végső elfajulása után erről nem szabad elfeledkezni, le kell csapni minden megnyilvánulására; de nem le­het most már minden üldözést, kegyetlenséget az­zal elintézni, hogy nem éri el az auschwitzi, belse- ni méreteket. Ha nem tiltakozunk egyetlen ártat­lannak, kis politikai, vallási, népi csoportoknak bírói, rendőri, katonai üldözésével és gyilkolásával szemben, a veszély csak nő, mint most, amikor már az egész emberiséget pusztulás fenyegeti. És — bár egyetértek a szerkesztővel, hogy a keserű múlt után a zsidó olvasók jogosan érzékenyek — egyforma érzékenységgel, felháborodással kell reagálni minden elnyomásra, üldözésre, ha zsidók, ha keresztények, buddhisták vagy ateisták az ál­dozatok, fehérek vagy színesek, szocialisták vagy jobboldaliak. Már a világháború után nagy vita volt erről, A Nyugaton kritizálták, hogy a Szovjetunió nem em­lítette külön a szovjet zsidók veszteségeit, csak a megölt szovjet polgárokat. A kritika jogos volt, mert a németek csak a zsidókat (s a kisebb számú cigányokat) gyilkolták generálisan, származásuknál fogva. A Szovjet viszont azzal érvelt, hogy ők nem tesznek különbséget polgáraik között és az ő 20 milliós veszteségükben másfél millió volt a zsidók száma, de a Nyugat csak róluk beszélt. A lengye­lek is panaszolták, hogy náluk ugyanannyi nem­zsidó (3 millió) pusztult el, mint amennyi zsidó (bár persze az utóbbiak majdnem mind meghal­tak). Mikor a német gyilkoló szervezetet felelősségre vonták, a németség ellen a legfőbb vád volt, hogy csak a saját veszteségeit siratta, nem törődött az­zal, amit ők követtek el mások ellen, nem tiltako­zott miatta. De közönnyel, részvétlenséggel vádol­ták a nyugati és a semleges hatalmakat is, hogy nem védték és segítették az üldözötteket. Folytatódik a népirtás A vádak és az Ítéletek nem tisztították meg a világ közvéleményét és politikáját. A népirtás foly­tatódott, Hirosimát, és Nagaszakit atombombázták, a franciák 60,000 embert megöltek Madagaszkár­ban, kegyetlenkedtek Indokínában és Algériában, az angolok Malayában, Kenyában, Ciprusban, a portugálok Angolában és Mozambikban, a zsoldo­sok Kongóban; az U.S. Észak-Koreában és Vietnam­ban és a fegyveres erők és elvadított tömegek a saját lakosságukat is öldökölték Indonéziában, Szu­dánban, a Fülöp-szigeteken, Dél-Afrikában, Batista Kubájában, Trujillo Dominikájában, Kolombiában s másutt. De a “világsajtó” a "conspiracy of silence"-ben (a hallgatás összeesküvése) méltó tanítványa volt a németeknek, eltitkolta a valóságot, miképp hosz- szu éveken át Diem és Singman Rhee vérengzését, Madagaszkár népének megtizedelését és a közvéle­mény méltó tanítványa volt a német náciknak. Amit a “mi” oldalunkon csináltak, azt nem ítélte el, sőt igazolni próbálta. Akik pedig felemelték a szavukat, azokat “destruktívnak, szubverzivnek” bélyegezte, mint Horthy Magyarországán és Hitler Németországában. Közönyösek az emberek És ha Németország erkölcsi lezüllése a történe­lem mélypontját jelentette, az U.S. és más orszá­gok közvéleménye — mint láttuk — nemcsak hogy hasonló váddal illethető, hanem még mással Mert ha nem is volt igaz, hogy a németek nem tud­ták, amit a nevükben elkövettek, a mai világ töb­bet tud arról, ami ma történik, még ha újabban'a sajtó és a tv mind vastagabb fátyolt is sző arra, ami Vietnamban történik. És bár a bírálat, a tilta­kozás itt sem veszélytelen, mégsem olyan veszélyes és sokkal inkább lehetséges, mint Németország­ban volt. Ha pedig az auschwitzi, belseni élő csont­vázak és hullahegyek fényképei csak a háború után kerültek nyilvánosságra, ma az újságok cím­lapján láthatók az ilyen képek, azzal a különbség- • gél, hogy most az áldozatok feketék. Most a nagyvilág szeme előtt dúl az éhhalál népi kisebb számú tömegek között, mint amennyit pz évek folyamán Auschwitzban és más haláltáborok­ban öltek meg. De bár humánus tüntető csoportok követelik a segítést, az emberek tompán, közöny.ö- sen, jóllakottan vetnek egy tekintetet a fényké­pekre — mintha csak a feketék élete nem volna olyan drága, mint a fehéreké. Mindenkinek joga és kötelessége felháborodni azon, amit 24 évivel ezelőtt a németek csináltak. De azt is kérdezniük kell: ha az-amerikaiak, az angolok, a franciák gon­dolkodás nélkül beavatkoztak olyan országok poli­tikájába, ahol balrafordulástól féltek, illetve oda be is vonultak, vajon elegendő segitség-e a biafrai éhezőknek, ha az U.S. hajlandó a javukra kiutalni annyit, amennyi egy órai vietnami háborúnak a költsége; de a nagyhatalmak most kivételesen szentnek tartják Nigéria szuverénitását és a tv szeme előtt engednek milliókat éhenhalni. Itt az uj Auschwitz, itt kell most felháborodni, tüntetpi, követelni. < Peregrinus LEGÚJABB = Chicago, III. — Michael DiSalle, Ohio volt kor­mányzója-. kampányt indított Edward Kennedy, Massachusetts szenátorának elnökjelölésére. Dele­gátusok több államból nagy. érdeklődést tanúsítot­tak. Kennedy táviratban értesítette DiSallet, hogy nem hajlandó elfogadni az elnökjelölést. Ennek eh lenére fennáll a lehetőség, hogy a konvenció dele­gátusainak többsége Kennedyre szavaz, ha Humph­rey nem kapja meg a szükséges 1,312 szavazatot az első szavazás alkalmával. A konvenció 1,368 szavazattal 953 ellenében el­ismerte a texasi delegációt annak ellenére, hogy a McCarthyt támogató delegátusok bizonyították, hogy a párt megkülönböztetést gyakorol a mexikó- amerikai polgárokkal szemben. A szavazat kimenetele azonban bizonyítja, hogy a Humphreyt támogatók többsége nagyon silány. Moszkva. — Egyezmény jött létre a Csehszlovák Kommunista Párt és kormánymegbízottak és a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormányképvi­selői között. A részleteket lapunk következő Szá­mában közöljük. e-KS Jeruzsálem, Izrael. — Augusztus 25-én egész na­pos tank- és tüzérségi harcok folytak az izraeli' és jordán haderők között, a Jordán folyón keresztül. Négy katona megsebesült. A harcok kirobbanásá­ért mindkét fél a másikat okolta. A tüzelésbe^ 6 izraeli települést és egy Izrael által elfoglalt volt sziriai falut ért támadás. Párizs, Franciaország. — A déli Földközi-tenger Fangataufa korállszigetén Franciaország első Íz­ben hidrogénbombát robbantott és ezzel a világ ötödik thermonukleáris hatalma lett. A francia je­lentés ezt “nagyerejü kísérleti thermonukleáris bombá”-nak nevezte. DETROIT, Mich. — A Veterans of Foreign Wars konvencióján a néger hadviseltek kivonultak, ami­kor George Wallace az emelvényre lépett. Wallace beszédében azt mondotta, hogy “a rend és a tör­vény” jelenleg az ország legfontosabb kérdése. Irtrt/VVWWiA/ViniVVViWlWJVVWyVViARÄA/lAA/UVI ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! BIAFRA és AUSCHWITZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom