Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-08 / 6. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 8, 1968 Szenzációs uj leleplezések a Kennedy-gyilkosságról INHEN-ONNßN A görög juntának, úgy látszik, nagy tehetsége van hozzá, hogy mind jobban elrontsa a róla kialakult képet. Ahogy nő az ellenzéke, úgy válik mind keményebbé. A hírek szerint uj letartóztatási hullám öntötte el az országot. Az ellenzéki oldalon a nem kommunista vezetők gyönge helyzetben vannak. A polgári Centrumunió elcsüggedt; egyes vezetői börtönbe kerültek, mások külföldön tartózkodnak. Vezetői túlságosan 'gentleman'-ek ahhoz, 'hogy részt vegyenek az ellenállásban, ami csak az illegalitásban lehetséges. Meglepő volna, ha a kommunisták ebben a helyzetben nem nyernének tö- -megtámogatást. A junta a saját természetéből eredően óhatatlanul életre kelti a maga rémképét, í • • • I Madrid érseke, Mgr. Morcillo, betiltott egy szentmisét, melyen a Munkás Actio Catholica hivői a bebörtönzött szakszervezeti funkcionáriusok szabadságáért akartak imádkozni. Az érseknek az volt a véleménye,, hogy a fohász — politikai ténykedés lett volna. A betiltás válasz volt arra a levélre, melyet katolikus munkások intéztek a püspöki karhoz, kérve, hogy a hierarchia álljon a munkásosztály oldalára. Az érsek azonban tudja, hol a helye: Franco oldalán jobban érzi magát. • « • Jeruzsálemi diplomáciai megfigyelők szerint a Johnson-kormány óriási nyomást gyakorol az izraeli vezetőkre, követelve a nyílt támogatást a vietnami háborúban. Izrael évek óta igyekezett úgy manőverezni, hogy ne kötelezze el magát nyíltan a szennyes háborúban. Most azonban az amerikaiak kereken kijelentik, hogy "valamit valamiért." A Newsweek valószínűnek tartja, hd§y a Tel-AYiv-i kormány rövidesen elismeri a saigoni rezsimet. • :.w -íoí; •, * * * . A tömegmegmozdulások mellett — úgy látszik — egyes nagytőkés körök is kezdenek kételkedni Johnson vietnami politikájának helyességében. A Carnegie békealapitvány Bermudában zárt értekez- :, letre hivta össze a politikai, katonai és diplomáciai csucsfiguráknak egy olyan csoportját, amely püla- natnyilag nem áll a kormány szolgálatában. A ber- • mudai eszmecsere célja: megoldási lehetőségeket keresni a vietnami háborúra. • • • . Többhónapos kényszerpihenője után ismét elfoglalta hivatalát Gerhard Schröder nyugatnémet hadügyminiszter. A szívbetegségből állítólag fel- 'épült politikus mosolyhadjárattal akarja visszaszerezni társadalmi és politikai befolyását, amire azért is rákényszerül, minthogy sokan "véglegesen leírták", a korábban hírhedten arrogáns modorú Adenauer-növendéket. Az első hideg zuhanyt Kiesingertől kapta a minisztertanácsban, melyen hosz- szu idő után először jelent meg. A kancellár egyetlen megjegyzése: Ah, Schröder ur, hát ismét itt van!? • • • Rég letűnt időkben azt mondták a fontról, hogy ‘‘biztos, mint a Bank”, akkor, amikor a Bank of England a pénzhatalom bástyája volt; akkor, amidkor egy kinai tisztviselő egyetlen kellemetlen megjegyzésére, amit egy brit alattvalóhoz intézett, elindult a brit ágyunaszád a Sárga folyón. A pénzügyi gond, akárcsak a kézcsók és a lázas munkatempó, Angliában külföldi gondnak számitott. Anglia nem gazdagodik, Anglia gazdag — mondták. Mára ők lettek az egyik napról a másikra élés legnagyobb specialistái. • • • , A házasságon kívül született gyermekek aránya Nyugat-Németországban 1950-ben volt a legmagasabb: minden tizedik bébi a mama nevét kapta, anyakönyvezheti atya hiányában. Ma már csak minden 20-ik gyerek kezd ezzel a hátránnyal. A szerelemgyerekek világrahozatalában most az amerikai nők vezetnek: minden tizenötödik csecsemő házasságon kívül születik, mig 1950-ben 100 közül csak négy ilyen akadt. Az alábbi cikket a Ramparts folyóirat 1968 januári számában, Wiiliam W. Turner riportja alapján közöljük. I. Bármennyire igyekezett a nagytekintélyű Warren Bizottság pontot tenni Kennedy elnök meggyilkolásának ügyére és a bűntény vizsgálatát befejezettnek nyüvánitani, egyre több kétely merül fel a vizsgálat alaposságáról, őszinteségéről és a bü- nösségi bizonyitékok hihetőségéről. A bűnügyről kiadott hivatalos jelentésben rejlő ellentmondások eddig sem hagyták elpihenni azt a gyanút, hogy sok mindent elhallgattak, amit valamilyen okból, valakikre való tekintettel jobbnak láttak elnyomni, vagy titokban tartani. New Orleans államügyésze, Jim Garrison, a felhalmozódott, szembeötlő ellentmondások nyomdokain kiindulva már több mint egy éve folytatja vizsgálatát, megfélemlithetetlen kitartással. Ezt a bátor munkát a sajtó azóta is meglehetősen lenézően kezelte. Egyrészt igyekeztek Garrisont nevetségessé tenni, másrészt szenzáció hajhászónak álli- tották be, aki csak saját politikai ambícióinak céljából folytatja a rendkívüli vizsgálatot. Most a Ramparts havi folyóirat januári számában William W. Turner riportja kimerítően tárja fel Garrison ügyész saját vizsgálatának eddig elért, hihetetlennek látszó felderítéseit, melyeknek hitelességét az adatok, a tanúvallomások és az eddig nyilvánosságra nem hozott körülmények igazolják. Habár az ügy további lefolytatása és az általa indított bűnügyi eljárás sikere érdekében Garrison kénytelen még bizonyos adatokat titokban tartani, máris látható, hogy óriási horderejű, az eddigi bizonyítékokat megcáfoló, nagyszabású összeesküvés volt a gyilkosság mögött, melynek szálai a kubai szökevény ellenforradalmárok, a reakciós Minute- men-ek, az amerikai nácik, az FBI és a CIA, valamint a legszélsőbb U.S. jobboldali reakció dúsgazdag mecénásaihoz vezetnek. Azért is tiszteletreméltó Garrison félelmet megvető bátorsága, mert mindez ideig már számtalan egyén, aki az ügyre valamiképpen világosságot vethetett volna, különös módon életét vesztette. Miért tartják lezárva a vallomásokat? Garrison különös fontosságot tulajdonit annak, hogy a Kennedy-gyilkosságra vonatkozó adatok és vallomások a szövetségi irattárban lakat alatt vannak elzárva olyan hosszú időre, hogy azokat a jelenleg élők aligha tekinthetik meg. Kérdőre vonja, kinek van joga a köztulajdonban levő bizonyítékokat titokban tartani, ki parancsol az FBI-nak és a CIA-nak? Turner riporter szerint Garrison igy adja meg rá a választ: “Senki más. mint az az ember, akinek legtöbb előnye volt a gyilkosságból — kedves elnökünk, Lyndon Johnson!” A cikk szerint Garrison kifejti, hogy nem gyanúsítja Johnsont az összeesküvésben való részvétellel, de annyi bizonyos, hogy a kormányra hárult a felelősség bebizonyítani, hogy sem a tett elkövetése előtt, sem utána nem volt bűnrészes. “Feltételezem, hogy az elnök nem szerepel az ügyben. Mindenesetre jó érzés lenne ezt határozottan is tudni”, mondotta Garrison. Mi vezette Garrison ügyészt arra, hogy belenyúljon a darázsfészekbe és felnyissa ezt a lezárt ügyet? A cikk írója ezt Garrison személyes tapasztalatának tulajdonítja a második világháoru alatt, amikor az amerikai légierők pilótájaként Da- chauba vitte útja. Az ott látott borzalmak annyira felzaklatták lelkiismeretét, hogy 1966-ban, egy kriminológiai disszertációban többek között ezt irta: “Mióta az emberiség az idők homályából a jelen korba lépett, szellemi képességei létrehozták a keresztet, a méregkelyhet, az akasztófát, a kinpadot, a nyaktilót, a kardot, a gépfegyvert, a villamos széket, a kézigránátot, az emberölő aknát, a lángvetőt, a mérges gázt, a már majdnem idejétmúlt TNT-bombát, az idejétmúlt atombombát és a jelenleg időszerű hidrogénbombát — mind abból a célból, hogy elpusztítsa embertársait.” Majd egy más bolygóról jövő lakó szájába adja a kérdést, aki az elpusztított földi élet láttán igy szól: ‘Mi történt a nép-milliókkal, akiket semmi sem érdekelt? Akik semmiért sem álltak ki, semmihez sem csatlakoztak..., akik túl elfoglaltak, vagy elfásultak voltak? Hol vannak a saját célkitűzéseik és hol van egyéni, kis világuk? Hová lett az ő közömbösségük?” Garrison, ügyvédi diplomája megszerzése után, egy ideig FBI-ügynök volt, de ez nem tetszett neki és hamarosan más pályát keresett. Egy nagy vállalat ügyvédje lett, részt vett a koreai háborúban, később, mint New Orleans-i helyettes ügyész kezdte meg közéleti szereplését. 1961-ben, mellőzve a demokrata párt gépezetét, pénz és támogatás nélkül merész kampányt kezdett, megdöntötte a politikailag támogatott jelöltet és elnyerte az államügyészi tisztséget. Azóta is, mint bűnügyi nyomozó, minden elődjénél kiválóbb munkát végzett. így nyert népszerűsége révén 1965-ben nagy többséggel újraválasztották. A politikailag konzervatív Garrison sok kérdésben megváltoztatta nézetét. A Ramparts cikkírója idézi egyik kijelentését: “Egy évvel ezelőtt még enyhén héja voltam Vietnam kérdésében. Ennek vége. Rájöttem, hogy a kormány annyit hazudott ebben az ügyben (a gyilkosságban), hogy egy szavát sem lehet többé elhinni.” A New Orleans-i államügyész attól tart, hogy az Egyesült Államok fasiszta állammá válik, előjelnek tekinti, hogy az egyre autokratikusabb kormány egyre fokozottabb mértékben nyomja el az ellenvélemény megnyilvánulását. Garrison vizsgálatot indit A gyilkosság utáni napon Garrison ügyész összehívta hivatalának személyzetét és kutatást rendelt el abban az irányban, hogy voltak-e bűntársai Lee Harvey Oswaldnak New Orleansban, ahol egy évvel korábban a kubai kormány védelmében agitált. Egyik detektivje jelentette, hogy egy bizonyos David William Ferrie, a gyilkosság napján hirtelen elutazott Texasba. Azt is megtudta, hogy Ferrie rendkívül nagy gyakorlattal rendelkező pilóta, akit 1962-ben az Eastern Air Line-tól kényes személyes okok miatt bocsátottak el. Egy privát detektív hozta mindezeket Garrison detektivjének tudomására. A privát detektív szerint, aki hivatásában Ferrie- vel együtt dolgozott, Ferrie egy időben egy polgári légiőrségi rajnak volt a vezetője, amelynek Oswald is tagja volt. Ő tanította meg Oswaldot teleszkopi- kus célzó berendezéses puskával lőni s vele együtt keveredett bele a gyilkossági előkészületekbe. Pár nappal a gyilkosság kitűzött napja előtt Ferrie terepszemlére ment Dallasba. A privát detektív szerint a gyilkosságban azt a szerepet kapta, hogy a menekülő gyilkosokat repülőgépen a mexikói Ma- tamorosba szállítsa. Mikor Ferrie, a gyilkosság utáni hétfőn New Orleansba visszatért, az államügyész hivatala kikérdezésre hivta be. Ekkor azt vallotta, hogy utazása egyszerűen “ötletszerű” volt; két társával péntek este egyenesen Houstonba ment és szombat délután mind a hárman korcsolyázni mentek. Aznap este átugrottak Galvestonba és vasárnap reggel ott vadlud-vadászatra mentek. Vasárnap délután hazafelé indultak, de útközben betértek egy városkába rokonlátogatásra. Garrisont nem győzte meg Ferrie vallomása, az egész ut különösnek tűnt fel neki. Letartóztatta Ferrie-t, mint Texasból menekült gyanúsítottat és az FBI-nak adta át. Azok Ferrie-t alaposan kikérdezték, azután szabadon bocsátották. A vallomás 40 oldalas jegyzőkönyve a Nemzeti Irattárban van elzárva, igy az ember csak sejtheti, hogy miért tartotta fontosnak az állambiztonsági szervezet az ügyet “befejezett”-nek, és az adatokat “titkos”-nak nyilvánítani. (Folytatjuk) Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre ffcAO
