Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-25 / 28. szám

Thursday, July 25, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 FOGYASZTÓI ÁRREFORM MAGYARORSZÁGON Magyarországon az uj gazdaságirányítási rend­szer keretében 1968 január elsejével uj árrend­szer lépett életbe, de az uj fogyasztói árak nem okoznak jelentős változást a háztartások napi kia­dásában. Ennek biztosítására a hatósági (fix) áras cikkeknél az árcsökkentések éves kihatása mintegy 700 millió forinttal nagyobb, mint az ár­emeléseké, a forgalmiadó-rendszer módosítását pe dig úgy hajtották végre, hogy a fogyasztói árak­ban lévő forgalmi adót éves kihatásban mintegy 600 millió forinttal csökkentették. Mindez azt jelenti, hogy a fő fogyasztási cikkek árai összes­ségükben, 1,3 milliárd forinttal csökkentek, vagyis a fogyasztói árszínvonal január elsejével körül­belül 1 %-kal alacsonyabb lett. így várhatóan az év folyamán a január elsejei helyzetihez képest« 2—3 %-os, az 1967. évi árszint­hez képest pedig 1—2 %-os fogyasztói árszint­emelkedés következik be. Az 1968. évi népgazda­sági terv már számolt ezekkel az arányokkal és ennek megfelelően a jövedelmek növekedésének lehetőségeit úgy állapították meg, hogy az áremel kedés ellenére biztosítani lehessen a reáljövedel­mek 3—4 %-os, a reálbéreknek pedig 1,5—2 %os növekedését. Az uj fogyasztói árrendszernek 3 fő célja van: a fogyasztói árak közelítése a társadalmilag szük­séges ráforditeásokhoz; a külkereskedelmi és a ter­melői árak szervesebb kapcsolatának létrehozása a fogyasztói árakkal; rugalmas fogyasztói árme­chanizmus kialakítása, amelyben megvalósulhat a piaci feltételek változásaihoz igazodó ármozgás. Január elsején körülbelül 2 %-kal csökkentették a textil- és ruházati termékek, 3 %-kal a vasmű- szaki cikkek, továbbá a háztartási vegyi termé­kek árszínvonalát. Ugyanakkor emelték a búto­rok árát és néhány nem alapvető ipari és személyi szolgáltatás diját. Az élelmiszerek árszínvonala 1 %-ot meghaladó mértékben csökkent. A fogyasz­tói áraknak a ráfordításokhoz való közelítését az MSZMP Központi Bizottsága alapvető feladatként jelölte meg, s kimondotta, hogy ez perspektivikus cél, amelyet a távlati tervezéssel összhangban 10—15 év alatt, fokozatosan meg kell valósítani. Az árreformmal egy időben reformot hajtottak végre a forgalmi adó-rendszerben is. A több tíz­ezer különbözeti adó és 2,500 adókulcs helyett összesen 1,000 adókulcs köti össze a termelői és fogyasztói árakat. A forgalmiadó-reform révén a fogyasztási árualap 28 %-ára kitedjedően vál­toznak a fogyasztói árak. Ebből a változásból 10 % az áremelés, 18 % az árcsökkenés. Az áremelések elsősorban az import fogyasztá­si cikkeknél jelentkeznek. Ezeknek a termékek­nek az importvám mellette viselniük kell azt a for* galmi adót is, amely a hasonló belföldi terméke­ket terheli. Ily módon a vám olyan költségténye­zővé válik, amely a külföldről behozott fogyás» tási cikkek árszínvonalát a belföldi termékek ár­színvonala fölé emeli. A rugalmas ármechanizmus kialakításával biz­tosítja az árreform az árstabilitást is. A rögzített; árak viszonylag szűk körben maradnak fenn, vi­szont igen széles körben korlátokat szabnak az ármozgásnak. A fogyasztói áruforgalom csaknem 77 %-a a fix és limitált árakon bonyolódik. A sza­badpiaci árak az áruforgalom 23 % -ában érvénye­sülnek. A lakosság árualapjának körülbelül 14%-át a régi árrendszer mellett is szabadpiaci árakon bo­nyolították. Szabadpiaci ára van a zöldségnek, a gyümölcsnek, bizonyos luxus és exkluzív ruházati termékeknek, néhány bőrdiszmü-árunak, egyes helyi építőanyagoknak, s ez a kör most bővült a di vatárukkal, szőrme-cikkekkel, kozmetikai termé­kekkel, egyes háztartási faárukkal, nem alapvető ipari javító szolgáltatásokkal, stb. A tervezett reáljövedelem és reálbér-növeke­dés, vagyis a bérmozgás megelőzi az ármozgást. Az áremelkedés meglehetősen arányosan terheli a városi és a falusi lakosságot. Az 1968. évi árre­formnak — az 1966. évi árintézkedésekhez hason­lóan — azonos vonása, hogy jobban terheli a maga­sabb jövedelmű kategóriákate. A HERENDI PORCELÁN Magyarország romantikus tájai közül is a leg- romantikusabb a Bakony-hegység. Egyik szép völgyének bejáratát őrzi a néhányezer lakosú He- rend község, amelynek települési formája egye­dülálló a maga nemében. Az állandó egyirányba fújó északnyugati szél ellen védekezésül, a he- rendiek házaikat az utcára nem merőlegesen, ha­nem rézsűt, halszálkaszerüen épitik. Maguk a há­zak is különlegesek, jellegzetes bakonyi stilus, boltíves oszlopos — tornácu építmények. Mindez sok külföldi érdeklődőt, népraj zteudóst csalogat a községbe, amelynek neve világszerte ismert, de világhírét nem földrajzi és néprajzi érdekességé­nek köszönheti, hanem a múlt század elején ala­pított porcelángyárának. A gyár készítményei “herendi porcelán” gyűjtőnév alatt a világ min­den részébe eljutnak, fogalommá váltak, és nap­jainkban is kapósak, keresettek. A herendi porcelán — megjelenési formája az edény és a diszmü (készletek, vázák, kancsók, asz­tali díszek, lámpák és gyertyatartók, bonbonie- rek, gyümölcs-tálak, kávéfőzők, modern magya­ros szobrocskák, teapalackok, kandalló-készletek, stb.) — első nagy nemzetközi sikerét az 1851-es londoni világkiállításon aratta, egy méter átmé­rőjű, áttört szélű táljával, amely akkor a világ legnagyobb porcelánja volt. A kiállítás nagy arany­érmét elnyerte, Magyarország történetéből vett je­lenetekkel diszitett tál szépsége annyira megkap­ta Viktoria királynőt, hogy maga is rendelt He- rendről egy lepkés, világos mintás, kínai stílus­ban tervezett készletet. így alakult ki az úgyne­vezett« Viktoria-minta. Ez a keleti stilizált virá­gokból és lepkékből összeállított kompozíció gaz­dag aranyozásával, a virágok zöld, kék, narancs, purpur-lilás színeivel valóban káprázatos képet mutat. Egymás után születtek meg ezután Herend hi­res .mintái — melyeket általában az első megren­delőről vagy annak kedvenc tartózkodási helyéről neveztek el — és ezek a minták azte bizonyítják, hogy Herend készítményeiben rendkívül szeren­csésen ötvöződik az ázsiai és európai kerémia- kultura minden művészi értéke. A herendi porcelán azért vált fogalommá, mert művészei a gyár alapítása óta — 1826 — külö­nös gondot fordítottak arra, hogy átmentsék az európai porcelánok — meisseni, sevres-í, bécsi — legnemesebb hagyományait, újjá teremtsék a ke­leti mintákat és formákat, ugyanakkor pedig tük­rözzék a magyarországi sokévszázados gazdag ke- rámia-kulturát. így azokban a festői mintákban is, amelyekben a diszitő elemek idegen eredete nyilvánvaló, a motívumok összefoglalása és meg­fogalmazása már Herend sajátja. k V&töÁ formák és minták újjá teremtése jelent­kezi az ábrázolásnak abban a naiv fölfogásában, ahogyan a gyár festői a távoli mesés keleti figu­rákat megjelenítik. így alakul ki például Herend sajátos “pikkelyes” kakasa és a többi hasonló ál­lat-plasztika. A legkedveltebb herendi keleti for­ma a zománcfestésü, ornamentális jellegű fekete vagy sárga “Siang”. Ez a diszitemény az edény fe­lületét függőleges irányban párhuzamosan csi­kókra osztja, amelyen a virágos ágak, apró bim­bók tarka színeikkel emelkednek ki a háttérből, mig a fehéren hagyott felületen ugyancsak virá­gos ágak, az előbbieknek mint tükörképei látha­tók. Az európai és ázsiai hagyományokat tükröző diszitmények mellett Herend számos saját* dekort is kialakított, amelyek közül különösen jelenteös a “gyümölcs” és a “madaras” minta. Az utóbbi­nak egy nagyon szép változata az első megrende­lőről elnevezve Rothschild néven kerül forgalom­ba. Alacsony törzsű faágon leveles és virágos ágak között ülő két madár alkotja ezt a kompozíciót', melyet körötte még pillangók, erdei bogarak, le­velek gazdagítanak. A gyümölcs-minta szinte fes­tői kompozíció, amelyen csendéleti elemek sajáto­san stilizálva, déligyümölcsök, továbbá alma, kör­te, szilva, cseresznye, dió- (részben kettészelve) és apró virágok, az edény fenekén elszórtan lep­kék, gombák, retkek alkotják a teljes kompozíci­ót. Az egész diszitmény naturálisnak ható ábrá­zolása sajátos, a valóságtól eltérő színeivel és sti- lizáltságával kiválóan alkalmas a porcelán-edé­nyek díszítésére. Herenden kizárólag kézi festésű edények, dísz­tárgyak, szobrok készülnek. A község minden csa­ládjának van valami köze a porcelángyártáshoz, hiszen a mesterség hosszú évtizedeken át apáról fiúra szálló, hagyományokban gazdag tudomány. Vannak virágfestők, állatfestők, mások évtizedek ISMÉT KAPHATÓ “LEARN HUNGARIAN” j Í Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve A angolul beszélők részére, akik magyarul * akarnak tanulni | Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj- « 4 sokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti « Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ara $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN f 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 5 óta csak étkészleteket díszítenek. Nagy hozzáér­tést igénylő munka a szobrok önteése is. A lovon ülő csikóst ábrázoló gyönyörű szobrot például 21, a Szüret cimüt 32 darabból illesztik össze. A gyár porcelán-muzeumában több mint egy évszázad munkáinak emlékét őrzik. Ez alatt kö­rülbelül 15,000 forma került ki a herendiek kezé­ből, a festési minták száma1 pedig meghaladja az, ötszázat. A herendi porcelán nemcsak formai szépségé­nek köszönhetei a világhírét, hanem annak is, hogy a legtisztább és legnemesebb anyagokból a leg­gondosabb munkával készül. A kiváló nyersanya­gok biztosítják a porcelán tisztaságát, áttetszősé­gét, fehérségét és ragyogó fényét, a gondos mun­ka a porcelánok hibátlanságát. A fokozódó külföl­di érdeklődésre jellemző, hogy Amerikából He- rend kapta a megbízást a Kennedy-emlékplaketet elkészítésére. E tányér formájú plakett érdekes­sége, hogy a gyártásnál nem festéssel, hanem spe­ciális dombormű kiképzéssel rajzolták meg Ken­nedy arcképét és születése, valamint halála évszá­mait. Ez a gyártási eljárás a porcelániparban rendkívül ritka, és csak a legkiválóbb szakembe­rekkel rendelkező üzemek vállalkozhatnak hason­ló tipusu teárgyak elkészítésére. A porcelán falvas- tagsága az arckép egyes részein csak fél, máshol egy-három milliméter. Ha ilyen tárgyat hátulról megvilágítanak, a fény a vékonyabb rétegeken erősebben, a vastagabb porcelánfalakon pedig ke­vésbé szűrődik át, és ez a fényhatás adja meg az arckép vonásait. Herend csaknem másfél évszázados gyára az el­múlt években valósággal megfiatalodott. Az ősi kemencéket modernizálták, a munkahelyeket ké­nyelmesebbé tették. A klasszikus formájú és min­tájú edényeken, diszmüveken kívül ma újabb, mo­dem tipusu edények, dísztárgyak létrehozásán is fáradoznak, amelyek már magukon viselik egy modernebb művészeti formavilág kialakulásának első jeleit. A gyárhoz tartozó Müvészlházban ke­rámiai és művészeti könyvtár, rajztermek, szob- rászmühelyek, tanulószobák, stb. segítik a gyár­dolgozóit, hogy a hagyományokhoz méltóan to­vábbra is akár régi, akár fnodern formájú, min­tájú, de mindenképpen magas művészi értékű, va­rázslatosan szép porcelántárgyak kerüljenek ki Herendről. — Minden ablak a Dunára néz... Gyorsan épül a magyar-amerikai kooperációban létesülő buda­pesti Duna-Intercontinental Hotel. Az építők hét­naponként készülnek el egy-egy emelet szerkeze­ti munkáival, s igy határidőre, ez év julius végére elérik a 12. emelet magasságot. A teljes befeje­zés határideje 1969 októbere. A szálló érdekessé­ge, hogy 360 vendégszobájának, illetve lakosztá­lyának ablaka kivétel nélkül mind a Dunára n*^_

Next

/
Oldalképek
Tartalom