Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-12-05 / 47. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 5, 1968. Az utolsó Indián A SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS I ÉS AZ EGYHÁZ i. A Humanae vitae (Az emberi életnek), VI. Pál pápa enciklikája, amelyet “az emberiség sokasodásának helyes rendezéséről” ez év julius 30-án adott ki, a katolikus egyházban legalább is egyelőre lezárt egy fontos kérdést, amelyet a XXIII. János pápa által összehívott II. vatikáni zsinat nyitva hagyott. A pápai döntés olyan széles körű érdeklődést és hatalmas visszhangot keltett világszerte, amilyenre nem sok példa akad a pápai en- ciklikák történetében. Érdemes ezért visszatekintenünk Pál pápa enciklikájának előzményeire. XXIII. János: Lépés előre ... XXIII. János pápa a II. vatikáni zsinat célját az “aggiornamento”-ban jelölte meg. A zsinatot megnyitó beszédében többek között ezeket mondotta: “Az egész keresztény világ egy lépést vár előre, hogy a keresztény tanítást elmélyítse, alakítsa a lelkiismeretet, összhangban a hiteles tani- .tással, amelyet viszont a kutatás módszereivel kell tanulmányozni és a modern gondolat igény- bevételével kifejezni. Más ugyanis a letéteménye- zett hit tanának lényege, és megint más a mód, ahogyan azt előterjesztik. .. Figyelembe kell venni a modern világban meghonosodott uj életformákat és életfeltételeket, amelyek uj utakat nyitottak a katolikus apostolkodás számára.” A zsinaton hamarosan tért is hódítottak és erős többségben voltak azok a zsinati résztvevők, a korszerüsödési irányzat képviselői, akik a megoldásra váró egyetemes problémákat is szem előtt tartva az egyház megújhodását, megfiatalítását akarták. A zsinati többség hatására sok minden meg is változott a katolikus egyházban. A négy zsinati konstitució, alapokmány közül a negyedik, Az egyház a mai világban cimü második főrészében — “Néhány különösen sürgető probléma” címmel — az első fejezetben “A házasság és a család méltósága” kérdésével foglalkozik. Eszerint a család változatlanul alapja a modern civilizációnak is, amely tulajdonképpen erősítette a család személyi értékeit, szemben az: előző korok személytelen s hatalmi jellegű rokonsági kapcsolataival. Világosan hangsúlyozza a szöveg a házasság s a házastársi szerelem különleges méltóságát, aminek következtében a házasság több, mint az emberi szaporodás intézménye. Figyelmeztet a veszélyekre is, amelyek a mai életben a családot fenyegetik. A születésszabályozásról csupán annyiban szól, hogy hangsúlyozza a szülők egyéni felelősségét, s feltárja a hagyományos katolikus felfogás komoly nehézségeit. A születésszabályozás fontos kérdését VI. Pál pápa — látván a kibontakozó többség reformokat sürgető véleményét — gyors elhatározással kivette a zsinat kezéből, s tanulmányozását külön bizottságra bízta. Mielőtt a bizottság munkájával foglalkoznánk, érdemes röviden felidézni azokat a nézeteket, amelyek a házasságról kialakult vitában a zsinaton elhangzottak. Léger bíboros: A szerelem a házasság célja Léger kanadai biboros (aki azóta lemondott biborosi rangjáról, és Afrikába ment a leprások közé misszionáriusnak) bátor és szókimondó felszólalásaival tűnt ki, a család és a születésszabályozás kérdésében pedig szinte kíméletlen őszinteséggel vetette fel a problémát. Szerinte a jószán- déku és buzgó hitéletre törekvő házastársak nem találnak megnyugvást a mai erkölcs-teológiában, sem kielégítő választ problémáikra. Léger hangsúlyozta, “a szerelmet a házasság céljának kell tekinteni, a házastársak egymáshoz való kapcsolatát csak ennek jegyében tudjuk megvilágitani”. “Számos országban és mindenfajta foglalkozású emberek körében a házassággal kapcsolatban kétely és nyugtalanság uralkodik. Sok hivő s nagyon gyakran a legjobbak, minden nap nehézséggel találják szembe magukat. A gyóntatókat kérdésekkel ostromolják, s a legtöbb esetiben ezek sem tudnak mit mondani. Ez a kellemetlen helyzet gyónó és gyóntató részére súlyos problémára enged következtetni, amelyet az egyháznak meg kell vizsgájnia 1” (Folytatjuk) Az idősebbek mind olvasták Cooper “Utolsó mohikán’.’-ját, nyilván a legtöbb fiatal is: az északamerikai indiánok kiirtásának tragikus regényét. Történelmi háttere, a kor, amelyet leirt, a hitleri népirtást messze megelőző yankee genocid igaz volt, de a cselekmény az iró fantáziájából eredt. Most azonban megjelent egy könyv — vagyis egy régebbi, elfelejtett mü uj kiadása, amely való történetet ir meg, nem az utolsó mohikánnak, hanem 'a kaliforniai yahi törzs utolsó fiának életét. Cime: ISHI, a kaliforniai Theodora Kroeber irta, akinek a férje, a Kalifornia Egyetem múzeumának tisztviselője ez indiánt utolsó életéveiben támogatta. Most, amikor a hitleri genocid után uj meg uj ge- nocidek, népirtások hírei döbbentik meg azokat, akik még tudnak botránkozni és amikor az U.S. és szövetségesei újabb, még “végsőbb megoldásra" készülnek, helyénvaló erről a könyvről Írni. Ishi a kb. 3,000 lelket számláló yana nemzet Yahi törzsének fia volt Dél-Kaliforniában. Kis nemzet volt ez Kalifornia 21 indián nemzete között, akiknek összes száma kb. 250,000 lehetett. Ishi talán 1860-ban született s 1870 körül, amikor nemzetét a fehérek kiirtották, a kisszámú túlélők között a rengetegbe menekült; ott élt 40 éven át, titokban, a fehérek által észrevétlenül, 1911-ig, az utolsó három éven át teljesen egyedül, miután már minden hozátartozója meghalt. Mindez elsősorban az aranyláz következménye volt; ez okozta, hogy 5,000 Yana közül csak 50 menekülhetett el a fehérek terror-szervezete elől, amelynek késői gyenge visszhangja a Ku-Klux-Klan. Eleinte a fehérek főképp az indiánok skalp-jára áhítoztak—amiképp James Reston, a New York Times politikai Írója Moszkvában járt. Nagyon népszerű lett az utóbbi időben ellátogatni a Szovjetunió fővárosába. Ott járt többek között a közelmúltban Robert S. Mc Namara, volt hadügyminiszter, Gore és Pell szenátorok és több más amerikai államférfi. Reston ur körülnézett Moszkvában és leírta élményeit, megfigyeléseit. Többek között ezeket Írja: “Érdemes megfigyelni, hogy a kommunista vezetők, akik a múltban azt vallották, hogy a kapitalista gazdasági elgondolás kudarcot vall, most sokkal jobban félnek a nyugati gazdasági elvektől, mint a politikai bölcselettől.” Majd igy folytatja: “Nyugat-Európát nem a nyugati filozófia egyesíti, hanem az amerikai tudósok és üzletemberek komputereikkel és tőkéjükkel... és ez aggasztja a moszkvai politikusokat.” Szegény Reston ur, nem tudhatta, hogy mire moszkvai jelentése napvilágot lát a New York Times hasábjain, felüti fejét a “szabad világ” pénzügyi válsága. A pénzügyi válság porrázuzza Reston ur két alaptételét: 1. a nyugati gazdasági elmélet diadalát; 2. a nyugati államok egységét. Az elmúlt évben ez már a harmadik pénzügyi válság. Az első a múlt év novemberében volt, amikor az angol font összeomlott és értékét csökkentették. A második ez év márciusában volt, amikor kettős piacot kellett teremteni az arany adás-vételére, aminek következtében az arany ára a szabad piacon 41 dollárra emelkedett. Most van a harmadik válság. Nyugat-Németország azon szorgoskodik, hogy leszorítsa a frank értékét. Franciaország azon szorgoskodik, hogy kényszerítse a Német Szövetségi Köztársaságot a német márka értékének emelésére. Az egész pénzügyi válság egyszerű magyarázata az, hogy minden ország több gyártmányt akar eladni külföldön, mint eddig és redukálni kívánja a behozott áruk mennyiségét. Ez a régi, mindig csődöt és válságot okozó nyugati gazdasági elmélet: a piacért folyó harc. Ez okozta az első és a második világháborút. most a vietnami hadifoglyok fülére (a vadabbak a koponyájukra), de nemsokára, komolyabban kezdték a helyzet stabilizálását. Az indiánoktól elrabolták földjüket, folyóikat, vadászterületeiket s ezek tolvajlásra, rablásra fanyalodtak, högy éhen ne haljanak. Erre tömeges kivégzések, akasztások következtek, a nőiket prostitúcióba kényszeritették. Ehhez a legjobb alkalmat az indiánok őszi és tavaszi istentiszteletei szolgáltatták, igy 1876 áprilisban, amikor William Anderson csapata • az összegyűlt 170 imádkozót utolsó szálig agyonlőtte. így hát az 50 menekült egy canyon mélyében, 50 méterrel egy folyó felett, az erdő sűrűjében felállította kunyhóit; innen, rejtve nézték az alattuk elhaladó vonatokat, majd a fehérek házainak építését, nesztelenül, hangtalanul, szigonnyal, ijjal, csapdával vadászva — amig 1908-ban felfedezték őket. Ishi és családja menekült; anyja meghalt, testvérei mefulladtak, ő egyedül maradt. Ishi nem bírta tovább: 1911 augusztus 29-én Groville she- riffje elé vezettek egy félmeztelen, kiéhezett, reszkető indiánt, akit ő megbilincselt és beszállított a bolondok szobájába a fogdában., Nagy. yolt a fel- sőbbrendü civilizált fehér faj városaiban a szenzáció és a Kalifornia Egyetem két antropológusa magához vette a “vadembert” és San Franciscóban öt éven át tartotta, amig meg nem tért őseihez. Vajon a közelgő holocaust után a Földnek hány szögletében hal meg majd egyedül az utolsó indián, az utolsó japán, az utolsó amerikai, az utolsó orosz, az utolsó magyar, az utolsó zsidó? ’ Krónikás Szóval mindenki tisztán láthatja, hogy a nyugati gazdasági elmélet nem hozott babérokat, csődbe jutott, mint a múltban. Ország-világ tisztán látja: nincs egység a nyugati szabad világ államai között. Egymás torkát szorongatják és mindegyik a másik rovására óhajtja megmenteni a saját bőrét. Mégis igaza van Reston urnák, mert igy fejezi be Moszkvából küldött jelentését: “...a modern forradalom nem a Szovjetunióban, hanem az Egyesült Államokban zajlik le.” Mondom, igaza van Reston urnák. Hiszen az orosz nép már megvívta forradalmát 51 esztendővel ezelőtt. Most már az amerikai népen van a sor. ...g ...e Emelkedik a munkanélküliek száma WASHINGTON, D. C. — A múlt hónapban több ezer épitőmunkás vesztette el munkáját, amely a munkanélküliség emelkedését eredményezte. A Munkaügyi Hivatal jelenti, hogy az épitőmünkások 4—9 százaléka a nyári hónapokban, 11—22 százaléka a téli hónapokban van munka nélkül. MOSZKVA. — Szovjet—indiai együttműködési szerződést Írtak alá Delhiben egy nagy kapacitású aluminiumkohó építésére. A timföldgyár magyar tervek szerint épül. Az aluminiumgyár a bo- karói acélmű után a legnagyobb szovjet—indiai válalkozás. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre IGAZA VAN RESTON URNÁK
