Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-11-14 / 44. szám
Thursday; November 14, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 ' SZÍNHÁZI ÉLET Irta: DOMÁN ISTVÁN A színház jelentősége napjainkban A Helytartó körül világszerte felkavart vihar napnál fényesebben igazolta, bizonyította, hogy a színház, még most, a XX. század második felében sem ment ki a “divatból”, ahogy sokan jósolták. Hiába terjedt el a televízió és hatolt be csaknem minden hajlékba szerte a világon, azért az élő szereplők előadásait nem tudja pótolni. Drámaibb, megrenditőbb, életiziibb az az előadás, amelyet a tér 3 dimenziójában mozgó, húsból és vérből való emberek adnak elő, mint az amelyet csak a képernyő hoz elénk nagy távolságból. Hisz már a színház is csak “áttétele” a valóságnak, a televízió pedig még ennek az áttételnek is csak két di- menzióju mása. Nagyobb illúziót igényel, fokozott beleélést. Már a mozi, a film sem tudta megszüntetni, feleslegessé tenni a “világot jelentő deszkákat”, ahogy a színházat nevezték, igy a ívnek sem sikerülhetett. Valószínűleg színessé válásával sem fogja tudni ezt eléírni... A film és tv “betörése” a szórakoztató ipar piacára nem maradt azért hatástalan a színházra. Változnia, modernizálódnia kellett ennek is. Gyorsabban kell reagálnia az uj gondolatokra, eszmékre, áramlatokra, amelyek a világot egészében érintik. És mindezek tükröződésében, a művészi formákban s kifejezési eszközökben is újat kellett alkotnia. A szinház változásának szükségességét különösen á vidéki színházaknál látom Magyarországon. Ha közönséget akar teremteni magának, akkor ma már valami ujjal, merésszel, egyedivel kell jelentkeznie, mert különben a főváros “centripe- tális”, központ felé huzó ereje elvonja nézőit. A távolságok egyre jelentéktelenebbé válnak nálunk is a személygépkocsik elterjedésével, uj buszjáratok indításával, a vonatok villamosításával. Ha a vidéki színigazgató ugyanazt a műsort adatja elő, mint amit Pesten kitűztek a társulatok, akkor sokan inkább a fővárosban nézik meg az uj darabot. Egészséges versenyszellem alakul igy ki országos viszonylatban is, ami csak előrelenditi kulturális, szellemi életünket. Gyakran előfordul ma már, hogy egy-egy uj drámát, amely később esetleg európai sikerré válik, a magyar vidék népe előbb lát, mint a fővárosé. Ezért a vidéki színházakkal külön kell foglalkoznunk. De ez már egy másik fejezet témája. — Vége — Elkészült a magyar nyelvjárások atlasza Egyedülálló könyvritkaságot jelentet meg rövidesen az Akadémia Kiadó. Hat kötetben lát napvilágot “A magyar nyelvjárások atlasza”, amely 327 hazai és 68, a határokon kívüli község mai nyelvjárását mutatja be 1,162 térképen, ösz- szesen mintegy háromnegyedmillió szóadaton. Az atlasz anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatói, a budapesti, debreceni egyetem tanárai gyűjtötték össze. Körülbelül 15 évig tartott ekuta tómunka, amelynek során több mint 12,000 falusi lakostól vettek fel adatokat. Minden tizedik hazai, magyar községben végeztek anyaggyűjtést, igy minden megye, sőt minden járás több községének a legjellegzetesebb tájszavait, kiejtésbeli sajátságait közlik a kiadványban. Térképeken mutatják be és átfogó képet adnak a mai nyelvjárások vidékenként eltérő legfontosabb kiejtésbeli különbségeiről. Ezek a térképek felölelik a földművelésre, a mezőgazdasági eszközökre, a termesztett növényekre, a házi és részben a vadon élő állatokra, a népi építkezésre, táplálkozásra stb. vonatkozó szókincs legfontosabb rétegét, a tájanként mutatkozó elnevezésbeli különbségeket. v* Turistaszálló lesz a Gránátos házból. — A fertődi kastély bejárata előtt álló két műemléképület egyikét, az úgynevezett Gránátos házat, amelyben az Esterházy család testőrsége lakott, turistaszállónak rendezik be. Magyar találmány a trachoma gyógyítására A debreceni szemklinika adjunktusa, Koleszár Gyula figyelemre méltó műszert szerkesztett; ez ibolyántúli sugarak segítségével 2—3 hét alatt gyógyítja a trachomát és más vírusos szembetegségeket, Az ibolyántúli sugarakat eddig azért nem használták fel a szembetegségek gyógyítására, mert hegesedést okoztak, s gyakran kötőhártya-gyulladást idéztek elő. Ezért más hullámhosz- szu sugarakat alkalmaztak az orvosok, ami viszont a gyógyítás idejét lényegesen meghosszabbította. Az uj műszer lényege az, hogy a kvarclámpa spektrumának hegesedést kiváltó részét egy berendezés kiszűri és igy a beteg szemre eső sugárnyaláb már csak gyógyító spektrumrészt tartalmaz. A műszer néhány mintapéldányát már eredményesen kipróbálták, s az eddigi tapasztalatok szerint a kezelt betegek 65 százaléka átlagosan 17 nap alatt tünetmentesen, hegesedés nélkül gyógyult. Eredményességét a kezelést követő egy év elteltével végzett kontrollvizsgálatok is igazolják. Az uj magyar műszert hamarosan több külföldi kiállításon mutatja be a MEDICOR Müvek, annál is inkább, mert számos ország szakembereinek érdeklődést felkeltette. A műszer alkalmazásától nagy népegészségügyi eredményeket várhatnak, hiszen még napjainkban is a föld lakosságának körülbelül egytizede trachomában szenved. Páger Antal százhúsz filmszerepe Bugacon nemrégiben megkezdték Mikszáth. Kálmán “A beszélő köntös”-ének filmrevitelét. A főszereplő Páger Antal. A Vígszínház népszerű művészének ez lesz a 120. filmszerepe. Keveseknek adatott meg, hagy több mint száz filmben játszhattak, s Páger mindezen túl majdnem mindig a főszerepet alakította. Most hatvankilenc éves s első Ízben 1932-ben állt a kamerák elé, az “ítél a Balaton” cimü filmben. Az utóbbi esztendőkben már nemcsak mozi, hanem televíziós filmekben is szerepel. Nincsen olyan műfaj, amelyben ne szerepelt volna. Filmszerepeiért a legnagyobb kitüntetést 1964-ben kapta a cannesi nemzetközi fesztiválon, amikor a “Pacsirta” cimü film Vajkay Ákos alakjáért a legjobb férfi alakítás diját nyerte el. Jubileumi, 120. szerepe irodalmi alak, idősebb Lestyák Mihály. Páger most másodszor kelt életre Mikszáth által megálmodott figurát. Játszott ugyanis “A Noszty fiú esete Tóth Marival” cimü regény filmadaptációjában is. Amikor a kisnyul világgá indul... Ezopuszi mesébe illő jelenet játszódott le nemrég a vajszlói erdőben. Egy kisnyul elkóborolt a családi fészekből és a nyílt mezőn varjak támadták meg. Úgy látszott: a kicsi, gyenge állat köny- nyü zsákmánya lesz az erős madaraknak. Ám az anyanyul felfigyelt kölyké sírására és a segítségére sietett, ide-oda futkosott, fel-felugrott a levegőbe, igy próbálta távoltartani, elűzni a varjakat. A. bajtszerzö nyulkölyök eközben az anyja hasa alatt megbújva reszketett. A négy nagy fekete madár — más-más oldalról közelítve — állandóan támadta az anyanyulat, nyilván ki akarták fárasztani. Már-már úgy látszott, hogy sikerül is a manőver, ám a közelben levő emberek felfigyeltek a harcra és elzavarták az éhes varjakat. is Tető alatt a budapesti Duna Intercontinental szálló. — Egy évvel az építkezések megkezdése után — a nemzetközi szerződés előirásának megfelelően — határidőre tető alá került a 14 emeletes budapesti Duna Intercontinental szálló épülete. Az amerikai kooperációval épülő 360 szobás modern szállodát a program szerint jövő év október 30-án adják át az építők, s berendezése után 1969 szilveszterén nyitja meg kapuit Budapest uj, legkorszerűbb szállodája. Szombathelyen, a Derkovits Gyuláról elnevezett városrész uj általános iskoláját átadták rendeltetésének. A 16 tantermes iskola osztálytermein kívül, még három műhely, egy fleika, kémia vagy biológia órák megtartására alkalmas előadó, könyvtár, úttörőszoba, tornaterem szolgálja benne az oktatást, valamint konyha és ebédlő is épült hozzá. — Képünkön: Az az iskola épülete Beszéli-e a beszélő köntös? Újra filmre viszik Mikszáth Kálmán egyik legkedveltebb regényét, A beszélő köntöst, Kevesen tudják, hogy a regény cselekményének valóság»» történelmi magja volt. A cselekmény alapját az iró hiteles történelmi forrásból mentette. Kecs* kémét város levéltárában a jobbágyi robotlajstromok 1668—1669. évi kötetében a 289. oldalon olvasható: “Anno 1596 Midőn az harmadik Mahumet fényes török császár Konstantinápolyból nagy erővel és sok néppel kiindult volna, úgy, hogy Eger várát megszállaná és mikoron érkezett volna Szegedre, az Kecskeméti polgárokat elében hivatván Alpárhoz. Vittenek száz ökröt, hatszáz juhot, tizennégy szekér kenyeret, melyet az Császár igen köszöne... nekiek egy köntöst adott vala, meg- hagya, hogy ha valaki háborgatni akarná őket, az köntöst mutatnák meg annak. Az polgárok meg- köszönék és hazajövének. Midőn valami sereget láttak jönni. . . az biró az köntöst reá vevén, az Tizenkét Tanáccsal együtt kiülvén, az sereget úgy várták. Midőn a törökök... látván az Bírón az köntöst, lovaikról leugrándozva térden a biró eleibe menvén a köntöst csókolták...” 1837-ben pedig Literati Sámuel műgyűjtő fakult ruhafoszlányt: a hires köntös állítólagos maradványát mutatta be a város közönségének. iS Ritka amerikai könyv került elő. Magyarországon egy vidéki gyógyszerész otthonában, rendezgetés közben, ritka érdekességü amerikai könyvet talált. A könyv 1870-ben Washingtonban jelent meg és igen pontos áttekintést ad a korabeli Amerika társadalmi és gazdasági viszonyairól. Külön érdekessége, hogy a könyv egykori tulajdonosa — mint ezt az első oldalon sajátkezű névaláírása bizonyítja — Ulysses Simpson Grant a polgárháborúban az északi hadsereg főparancsnoka volt, s akinek irányítása alatt vívták ki a déliek felett aratott döntő győzelmet. U.S. Grant később 1869 és 1877 között az U.S. elnöki tisztét töltötte be. Szabályozzák a Tiszát. — A Kiskörei Vízlépcső megépülése, üzembeállítása után számottevően emelkedik majd a Tisza felső szakaszának vízállása. A vizszintemelkedés előkészitésére mintegy 49 millió forintos költséget igénylő, nagyszabású folyamrendezési munkálatok kezdődtek a Tiszatarján és Tiszafüred közötti 40 kilométeres folyamszakaszon. Az idén 35 ezer tonna kő fel- használásával, s körülbelül 60 ezer köbméter föld megmozgatásával korszerű, erős partvédő müvei látják el a Tiszát. • V Honfoglaló Kócsagok. — A tolnai Duna-holt- ágaknál megtelepedtek a kiskócsagok. A felcseperedett ifjú kócsagok valószinüleg a Velencei-tóról költöztek ide.
