Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-11-07 / 43. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 7, 1968. AZ AH. MAGYAR SZÓ TÁMOGATJA AZ ISKOLASEHBSZER DECENTRALIZÁLÁSÁT A United Federation of Teachers ebben az isko­laévben immár harmadszor rendelt el sztrájkot New York városi iskoláinak gyermekei és szülei ellen. Erre a sztrájkra semmiféle ésszerű, vagy morális indok nincsen. Azáltal, hogy a bonyolult társadalmi és oktatási kérdéseket mindenáron a sztrájk fegyverével kivánják megoldani, az UFT vezetői nyers erőpróbához folyamodnak. Felelőt­len fenyegetésekkel próbálják a közhivatalnokok határozatait befolyásolni és erőszakosan ragasz­kodnak ahhoz, hogy joguk legyen az oktatást a ta­nítók szűk érdekei szerint irányítani. Ma már világos, hogy az UFT jelenlegi vezetői­nek nem csupán az a céljuk, hogy az Ocean Hill— Brownsville kísérletet meghiúsítsák, hanem hogy egész New York város iskoláiban, bármily érdem­leges, kerésztülvihető decentralizálást, vagy közös­ségi ellenőrzést lehetetlenné tegyenek. Miután ezeket a célokat az UFT a valóság elferdítésével és a rend megbontásával próbálja elérni; ezzel New'York város minden polgárának-jogáit fenye­geti. Ä' szülők és gyermekek jogait 'meg kell ve- dem. Az UFT fenyegetését demokrata konnáhyFéncF szórj hÓnf tűrheti el. Sem a polgármester, sem a Városi iskolatanács, sem más közhivataínokók nem hátrálhatnak meg a nyers erőpróba is a fenyege­tések előtt. Újból meg kell nyitni az iskolákat, mi­alatt az- UFT és a Városi Iskolatanács között még fennálló- különbségeket összeegyeztetik. A valóság az, hogy a newyorki városi iskolák felett nem az Iskolatanács vagy a helyi iskolaszék gyakorolnak hatalmat, hanem az UFT és a Tanfelügyelők Szö­vetsége, amelyek jogtalanul szerezték meg és jog­talanul gyakorolják ezt a hatalmat. A valóság az, hogy a newyorki iskolarendszer nem elégíti ki gyermekeinket, különösen azokat, akik kisjövedel­mű. vagy gettókban lakó kisebbségi családokból jönnek. A városi gyermekek tanulmányi visszama­radottsága már országos katasztrófa. Az Iskolák immár hagyományos elégtelensége Jelentősen hoz­zájárul a faji csoportok elkülönítéséhez, elkesere­déséhez és kilátástalanságához, és ezzel a társadal­mi szétziláltságot, zürzayart fokozza. A valóság az, hogy a Városi Iskolatanács, a Tan- felügyelők Szövetsége, a tanitók szakszervezete és a Közoktatási Igazgató (Superintendent of Schools) hivatalnokaival együtt semmiféle hatásos tervet nem dolgozott ki gyermekeink súlyos oktatásbeli elhanyagoltságának orvoslására. A magasszinvona- lü. oktatást éppúgy, mint az iskolák szegregációjá­nak megszüntetését az Iskolatanács már számta­lanszor megígérte, de minden alkalommal meg­tagadta. A valóság az, hogy az iskolák decentralizálására és közösségi ellenőrzés alá való helyezésére szóló irányzat az oktatás minőségi megjavításának reális alapját képezi az egész városban. így válaszolnak konstruktiv módon az alacsonyjövedelmü kisebb­ségi csoportok az oktatási rendszerrel szemben va­ló elégedetlenségükre. Azért követelik a szülők, hogy a hivatásbeliek felelősek legyenek teljesít­ményeikért a közhivatalnokoknak, hogy gyerme­keiket olyan nívójú iskoláztatásban részesíthessék, amelyhez joguk van és amelyet mindeddig meg­tagadtak számukra. Mi a helyzet Ocean Hill—Brownsville-ben? Az Ocean Hill—Brownsville Iskolakerület egyi­ke a legelső kísérleteknek a newyorki városi isko­lák decentralizálására és közösségi ellenőrzésére. A Városi Iskolatanács helyeselte ezt a kísérletet. Ennek a decentralizálásnak a jövőjét teszik próbá­ra most Ocean Hill—Brownsville-ben. Kezdettől fogva képtelenek voltak a helyi kor­mányzatok világos, határozott útbaigazítást kapni úgy a Városi Iskolatanácstól, mint a közoktatási igazgatótól, meghatalmazásukra és működési te­rületükre vonatkozólag; különösen a tanitók telje­sítményének rendkívül kényes területén és hogy ezzel kapcsolatban megválogathatják-e, vagy áthe­lyezhetik-e a tanítókat? Az UFT és a Tanfelügyelők Szövetsége a kérdé­sek igazi lényegét elhomályosították és minden­áron csak saját hatalmukat védték, a gyermekek, szülők és más polgárok jogaival szemben. Nem az “igazságos eljárás“ (due process) kérdése, amint azt az UFT előtérbe helyezte, volt a deeentralizá- lási vita valóságos tárgya, úgy általánosságban, mint Ocean Hül—Brownsville esetében. Az Ocean Hül—Brownsvüle-i tanítókat nem bocsátották el. A New York városi iskolarendszer minden tanító­jának állását, és gazdasági biztonságát megvédik a rangidősségi törvények és a szakszervezetnek az Iskolatanáccsal kötött szerződése. Az UFT makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a tanítóknak joguk legyen magukat áthelyeztetni — különleges előjogokat követelve a tanitók saját maguk által kezdeményezett áthelyezésére, ugyan­akkor fenyegetésekkel és sztrájkokkal ellenezte a hivatásbeli feljebbvalók felelősségteljes jogát, hogy tanítókat ők maguk áthelyezhessenek. A helyi kormányzatok a decentralizálás és közös­ségi ellenőrzés alatt, mint más hasonló testületek, az állami oktatási törvény hatáskörébe tartoznak és kötelesek olyan intézkedéseket végbévinni, me­lyek a tanitók törvényes jogait megvédik. A való­ság az hogy Ocean Hill—Brownsville javasolt is ilyen intézkedéseket, de ezeket a Városi Iskolata­nács teljésen figyelmen kívül hagyta. • A magas színvonalú oktatás megkívánja az isko­lák közösségi ellenőrzését. A jelentőségteljes kö­zösségi ellenőrzés viszont megkíván olyan oktatási rendszert, amely felelősséggel tartozik a város gyermekeinek elért oktatási eredményéiért. A hatásos közösségi ellenőrzés és decentralizá­lás megkívánja, hogy határozott, megszabott eljá­rással ruházzák át a hatalmat a helyi testületekre, különösen olyan hatáskört, amely a tanitók, fel­ügyelők alkalmazására, áthelyezésére, jogi ügyekre és a tananyag megválogatására vonatkozik. A hatásos közösségi ellenőrzés megkivánja olyan eljárások létesítését, amelyek megvédik a tanító­kat a feljebbvalók, a helyi testületi tagok, vagy bárki más büntető önkényeskedéseitől. A hatásos közösségi ellenőrzés megkivánja, hogy jelentős összegeket fordítsanak kiegészítő szolgá­latokra tanítóknak, ellenőröknek, helyi testületi tagoknak és szülőknek, hogy ezekkel az oktatást elősegítsék. A newyorki városi iskolák fennálló vitáinak konstruktiv megoldására első lépés legyen a mos­tani elnyomó és bosszúálló légkör megszüntetése. Nem lehet az oktatást a szakszervezet erőszakos­kodása vagy tömegesen kirendelt rendőrség mel­lett folytatni. Az iskolákban olyan légkört kell teremteni, amely a jó oktatást, tanulást és a pedagógiai újí­tást elősegíti. Nem szabad, hogy bármely irányból jövő megbontó behatások, erőszakosságok ezt a rendkívül fontos pedagógiai fejlődést megakadá­lyozzák. Az Iskolatanácsnak, a polgármesternek és az ál­lam vezetőinek be kell tartaniok a jelentőségteljes decentralizálásra és közösségi ellenőrzésre tett ígé­retüket. A polgároknak és a polgári intézményeknek az iskolák békés, nyugodt fejlődéséért kell dolgoz- niok. A tanítóknak és más közalkalmazottaknak a gyér mekek jólétét kell a legfontosabbnak tekinteni. Mi is ezekért a célokért fogunk küzdeni. Azokat a közhivatali vezetőket támogatjuk, akik ugyanezeket a célokat tartják szem előtt és akik a magas színvonalú, minden gyermeknek egyaránt kijutó oktatás megvalósításának szentelik magukat, az iskolai szegregáció megszüntetésén és a dg.cent- ralizáción keresztül. Úgy véljük, hogy az Óceán Hill—Brownsville kerületi Iskolatanács javaslata, hogy 73 tanítót visszahelyeznek eredeti munkakörébe, ismételten bizonyítja jóakaratukat, jószándékukat és hogy a kerületi Iskolatanács tagjai a gyermekek oktatását tartják legfőbb feladatuknak. Amikor a tanitók szakszervezetének vezetősége elvetette a kerületi Iskolatanács e javaslatát, ismé­telten bebizonyította, hogy igazi célkitűzése nem a tanitók érdekeinek védelmezése, hanem az iskola- rendszer decentralizálásának meghiúsítása. Albert Shanker, az UFT elnöke és társai a zá­tonyra viszik a szakszervezetet. Lapunk támogatja az iskolarendszer decentralizálását és elitéli az UFT vezetőinek munkás- és népellenes magatartá­sát. Úgy véljük, hogy a sztrájkot be kell fejezni az Ocean Hill—Brownsville kerület Iskolatanácsának javaslata alapján. A GYÓGYSZERGYÁRAK ÓRIÁSI MASZKOT HÚZNÁK AZ ÖREGEK ZSEBÉBŐL Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk a gyógyszergyártás és árusítás tanulmányozására ki­nevezett kormánybizottság jelentéséről, amelyben a Merck Co. megbotránkoztató eladási módszerei is pellengérre kerültek. A Merck Co. egyik fiókjá­nak elárusitási utasításai sértő, felháborító szavak­kal említik az öregeket. Ajánlják, hogy a legna­gyobb erővel győzzék meg az orvosokat, hogy az öregek részére az ő gyártmányukat használják, holott sok esetben rossz mellékhatásuk van, vagy pedig teljesen értéktelenek. Sok más is kiderült a kormánybizottság jelen­téséből. Hivatalosan válaszoltak a gyógyszeripar azon állítására, hogy a nem márkás, hanem a ve­gyi nevük szerint árusított gyógyszerek nem olyan jók, mini a sokkal magasabb áru márkás gyártmá­nyok. A bizetí-ág megállapította, hogy ez teljesen valótlan, mert minőségben és hatásosságban sem­mi különbség nincs a kétféle gyógyszerek között. A gyárosok saját gyártmányaik eladását nyomják és évente 600,000 dollárt költenek hirdetésre. A 41 legnagyobb iparág közül tiz év alatt hat esetben a gyógyszeripar húzta a legnagyobb hasz­not, a többi években mindössze a harmadik hely­re került. Nem igaz az sem, hogy rendkívül nagy rezerva tőkére van szükségük, hogy az ipar fejlő­dését biztosítsák. Az utolsó 20 év alatt egyik nagy gyógyszergyár sem küzdött anyagi nehézségekkel, sőt olyan sokat kerestek, hogy nem volt szüksé­gük külön tőkebefektetésre. Miután a gyógyszerárak állandóan emelkednek, az öregek egyre súlyosabb problémával állnak szemben. Ajánlják, hogy a társadalombiztosítás adminisztrációja tegyen valamit ebben az irány­ban. Az utolsó 10 év alatt, a leggyakrabban hasz­nált gyógyszerek ára 159%-nyira emelkedett. A bizottság sürgeti, hogy a kormány illetékes hatóságai tanulmányozzák azt a lehetőséget, hogy uj gyógyszereket ezentúl csakis a vegyi nevük sze­rint árusítsanak. A sok tanulmányozás azonban nem oldja meg a drága orvosság okozta sürgős problémákat. Az- öregek nem várhatnak, amig a végeláthatatlan ta­nulmányokat befejezik. Gyors akcióra van szükség. Sürgetni kell, hogy a társadalombiztosítás és a Medicare gondoskodjon olcsó gyógyszerekről azok számára, akik anyagi helyzetüknél fogva nem ké­pesek ezeket megvásárolni. Ne legyen az öregek egészsége “politikai futball” a politikusok kezében. Kiesinger nyugatnémet kancellár Portugáliából hivatalos látogatásra Spanyolországba ment. Ez az első eset, hogy egy nyugatnémet kormányfő Spa­nyolországba látogat. © A dél-kinai Kanton központi pályaudvarán is­meretlen tettesek bombamerényletet követtek el, aminek következtében megbénult az ország déli része felé vezető vasútvonalak forgalma. © Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter több hetes észak- és dél-amerikai kőrútjának befejez­tével visszaérkezett Bonnba. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. 130 East ISth Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Knt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the \ct cf March. 21, 1879, at the P.O. of New York, N Y. Eiof.-cetisi árak: New York városban, az Egyesült Hanne ban és Kanadában egy évre $10.00, félévre 55.50. Minden más külföldi ország- . 84 ha egy érre 12 dollár, félévre $6.50 _2

Next

/
Oldalképek
Tartalom