Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-01 / 5. szám

Thursday, February 1. 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A ceglédi Kossuth Muzeum Az 50 esztendővel ezelőtt alapított ceglédi Kos­suth Muzeum őrzi a legtöbb és legértékesebb Kossuth-ereklyét. Bár korábban a 2,000 darabot is meghaladta az emléktárgyak száma, ma már csak 600, Kossuthra vonatkozó és tőle származó ereklyét őriznek a múzeumban. A többi elpusztult a zivataros évtizedek folyamán. Az anyag azonban — magángyüjtők segítségé­vel — ma is állandóan gyarapodik. Nemrégiben került a múzeumba Kossuth Lajos íróasztala. A feketére pácolt asztal valamikor a turini garnitú­rához tartozott. Kossuth Ferenc az édesapja ha­gyatékából származó Íróasztalt titkárának ajándé­kozta. Most pedig a titkár özvegye adta át a mú­zeumnak az értékes ereklyét. A Vásárnapi Újság 1877-ből származó és a tu­rini százakra vonatkozó cikket tartalmazó számát, a Kossuth Lajosról készített fényképfelvételeket könnyű azonosítani, hitelesíteni. Már nehezebb dolga van a múzeumnak, amikor emléktárgyat jeleznek magánszemélyek az ország különböző vidékéről. Ilyenkor az igazolójegy dönti el végér­vényesen, hogy a tárgy valamikor valóban Kos­suth Lajos tulajdonában volt és személyes hasz­nálati eszközei közül való. A turini hagyaték va­lamennyi darabját ilyen igazolójeggyel látták el annak idején a család tagjai. Ez a névjegyalaku feljegyzés közli az utókorral, miszerint .. .“bizo­nyítom, hogy ezen darab édesatyámnak, Kossuth Lajos Magyarország kormányzójának hagyatéká­ból származik”. Az igazolójegyre rányomták a család viaszpe­csétjét is. A közelmúltban — például — Kossuth Lajos Sakk-készletét kinálták fel, amelyen ugyancsak megtalálható a hitelességet bizonyító családi iga­zolójegy. A muzeum reméli hogy a magángyüj~ tőknél ma még féltve őrzött Kossuth-ereklyék is rövidesen a múzeumi anyagot gazdagítják. Újság, rádió, televízió, film Az UNESCO és a népművelés szakemberei nagy gonddal állították össze a világ népeinek szellemi fogyasztásáról szóló jelentésüket. Eszerint Ma­gyarországon minden ezer lakos közül 250-nek van rádiója és több mint 100-nak televíziója. Ezer magyar évente 3,400 kilogramm újságpapírt for­gat, olvas és használ el. (Ezzel megelőzi az ola­szokat, a portugálokat, a románokat, a görögöket, a jugoszlávokat, s a lengyeleket.) A mozik dol­gában sem rossz a helyzet: egy-egy lakos átlago­san évente 10 alkalommal megy moziba. Az euró­paiak közül a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia lakóival együtt a magyarok a leghívebb filmnézők. Csak a Szovjetunióban, Luxemburgban, Írországban és Olaszországban járnak még ennél is többet mo­ziba. A többi kontinens közül Ausztrália — világ­WW.W.WW/.VW.VAWAVAW.V.YAVW. !“ Ajándék 7—77 éveseknek! SZÜLŐFÖLDÜNK <t A most megjelent művésziesen illusztrált 560 íj ■ü oldalas könyv a külföldön élő 5 '! magyarság könyvei >| ■I Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon >| S ét vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi 5 szemelvények megértéséig! í A Szülőföldünk ;j !• közel hozza Magyarországot, annak népét, JJi S tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Ji Ára: $3.95 I; i| Megvásárolható minden magyar könyvet 5 'I árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál I| íV/ZWiV.’ .WUmW.WA'AV.WA'AWté viszonylatban is — vezet a mozinézésben, utána — körülbelül a magyarokkal azonos arányban — az U.S.lakói következnek. Szemmuféfet - uj magyar eljárással Súlyos szembetegség gyógyítására dolgozott ki egy újfajta eljárást dr. Grósz István kandidátus, egyetemi magántanár, a budapesti János Kórház szemész főorvosa. Tapasztalatai szerint a hirtelen látásromlások okai között talán első helyen áll az ideghártya (retina) leválása, amely leggyakrabban tompa sérülések következménye. Gyógyítása hosz- szu ideig megoldhatatlan feladatok elé állította az orvosokat. Ma a sokféle műtéti megoldás közül leginkább a szemgolyó falának kisebbítését alkal­mazzák. Ehhez itthon és külföldön eddig műanya­got: szilikont, poliviolt vagy bélhurt használtak. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi vérből készült, 1 mm széles 20 mm hosszú fibrin rudacskát helyez a szemgolyó fa­lára és azt varrattal domborítja be. Bizonyos idő elteltével a fibrin felszívódik. Nem okoz heves gyulladást, mint az korábban előfordult a műanya­gok alkalmazásánál. Az uj eljárás bevezetését ter­mészetesen előzetes állatkísérletekkel próbálták ki. Az eddigi megfigyelések alapján az uj, úgyneve­zett “plomb” alkalmazása a szemmütéteknél sike­resnek mondható. Nemcsak a műtét, hanem a hoz­zá felhasznált fibrin is magyar találmány: az em­beri vérből készült, sajtolt fibrin előállítása dr. Ge­rendás Mihály biokémikus nevéhez fűződik. A mű­tét fölkeltette a nemzetközi szakmai körök érdek­lődését is. Braziliai bagoly délsarki pingvinért Magyar zoológusok a világ minden táján Dr. Balogh János zoológus, az Akadémia leve­lező tagja, a budapesti egyetem állatrendszertani tanszékének professzora az elmúlt tiz évben úgy­szólván az egész világot bejárta. Legutóbb Brazí­liából érkezett haza értékes tudományos zsák­mánnyal. Balogh professzor azonban tudományán kivül más szenvedélynek is hódol; felkutatja a nagyvilágba szakadt magyar kollégákat. így tole tudtuk meg, hogy Hidasy József, az egykori makói pedagógus, akinek édesanyja most is a délalföldi városban él, Brazíliában muzeoló­gus. Goiania állami múzeumának természettéido- mányi osztályát vezeti, s lakása is valóságos mu­zeum. Szinte a fél világgal cserekapcsolatban áll, nemrégiben a szovjet Antarktisz-expedicióval is cserélt, braziliai baglyot Déli-sarki pingvinre. Je­lenleg a braziliai baglyokról szóló tudományos ér­tekezésén dolgozik. Ugyancsak Brazíliában él Schwarcz Vilmos, aki az első világháború után szüleivel Nyíregyházáról került a tengeren túlra. Manausban, az Amazonas partján lakik, vállalata kölünleges halak tenyésztésével foglalkozik, őt magát azonban inkább a szakma tudományos ré­sze köti le, tudósoknak és halgyüjtőknek öt világ­részébe szállítja az Amazonas ritkaságait. A nagy folyó vizében nemrégiben uj halfajtát fedezete fel, egy neonként világitó vöröshalat, amelyet a tudomány róla nevezett el. Irmay Nándor, aki az óhazából az első világhá­ború után erdőmérnökként került a tengerentúl­ra, Bolíviában lété a békák, kígyók elismert kuta­tója. Most La Pazban él, s már több nagy expedí­ciót vezetett Bolivia ismeretlen tájaira. 1966-ban a Balogh professzor vezette expedíciót is elkí­sérte útjára, s végig nagy segítségére volt» a ma­gyar kutatóknak. Több, korábban nem ismert bé­kafajt fedezett fel eddig, jelenleg Bolivia hüllő­iről ir monográfiát. Ausztrál iában, Canberrában Bornemissza György, a ma is aktiv Dudich Endre professzor egykori tanítványa az államszövetség tudomá­nyos és ipari kutató központjának egyik vezető munkatársa. Nagyon fontos munkán dolgozik, a földrész talaj háztartása szempontjából értékes, más kontinensekről származó bogarak meghono­sításán. Szent-Ivány József szintén Budapest«» végezte az egyetemet, s most Adelaideben él. Ko­rábban Uj-Guineában működött vezető miniszté­riumi tisztviselőként, a trópusi ültetoények szak­értője volt. Munkássága oly mértékben elismert, hogy a Conmmonwealth távolkeleti tudománya* társaságában, eddig egyetlen nem angol szárma­zású tudósként, egy szemeszteren át ő töltötte be az elnöki tisztet. Felesége egyébként leánya La­katos Gézának, a nemrégiben Ausztráliában el­hunyt egykori miniszterelnöknek. Végül Balogh János professzor még két érde­kességről számolt be. Az egyik, hogy Afrikába* is él magyar zoológus, Farkas Tibor a legutóbbi időkig a Dél-Afrikai Unió egyik rezervátumának volt a vezetője. A másik: Uj-Guinea lakosságá­nak egészségügyi ellátása szinte magyar orvosok kezében van. A szigetországban több mint húsa magyar orvos gyógyít. Közülük Haszler Károly, Bakay Lajosnak, az egykori hires sebészprofesz- szornak tanársegéde nemrégiben történt nyugdíj­ba vonulásáig az egészségügyi miniszter helyet­tese volt. EGYHÁZI KRÓNIKA A RÓMAI PÁPAI MAGYAR INTÉZETBEN * legutóbbi elmélkedést Kovács Sándor szombathe­lyi püspök tartotta, aki a liturgikus bizottság tár­gyalásain vett részt* Rómában. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZI ZENÉBEN jelentős szerepet betöltő Országos Magyar Cecilia. Egyesület, amelynek Kodály Zoltán volt a diszel- nöke, fennállásának 70. évfordulóját ünnepelte. Bárdos Lajos Kossuth-dijas zeneszerző, az egye­sület világi társelnöke bejelentette, hogy az egye­sület* a jövőben egyházi és állami részről jóváha­gyott uj alapszabállyal, Országos Magyar Cecilia Társulat néven folytatja működését, mint a ka­tolikus püspöki kar egyházzenei tanácsadó és vég­rehajtó szerve. A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT kiadásában megjelent az Újszövetségi Szentirás, amelyet gö­rög eredetiből fordítói munkaközösség ültetett át magyar nyelvre. • KRIGOVSZKY M. MAGDOLNA, az Angolkis­asszonyok magyar rendtartományának első t*r- tományfőnöknője Budapesten 76 éves korái)«* meghalt. • BUDAÖRS kivül-belül megszépített katolikus templomát dr. Schwarz-Eggenhoffer Artur esz­tergomi apostoli kormányzó szentelte fel. • BERECZKY ISTVÁN, a Budapest-Baross téri református gyülekezetnek több évtizeden át volt presbitere 80 éves korában elhunyt. • EVANGÉLIKUS imaházat avatott Balatonsz«- mesen Káldy Zoltán püspök. • SÓLYOM KÁROLY evangélikus lelkész a re­formáció 450 éves jubileuma alkalmából egyház­történeti kiállítást rendezett. Bibliák, énekesköny­vek, prédikációs kötetek, térképek, metszetek! szerepelnek a kiállításon, amelynek legérdeke­sebb darabja egy 1585-ből való német nyelvű Bib­lia. A könyv szélei megpörkölődtek, mert egy tűz lia. A könyv szélei megpörkölődtek, mert egy tü». vészből mentették ki. • BUDAPESTEN járt Helmut Richter német iró, a lipcsei szabadelvű gyülekezet vezetőségi tagja. A magyarországi unitárius egyház vezetőivel tár­gyalt a két gyülekezet közötti kapcsolat kialaki- tásáról. • AZ IARF — az unitáriusok világszövetsége — az NSZK-ban, Majna-Frankfurtban tartotta leg­utóbbi ülését, amelyen a magyarországi unitárius egyházat R. Filep Imre püspöki helynök és dr. Kovács Lajos lelkész képviselte. • DR. DUDÁS MIKLÓS hajdudorogi görög kato­likus püspököt négy hétig a budapesti Ferenc kór­házban gyógykezelték. Egészségesen, megerősöd­ve tért vissza székhelyére, Nyíregyházára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom