Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-11-14 / 44. szám
Thursday, November 14, 196f. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 A BIRó INGERÜLTEN szakította félbe a választékosán öltözött, jó megjelenésű vagány kenetes szóáradatát. — Ne beszéljen mellé! Maga sokszorosan visz- szaélt. az emberek jóhiszeműségével, szorult helyzetével. — Kérem, tisztelettel... — hadarta volna az udvariasan hajlongó vádlott, de a biró újra a szavába vágott. — Úgy tudom, szabadulása óta a Hajnalka presszóban töltötte délelőttjeit. — Igen, kérem, az volt a törzshelyem. — Felperessel is ott ismerkedett meg? —Mariska néni, csak igy hívtam, kérem tisztelettel, az idős asszonyt, odatipegett délelőttönként egy csésze tejeskávéra. Ott tudtam meg szomorú sorsát. •—S persze felajánlotta a segítségét. — Vérlázitó volt, kérem tisztelettel, ahogyan azzal a szegény, szívbeteg asszonnyal a gyermekei bántak. Hétszámra rá sem nézett senki. Se ebédje, se tiszta fehérneműje, se orvossága nem volt Mariska néninek. —Az ötezer forintot külföldi gyógyszerre csalta ki tőle? — Kicsaltam? Hogy fáj ezt hallanom, tisztelt biró ur. Én a lelkem is odaadtam volna ennek a kedves öregasszonynak. — Csak éppen az ígért orvosságot nem szerezte meg. — Próbáltam kérem, de tetszik tudni, milyen nehezen megy az ilyesmi. Ellenben gyakran ott ültem az ágya szélén és fogtam a kezét. Egyszer szívroham után, amikor a félelemtől meggyötörtén feküdt, három órán át beszéltem és beszéltem neki. Küzdelmes fiatalságomról, kalandjaimról. Kérem, én még meséskönyvekből is olvastam Mariska néninek, mert nagyon szerette a mesét. Addig beszéltem vágj' olvastam neki, amíg el nem aludt, — S akkor maga kiemelte a vitrinből az idős asszony elhalt férjének arany zsebóráját. —De biró ur, kérem. Hiszen Mariska néni mindig azt hajtogatta, hogy ha már ilyen hálátlan gyerekei vannak is, de a sors neki adott engem. S én leszek majd az örököse. — Szóval, az ötezer forint s az aranyóra előleg volt az örökségre? Mit szóltak ehhez az igazi örökösök? — Ahogy megtudták, mit tervez Mariska néni, egyszerre feltámadt bennük a gyermeki szív. Stil- ve-főve ott voltak anyjuknál. S én kérem, örültem, hogy megmentettem a családot. Visszaadtam Mariska nénit szeretteinek. — Nyilván Tótnét is azért hálózta be, hogy meg menthesse. — Az az asszony, biró ur, nekem köszönheti a karrierjét. —Ez egészen uj. Ha nem mondaná, nem is sejtettem volna — felelte a biró gúnyosan. — Ne tessék kigunyolni, tisztelt biró ur. Isten a tanúm és mások is, hogy a felperes elhanyagolt, szürke, kopott kis özvegy volt, amikor megismertem. A kutya se nézett rá. —És maga? — OTT GUBBASZTOTT kérem, a Hajnalkában egy dupla mellett, és bámult rám, mint borjú az uj kapura. Megláttam benne a társtalan embert. A hatodik érzékem azt sugt<*> hogy ez az asszony egy csiszolatlan gyémánt, aki avatott kezekben ... — S avatott kezével mindjárt rátapintott az özvegy pénzére. — Az első nap pillanatnyi pénzzavarom miatt ő fizette a cehet. De miután némi kölcsönhöz jutottam ... — Természetesen az özvegytől ? ■— Biró ur kérem, nekem tisztességes szándékaim voltak. Én azt az asszonyt... — Ki akarta fosztani! — Biró ur, én igy nem tudok őszinte valomást tenni. Pedig el kell mondanom, mit köszönhet nekem a felperes. Kozmetikushoz, ruhaszalonokba vittem. A Váci utcában csináltattam gyikbőr cipőt neki. Biró ur, megismerkedésünk idején ez a nő... Nem tudom, tetszik-e érteni... nem is Volt igazi nő. Olyan volt, mint egy hideg fababa... Egy kihűlt égitest. Férfiak vagyunk, kérem tisztelettel. Az a nő tisztességgel szólván csókolózni se tudott. S én kérem... — Ezt majd máshol mondja el — intette le a T"T »T'TTTT^TT^T'T ▼▼▼▼▼▼ HÁLÁTLANOK * aaa *biró a nekilódult fecsegőt. — Arról beszéljen, hová tette a kölcsön kért 15 ezer forintot ? — Megint a pénz. Hát nem szomorú ez, biró ur kérem? Én ezt a nőt a világ közepére állítottam. Feleségül akartam venni, pedig akkor mái’ zsongtak körülötte a férfiak. S amikor végre dámát faragtam belőle... — Az ő pénzén! — Amikor dámát faragtam belőle tisztelt biró ur, akkor feleségül ment egy pohos belvárosi szűcshöz. Mert annak kérem autója, négyszobás lakása és balatoni üdülője van. — Na és a Polák-ügv? — kérdezte a biró. — Ugv látszik, annak is maga a kárvallottja. —A Polák-ügy, tisztelt biró ur? Polák egy öntelt, goromba, erkölcstelen fráter volt. Feslett életet élt. Esküszöm az élő istenre, hogy verte a feleségét, napi 30 forint kosztpénzt számolt le reggelenként neki. Ebből kellett a két gyerekkel kijönni. — Hol ismerkedett meg vele? — kérdezte a biró türelmetlenül. — Egy társaságban. Hencegett, a világ közepének képzelte magát. A bíróság akkoriban tárgyalta a Kreitsch-ügvet. Tetszik tudni, az a 600 ezer forintos szélhámosság, és Polák fennhangon kacagott a kárvallottakon, őt bizony nem szedné rá senki emberfia. Magának persze nem tetszett ez a hencegés? — Tetszik tudni, hogy van ez kérem tisztelettel. Bosszantott Polák nagyképűsége. Én kérem, mindig vonzódtam a magasabb tudományokhoz, a pszichológiához is. Tudom, hogy minden embernek van valami gyengéje, amibe bele lehet kapaszkodni. S egy kicsit a szakmai önérzet is váróterem Pályaudvari váróterem. Megafon harsog a fülember — Figyelem! A leveskivonat most főtt készre! A hatodik lány ápol. Te jó ég! Mit jelent ez ? Szomszédom megnyugtat: — A hangosan beszélő azt mondja; Sebesvonat indul Pécsre a hatodik vágányról. JAVASLAT Úgy gondolom, komoly érdeklődés lenne egy olyan mozi iránt, ahol nem is játszanak filmet, csak egyszerűen sötét van. dolgozott bennem. Várj, csak, te, hencegő Polák f Sétálj be csak egyszer az én utcámba! — S amilyen szerencséje van magának, hamarosan besétált. — Ne tessék semmi rosszra gondolni, tisztelt biró ur. Egészen véletlenül találkoztunk a Hajnalkában. Egy helyes kis nőcskével ült a leghomályosabb sarokban. Nem a felesége volt, az asszonnyal találkoztam azon a bizonyos estén. Az egy szőke, kövérkés nő volt. S a feleségével ugyebár nem ia ül olyan meghitten az ember. — S maga megzsarolta? — Gyalázatos gazember! Ezt vallotta ellenem? Kérem, tisztelt biró ur, ő jött oda hozzám. Hímezett, hámozott, majd bevallotta, hogy szerelmes a mellékelt hölgybe, feleségül is akarja venni. Addig azonban, amíg a válás lebonyolódik, a hölgynek egy jó kis albérlet kellene. Diszkrét, készséges főbérlővel, aki hallgat az ő látogatásáairól. Azért kaptam az öt darab ezrest, hogy egy ilyen albérletet szerezzek. — Maga persze elszelelt a pénzzel ? — Ne csak a száraz tényeket tessék konstatálni kérem, hanem a következményeket is. Én ugyanis megsajnáltam a szerencsétlen Poláknét és megpróbáltam felnyitni a szemét. — De csak úgy, ha előbb kétezret fizet! — Végül egy fillért sem kaptam tőle és megmentettem a családi életét. Mert az az asszony kérem, a talpára állott, amikor megtudta, hogy miben sántikál a mákvirág férje. Megtépte a nőcs- két, s a nagyhangú Polákból kisfiút csinált. Olyan kis fiút, aki azóta ágaskodva se éri fel a kulcslyukat. S tetszik látni, még engem jelentettek fel!? — Talán azt várta volna, hogy hálálkodjanak? A VAGÁNY keserű fintort vágott, majd fájdalmasan elcsukló hangon mondta a birónak: — Nem vártam, kérem tisztelettel. Tudom én, hogy milyen hálátlanok az emberek. Kékesdi Gyula MINDENFÉLE Csodák nincsenek. Az lenne csoda, ha lennének, A mindent tudó ember lemond a meglepetés élénkítő élményéről. A jövőt megjósolni még nehezebb, mint megérni, Tapasztalatból nehéz derülátónak lenni. • Amint azt hiszi az ember, hogy igaza van, mái ki van téve a legsúlyosabb méltánytalanságoknak. VÁSÁROLJA KARÁCSONYI AJÁNDÉKÁT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ Karácsonyi Bazárján! Vasárnap, december hó elsején déli 12-tól este 5 óráig az Irving Plaza nagytermében, (15th Street és Irving Place, közel a 14-ik utcai IRT állomáshoz) • Magyar hanglemezek • Magyar babák, népművésze- ti cikkek • Magyar paprika • Szebbnél szebb női téli kabátok • Afrikai kézi faragványok • Magyar kézimunkák • Magyar könyvek • Klasszikus hanglemezek • Játékok fiuk, lányok részére • Sok, sok szebbnél szebb áru nagyon előnyös áron! Jöjjön korán! ★ Jó magyar ételt szolgálunk fel. ★ Belépődíj nincs H—U—M—O—R
