Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Thursday, January 4, 1968 Schalk Gyula: Csendes-óceáni partokon 6. KÖZÉPKELETI TÁJAKON Természetesen Kalifornia úgynevezett közép­keleti tájairól van szó. És természetesen itt is a Sierra Nevada vonulatai és a közöttük elterülő nagy és látványos parkok egyik másikáról. Kalifor­nia csodálatos vidékeiről írva lehetetlen meg nem emliteni ezeket. Kalifornia is amerikai utam oly vidékének számít, mint Arizona, ahol tulajdonkép­pen jelentős események, emlékezetes történések nem fordultak elő. A természet csodálatos látvá­nyosságai azok, amelyek maradandó élményt je­lentettek és ezek az élmények minden másnál mé­lyebben megmaradtak emlékezetemben. Ugyanakkor gyakorlati szempontok is közreját­szottak abban, hogy elsősorban az ilyen emlékeket gyűjtöttem, hisz végeredményben a legköltségte- lenebb szórakozás és tanulás a gépkocsiba ülve meghatározott rendszert alakitva, várostól-városig haladni, gyűjteni minden adatot az adott helyisé­gekről, nyitott szemmel körbejárni a csodálatos Szépségű parkokban, jegyzetelni esténként, fel­dolgozni a rendelkezésre álló adatok alapján egy- egy megtett ut élményeit, szépségeit. Hálás is ez a munka, mert most, amikor e lap kedves olvasói elé tárhatom önmagámon átszűrt képét egy-egy amerikai vidéknek, végeredmény­ben számos olyan olvasóval is találkozom, aki bár az Egyesült Államokban él, még nem jutott ideje arra, hogy ugyanezeken az utakon járjon. Mondha­tok e sorokkal még az amerikai kontinensen élők számára is újat és adhatok legalább vázlatos kör­képet egy-egy vidékről, egy-egy tájról. A Tahoe Lake elhagyása után dél felé haladva a Sierra Nevada hegyláncának éppen a tó alatti 2,550 méter magasságú Carson csúcsát érintjük. A hegylánc a 2,000 méter körüli Ebbets majd a hirtelen 3,400 méter magasságig szökkenő Sonora és az Eagle csúcsokban nyúlik tovább. E vadre­gényes hegyvonulatot nyugat felől, San Francisco irányából télen szinte lehetetlen megközeliteni. Ezeket az utakat (88-as, 89-es és 108-as számú utak) a téli időszakban balesetveszély miatt több­nyire le kell zárni. A nagy kaliforniai völgyben fekvő bejárataikra felkerül a “Closed in Winter” tábla és csak a részben a Nevadán át vezető, Re- non keresztül elérhető 395-ös utón lehet a hegy­lánc keleti oldala felől a magas, hófödte gerincek­re felkapaszkodni. Ezen az utón már könnyűszer­rel járunk a már 3,700 m magasságba szökkenő Excelsior csúcs vidékén is. A hegylábnál az ut ke­leti oldalán a gyönyörű Mono Lake tárul a sze­münk elé. Ez a tó 2,000 méterrel fekszik a tengerszint fe­lett. Ä csaknem kör alakú, mintegy 10—12 km át­mérőjű víztükör a kutatók szerint mintegy 20,000 esztendővel ezelőtt a Sierra Nevada gleccsereiből keletkezett. Ez Kalifornia harmadik legnagyobb jégkorszaki körülmények által létrehozott és azóta folyóvízzel ?ssssssssssssssssssssssssssssssssssssss< ! SOBEL 1 OVERSEAS CORP. I IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. I 1484 S. Third Avenue I New York, N. Y. 10028 f (A 83-ik és 84-ik utcák között) Telefon: 212-535-6490 A 0 Vámmentes küldemények és gyógyszerek ® |Magyarországra! | és A |csehszlovákiába| IKKA—TUZEX f IBUSZ hivatalos képviselete «SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsJ egyáltalán nem táplált magashegyi tava. Vizszintje éppen ezért az úgynevezett rossz telek után szem- melláthatóan csökken. Ilyenkor kevesebb vizet kap a szomszédos Granite hegység hófödte csúcsairól. A tóban rendkívül magas ásványtartalma miatt mindössze kétféle élőlény található: egy kis ten­geri rákfajta és egy légyszerü rovar lárvája. Egyéb élőlény nem marad meg benne. A tóban két sziget található: az egyik a Paoha nevet viseü, melynek területén váltakozva találha­tunk hideg- és melegvizü forrásokat. A kis sziget lakatlan. A kutatók szerint az a néhányszáz kecske, mely itt él, már erősen elvadult állapotban az egy­kori szigetlakok által visszahagyott állatállomány természetes továbbszaporodása révén maradt meg. A másik sziget a Negit voltaképpen egy ősi vulká­ni kráter, melyben ma egy sereg tengeri sirály vert tanyát. A kis szigetek egyébként vadászati tilalom alá esnek es védettek. A tó nyugati partja mentén áll az ugyancsak Mono Lake nevet viselő kis tele­pülés. A semmiféle látványossággal nem szolgáló kis falun áthaladva a 120-as ut vonala a Tioga és Excelsior csúcsok közötti völgyet vágja át. A völgy túlsó oldalán pedig a világ egyik legszebb és leglát­ványosabb vidéke, a hires YOSEMITE PARK vár­ja a látogatót. Itt már véglegesen Közép-Kalifornia területén járunk. A Yosemite Park a valóságban messze felülmúl­ja azokat a fogalmakat, amelyeket általában alkot­nak róla. A köztudat ugyanis általában csak a Yose­mite Völgyet azonosítja a park fogalmával, jólle­het maga a völgy csak heted része az 1,189 négy­zetmérföld terjedelmű parknak. A park keleti határát a Sierra Nevada hatalmas láncai képezik. A Yosemite Völgy feletti része ke­vésbé ismert, pedig mindössze 230 mérföldnyire fekszik az állam legfőbb közlekedési utjától és csak 98—100 mérföldnyire a másodrendű utaktól. A parkban összesen 765 mérföldnyi erdei útrend­szer tekereg. Ezek nagyrésze azonban veszélyes és nagy óvatosságot igényel a közlekedés. Erre mi­előtt a parkba lépünk, idejekorán figyelmeztet­nek is. Maga a park tulajdonképpen két nagy részre osztható: a déli oldalra eső Yosemite Völgy és az északi részre eső, kevésbé ismert Toulumne River kanyonja és vidéke. A Yosemite Völgy mélyén a Merced River húzódik. A két folyóba még a park területén néhány jókora patak is ömlik. A Toulumne a park északi részén tórendszerré szélesedik, melynek nyugati csücskébe esik az O’Shaughnessy Gát, mely a folyó nagy kanyonja felett foglal helyet. A bejárati információk megszerzését nem szabad elmulasztani, mert különböző évszakokban külön­böző utak vannak nyitva. Téli időszakban jónéháf nyat le kell zárni a hófúvások miatt. Szemlénket természetesen a legfőbb látványos­sággal, a “nagy” Yosemite völggyel kezdjük. En­nek is legmegdöbbentőbb szakasza a Grand Ka­nyon látványát idéző 7 mérföld hosszúságban és átlagosan egy mérföld szélességben elnyúló 600— 1,200 méter mélységű óriás kanyon, melynek fe- ledhetetlenségét számos, a roppant hasadékokba zuhanó vízesés is fokozza. A hires felső Yosemite Falls például 429 méter magasságból egyetlen su­gárban lezúduló meredek vizzuhatag. Ez a zuhatag keskeny vizsugárral ugyan, de kilencszer olyan magas, mint a Niagara! További látványos vízesé­sek: a Vernal Falls (95 méter magasságból zudul alá a vizsugár), az Illiloutte azonban már 111 mé­ter, a Nevada 178 méter, a Bridalveil 186 méter és végül a Ribbon Falls, amely 483 méter magas­ságból zuhog alá. A vízesések teljes szépségükben májusban és jú­niusban láthatók. Ekkorra véglegesen leolvadnak a téli hótakarók a magas csúcsokon. A többi hóna­pokban egyenetlen a vízellátásuk. A Yosemite Zuhatag elérheti a fél mérföld szélességet is. A Yosemite Völgy hatalmas ormai tovább fokoz­zák a természeti szépségeket. Legendák szövődtek a groteszk formájú Three Brothers 2,050 méteres, az El Capitan 2,260 méteres, a Cathedral Spires 1,770 méteres vagy a North Dome 2,250 méteres és a Half Dome 2,650 méteres gigászi ormai köré. A nagy autóutnak a park közepe tájékán levő fordulójától délre a Glacier Point-on állva, egyet­len pillantással áttekinthetjük a természetnek ezt a szédítő, szinte már hihetetlen csodáját, az előt­tünk és alattunk elterülő roppant völgyet, mely­nek ormai viziószerüen magasodnak fizikai létünk fölé. Ebben a szédítő környezetben áll a Glacier Point Hotel. A nyugati ablakok a Merced River helyenként 1,200 méter mélységű kanyonjára nyíl­nak. A völgy partjain 900 méteres szakadék szélén suhannak az idáig jutó gépkocsik, mig lent a mély­ségben ezüstös csillogással lomhán úszik a Merced River. A Yosemite legdélibb csücskében a 41-es útról nyíló déli bejárat mellett találjuk a Sequoia, vagy Mariposa ligetet. Ez a hely a nagy Yosemite Völgy­től már 35 mérföldnyire fekszik. A bejárat mellett egy 1,260 méter hosszú alaguton áthaladva gyönyö­rű látványként tárul elénk a hatalmas völgy, mely délkelet felé a Wawona Medencébe tágul. A völgy túlsó oldalán 3,900 méter magasságig emelkedik a Ritter Mount fenséges csúcsa. A Mariposa liget öreg faóriásairól hires. Legöre­gebb fája a Grizzly Giant. Alap átmérője 15 méter, magassága 63 méter. Az utat a környék leglát­ványosabb fájába, a hires Wawonába vágott alag- utban folytatjuk. A 2.5 méter széles és 7.5 méter hosszú alagút az óriás 10 méter átmérőjű fatör­zset fúrja át. A fa egyébként 75 méter magas. (A budapesti kőbányai Szent László plébánia templom tornyának magassága: 74 méter, a szegedi Dóm tor­nyainak magassága: 90 méter!) A Yosemite Park északi és kevésbé ismert részé­nek központja a Toulumne River színes és látvá­nyos kanyonja. Legszebb zuhatagja a Waterwheel zuhatag, mely nagy erővel, hatalmas ívben zudul alá, messze távolodva a felső peremtől. A fősugár 6 méteres Ívben, vizdus nyáreleji évszakban azon­ban 15 méteres ívben rugaszkodik el csillogó ezüst­csikként a feneketlen mélységbe zubogva. A folyó mélyrehuzódó partfalai ősi indián falraj­zokat rejtenek. Ezeknek emlékeivel és a Yose­mite Múzeumban látottakkal gazdagodva veszünk búcsút a Föld e gyönyörű vidékétől. (Folytatjuk) ) Egy földrész veszedelme Indiában évente hatvanezer ember hal meg ki- gyómarás következtében, annyi, mint egy kisváros lakossága. Afrikát nem fenyegeti ilyen mértékben a kigyóveszély, s ezért sokan azt hiszik, hogy itt kevés a mérgeskigyó. Ez azonban valótlanság. Afrikában a kobrától a viperáig valamennyi kigyófajta megtalálható. Há­romszorta veszélyesebbek más vadállatoknál, mert háromszor annyi ember pusztul el kigyómarás kö­vetkeztében, mint amennyit krokodilusok, leopár­dok, vadbivalyok ölnek meg. Afrikában hétfajta kobx-a él, köztük a legveszé­lyesebb a fekete kobra, vagy másként köpködő kí­gyó. Kettős fehér “gallérjáról” könnyen felismer­hető. Villámgyorsan támad, és állkapcsai olyan gyorsan mozognak, hogy egy másodperc alatt öt­ször marhatja meg áldozatát. A fekete kobra aránylag nagy távolságra köp­heti mérgét. Rendszerint az áldozat szemét célozza meg. A kobra három méterről pontosan eltalálja az ember szemét, ezt követően vakságot vagy halált okoz. A közönséges napszemüveg elég jó védelmi eszközül szolgál, a kigyóvilág “mesterlövésze” el­len. Erős cipő és hosszú nadrág a többi kobra ellen is jó eszköz. Sajnos nem ment meg a viperák hosz- szu és éles fogától. Sürü őserdőben az ember éle­tét a kalap mentheti meg, mert a fákon tanyázó és a levelek között láthatatlan zöld mamba rendsze­rint az ember tarkójába vagy vállába harap. ISMÉT KAPHATÓ58®8®®8®588®5®®*! .“LEARN HUNGARIAN” Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve * angolul beszélők részére, akik magyarul { ® akarnak tanulni ® Gyönyörű keménykötésben, finom papíron, raj - 5 I » zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti C Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában Ára $4.00 és 20 cent postaköltség Megrendelhető a > MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 , i SSSSSSSSSSSSÄSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS8

Next

/
Oldalképek
Tartalom