Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-10-17 / 40. szám

Thursday, October 17, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 I PM MÁTHÉ ROVATA | Victor Perlő: Háromszoros kártérítés Választás előtt Pár hét és Amerika népe a szavazó fülkékben dönti el, hogy a következő négy évben ki legyen az Egyesült Államok elnöke. Hihetetlen visszaesést mutat a jelenlegi helyzet; az ország történelmében még nem fordult elő, hogy ilyen elszomoritóan szegény választék állt volna az Egyesült Államok népe előtt, mint a most esedékes választásokon. A kiskaliberű jelölteket tekintetbe véve, még azt sem lehet mondani, hogy “a két rossz közül a kisebbik rosszat választom.” Soha sem volt könnyű gondolkodó embereknek a “kisebbik rossz”-at választani, amint a legutóbbi elnökválasztáskor tapasztalhattuk, amikor csak Johnson és Goldwater között választhattunk. A jó- érzésü emberek Johnsont választották, mert ő fel­tétel nélkül a béke mellett kötelezte el magát, hogy azután még mélyebben belevigye az országot történelmünk legpiszkosabb háborújába. Azt már megtanulta Amerika népe, hogy a két nagy párt programja nem sokat számit, mert a program megvalósításánál mindig az a döntő, mit diktál a nagytőke, amely a pártok költségeit fede­zi. Az amerikai nép egy része politikailag teljesen tudatlan, közömbös, annyi fáradságot sem vesz, hogy regisztráljon és szavazzon. Más része, a jó magyar közmondás szerint azt tartja, hogy “a po­litika úri huncutság”, ezért az egész választás nem érdekli. Ezen a választáson a “távolmaradók” szá­ma sokkal nagyobb lesz, mint bármikor, hiszen sem a jelöltek személye, sem programja nem olyan jelentős, hogy megérje a fáradságot elsétálni a szavazóurnához. Amellett komoly mozgalom indult meg, azzal a céllal, hogy az átlag választók ne sza­vazzanak. Ennek az lenne az eredménye, hogy Wal­lace meglepően nagy szavazathoz jutna, mivel a szélső reakciós fajgyűlölők programja vonzani fog­ja az elmaradt tömegeket. Nagyon szomorú kép ez, nemcsak Amerikát, ha­nem az egész emberiséget tekintve, mert ennek a hatalmas országnak a külpolitikája az egész embe­riség sorsára kihatással van. Sajnos, amint az előre látható volt, a johnsoni Demokrata Párt nem jelölte McCarthyt, mint aho­gyan Robert Kennedyt sem jelölte volna, ha meg nem gyilkolják, mivel a pártgépezet uralja a min­denkori pártkonvenciót mind a két pártnál. Egyet­len lehetőség: ha meg lehet törni az uralkodó két- párt rendszert és kellő időben megalakul egy olyan párt, amely országosan magában egyesíti az összes haladó elemeket. Igazi “Népfront” kell, amelynek máris meg kell kezdenie a pártszervezet felépíté­sét és a következő elnökválasztásig minden helyi választásban részt kell vennie saját programjával és ismertetni azt a néppel. így készüljön fel arra, hogy saját jelöltjével indulhasson harcba a haladó szellemű, békés Amerikáért. Van-e lehetőség? Feltétlenül megérett a helyzet, hogy egy ilyen népfront jellegű mozgalom kialakulhasson. Az el­múlt évek nagy harcai a háború ellen, a nép jogai­ért megmutatták, hogy a hajlandóság is megvan erre a nép széles rétegeiben. Habár elég későn, de az elmúlt év őszén Chica­góban megtörtént ilyen kísérlet, melyet csak az elégtelen szervezés tett sikertelenné. Az lett az eredménye az uj párt kialakulásának, hogy a lát­szat kedvéért kimondották megalakulását, de min­Egy különleges döntőbíró a Hughes Tool Co.-t — Howard Hughes milliárdos kizárólagos tulajdoná­ban lévő társaságot — tripla kártérítésként a TWA számlájára, 137,611,435 dollár és 95 cent(!) lefi­zetésére kötelezte. Ez a legnagyobb összegű kárté­rítés, amit egy bíróság az amerikai történelem fo­lyamán valaha megítélt. » 27 éven keresztül Hughes birtokolta a TWA részvényeinek többségét. A Wall Street-i bankár­csoportok, amelyek ellenőrzésük alatt tartották a lobbi nagy légitársaságot, nem tűrhették tovább ezt a kívülálló, magános rókát, aki útjában volt annak is, hogy olyan magas profitokat vágjanak zsebre, amint az megszokták. Ezekután törvényes vonalon és pénzügyi mani­pulációk utján hadat üzentek neki. Amikor a TWA- nek, akárcsak a többi légitársaságnak, több száz­millió dollárra volt szüksége lökhajtásos gépek vá­sárlására, megtagadták a pénzt Hughes-tól. Evvel kényszerítették, hogy feladja a részvényei által járó szavazattöbbségét és ennek következménye­ként az ellenőrzés jogát a légitársaság felett a bankároktól és biztosítási társaságokból álló szindi­kátusnak. Végül 1966-ban eladta részvényeit 546 millióért, majdnem az egész összeg tiszta haszon. A befektető bankárok és ügyfeleik, akik megvet­ték a részvényeket, nem csináltak túl jó üzletet. A részvények ára majdnem felére esett azóta. A kár­térítési ítélet által próbálnak újra fellendülni. A törvényes lépés, amely 1961-ben indult meg Hughes ellen, jet-repülőgépek rendelésének halo­gatásával vádolta, amely állítólag 35 millió dollár profittól fosztotta meg a céget. Később e követelést 46 millióra emelték. A törvényszék Hughes ellen határozott, továbbá kinevezett egy különleges dön­tőbírót. hogy állapítsa meg mennyit kell megtérí­tenie. Most hozta meg az említett biró az Ítéletet: Hughes-nak büntetésből háromszoros (triple) kár­térítést kell fizetnie, azaz a rekordnagyságu $137.6 milliónyi összeget. Távol áll tőlem az ügy “érdemeit” felbecsülni. A kapitalisták az ellenőrzésük alatt tartott vállala­tokat a saját maximális hasznuk, nem pedig rivális tőkéscsoportok, vagy kisebb befektetőik érdekében igazgatják. A TWA és a konkurrens társaságok ha­sonlóképpen lendültek fel. Igaz az előbbi társaság hatalmas összeget emésztett fel, azoknak a banká­roknak a profitját, akik a pert sugalmazták, sőt bizonyos években amikor a jet-repülőgépeket be­szerezték, deficitet is jelentettek. Azonban az East­ern Airlines még nagyobb veszteségeket jelentett, nagyjából ugyanazon okok miatt és mégsem perel­ték a Rockefeller által uralt ellenőrző tőkéscso­portot rossz üzletvezetés miatt. Herbert Brownell volt a döntőbíró, aki megítél­te az összeget. Mint fő politikai mozgatóerőt a newyorki Rockefeller—Dewey klikk érdekében, fő államügyésszé nevezték ki Eisenhower idején. Ő is ahhoz a Wall Street-i bennfentes klikkhez tarto­zik, mint az az ügyvédi iroda, amely a TWA-t kép­viselte a perben: Cahill, Gordon. Sonnett, Reindel deaki tudta, hogy az egész kísérlet halva született. (Lásd szerk. megjegyzését.) Meg sem kísérelte, de nem is kísérelhette meg szervezetlensége folytán, hogy beleszóljon a mostani elnökválasztásba. Figyelembe kell venni a jövőben a chicagói kez­deményezés tapasztalatait és ezentúl úgy kell azt E. Ohl, amelyik Dillon Read képviselője is. Való­ságban a felpereseknek sikerült a saját bírójukat kiválasztani és megszavaztatni a kolosszális össze­get sajátmaguknak. Brownell bőséges díjazásban részesült. Nem érzek részvétet Hughes iránt, aki egy olaj­fúró berendezéseket gyártó cég vagyonát örkölve, azt egymilliárdra növelte, főleg lőszergyártással. Vállalata egyike a tiz legnagyobb municiógyár- nak. Üzleti siker mind a két vonalon, amint a légi­forgalomban is közeli kapcsolatok szükségesek megvesztegethető politikusokkal és a pentagom vezérkarral. Nem tudom milyenfajta politikusokat támogat, de még nem hallottam a hírét olyan lő­szergyárosnak, vagy olajmágnásnak, aki a haladás oldalán van. Mindamellett a jelenlegi tőkéscsoport, amely a TWA-t igazgatja, sem érdemel több tiszteletet. A százmilliók, amelyek e csoport és Hughes között gazdát cserélnek, mind a légitársaságok dolgozói és közvetve az egész nép kizsákmányolásának ered­ménye, azoknak, akiknek adóiból fedezik a támo­gatás s hadiszállításokat a légitársaságok részére. TWA-nak 32.3 milliós szállítási szerződése volt a Pentagonnal a legutóbbi költségvetési évben. A kapitalista rendszer soha nem fog Ítéletet mondani McNamara, a Pentagon tábornokai és ad­mirálisai fölött, akik a General Dynamics-al együtt felelősek voltak a több milliárd dolláros F—111-es harcigéppel kapcsolatos kudarcért. A kapitalisták politikai szószólóinak nagy része most már beismeri, hogy a vietnami háború “téve­dés” volt. A kapitalizmus azonban soha nem fogja kötelezni Johnsont, a vezérkart és az ország ipar­mágnásait, hogy háromszoros büntetést fizessenek az egymillió vietnami és az amerikai tízezrekért, akiket parancsukra gyilkoltak meg. A kapitalista rendszer soha nem fogja büntetni a munkáltatókat a dolgozók kizsákmányolásáért amely dollárokban kifejezve eléri a többszáz mil- liárdot évente. A kapitalista társadalom nem nevez ki bírót, hogy meghatározza hány tiz- és tizmilliárd dollárt kell a négereknek kifizetni, hogy kártalanítsák őket az alkalmaztatok által elkövetett diszkriminá­cióért a munkaadás és a bérezés terén. Az amerikai munkásokból kifacsart profit nagy része elfecsérelődik a gazdagok fényűző életmód­jára, a hirdetésekre és mindenek fölött a hatalmas katonai költségvetésre. Egy lényeges része azon­ban visszatérül országunk utolérhetetlen nagyságú termelő gazdaságába. Az amerikai munkásosztály egytrillió (ezer mil­liárd) dolláros követelést fog megítélni a kapitaliz­mus ellen, amikor kezébe veszi a hatalmat és álla­mosítja a nagyipart. Akkor ez a trillió dolláros ter­melő gazdaság úgy lesz kezelve, hogy olyan jó éle­tet biztosítson mindenkinek, amilyenre a gazdaság méretei és az amerikai munkások szorgossága és ügyessége mellett minden lehetőség megvan. előkészíteni, hogy zavarosfejü ifjak ne tudják fel­robbantani. Kell, hogy meg legyen az a bátorság, amely a francia dolgozók két legnagyobb szerveze­tében, a francia Kommunista Pártban és a C.G.T. hatalmas munkásszervezetben meg volt. Ezek 10 millió munkást vittek sztrájkba, egyrészt a mun­kásság bérjavitási és más fontos követeléseiért, másrészt a harcoló diákság követeléseinek a támo­gatásáért. Ez a támogatás mindaddig tartott, mig a diákság vezetőinek egy maroknyi, de lármás cso­portja olyan akcióba akarta vinni a munkásságot, melynek semmi alapja nem volt és előrelátható sikertelensége évekre visszavetette volna a francia munkásságot. A diákság egy kisebbsége, anarchis­ták vezetése alatt, polgárháborút akart kierősza­kolni, amit barrikádok építésével, gyújtogatással, és a hozzájuk csatlakozó lumpenproletárok segít­ségével meg is kezdtek. A Kommunista Párt és a C.G.T. ezt a harcmódot, mint időszerűtlent, hatá­rozottan visszautasította. De Gaulle kormányának kapóra jött ez a harc­modor, a készenlétben álló katonasággal elfoglal­(Folytatás a 9-ik oldalon) VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK MEGRENDE™ KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PAR CEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 BRACK MIKLÓS, igazgató 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
Oldalképek
Tartalom