Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 27, 1968. ERKEL FERENC (1810-1893) A múlt századbeli magyar operakultura úttörő klasszikusa: Erkel Ferenc halálának 75. évfordulójáról emlékezik meg júniusban a magyar zenei világ. Erkel a Viharsarok egyik centrumában, Gyulán született!, ott töltötte gyermekkorát is. Apja, Erkel József Pozsonyból, a család ősi fészkéből, 1806- ban költözött Gyulára, ahova Wenckheim gróf szerződtette, mint kastély-gondnokot és zeneta- nitót. A fiatal Erkelt már gyermekkorában muzsikára fogta édesapja: tízéves alig múlt, amikor a magyargyulai templomban apja helyett misét kisért orgonán. A középiskolai és zenei tanulmányait Pozsonyban fejezte be, utána Klein Henrik, mások szerint Turányi Károly volt a tanítómestere. Kolozsvárott tanította zongorázni a főúri és a gazdag polgári családok gyermekeit. Zenekart szervezett, megismerkedett Brassai Sámuellel, ő hívta fel a figyelmét a magyar népzenére. 1835- ben a budai Magyar Színjátszó Társaságnál vállalt karmesteri állást, 1837-ben a Pestó Magyar Színház, a későbbi Nemzeti szerződtette első karmesternek, itt nagy gonddal kibővítette és átszervezte a zenekart, összeállította a színház zenei programját — lerakta az európai színvonalú magyar operakultura alapjait». Ez alatt több zenemüvet komponált, koncerteket adott és megírta első operáját, a Bátori Máriát. Ebben az operában ugyan még a francia és olasz operairodalom mintáit követte, de egyes részeibe már magyar népies dalmotivumokat is beleszőtt. Sokkal többet használt fel a reformkor divatos verbunkos zeneanyagából második fiatalkori, operájában az 1844-ben bemutatott Hunyadi Lászlóban. Ennek az operának bemutatója valóság gal lázba hozta a reformkori Pest közönségét, amely ugyanebben az évben hallotta először a Kölcsey szövegére irt Himnuszát is. Népszerűségét növelték Szigligeti népszínműveihez irt kisérő zenéi. A szabadságharc bukása után sokáig hallgatott és csak 1861-ben jelentkezett újabb operájával, a magyar romantikus operazene klasszikus müvével, a Bánk bán-nal. Az elnyomás idején ezt az operát» mint a magyar nemzeti szellem diadalát fogadta a közönség. A Bánk bán után még két kisebb értékű operát komponált : a Dózsa Györgyöt és a Brankovics Györgyöt. Ezekben az operákban már érződik az a hatás, amit Wagner Richárd gya korolt a fiatalkori példaképeitől elfordult Erkelre. Ezután hosszú ideig felhagyott az opera-irással, inkább mint» karmester és mint dalárdák számára irt kardalok és kórusok szerzője aratott sikereket. 1873-ban a Nemzeti Színház főzeneigazgatója, 1875-ben a megalakult Zeneakadémia igazgatója lett. Utolsó operáját az István királyt 1885-ben mutattak be. Ettől kezdve már csak karmesterként» állt a közönség elé; utoljára nyolcvan éves korában, 1890-ben vette kezébe a karmesteri pálcát. 1893 junius 15-én hunyta le örökre a szemét. "................... " Sikeres szivbilientyü-mütétek Magyarországon Budapesten az Országos Kardiológiai Intézet sebészeti osztályán néhány hét alatt négy Ízben hajtottak végre sikeres szivbillenkyü-átültetési műtétet. Ausztrália és Franciaország után — az orvosi irodalom szerint — Magyarország a harmadik, ahol állatból származó aorta-szivbillentyüt emberbe átültettek. Az első kéé megoperált paciens az intézetet egészségesen el is hagyta már, jelenleg utógondozáson a külföldön is ismert balatonfüredi kardiológiai gyógyintézetben tartózkodik. A műtéteket! dr. Árvái Attila főorvos vezetésével az intézet különlegesen felkészült orvoscsoportja hajtotta végre. A magyar orvosok tapasztalata szerint a műtétre a sertés és a borjú szívbillentyűje a leginkább alkalmas, mivel méretre ezek állanak az emberihez a legközelebb. “Magyar Hírlap” A fenti címmel uj politikai napilap jelent meg Budapesten, Darvasi István, a lap főszerkesztője, ebből az alkalomból nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának és az uj lap céljairól elmondta: — Politikai napilap lesz a Magyar Hírlap; ezé tüntetjük fel impresszumában. A látszólag általános megfogalmazás mögött azonban határozott program áll. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját, belpolitikáját, gazdaság- politikáját és művelődéspolitikáját kívánjuk szolgálni és segíteni. Ennek megfelelően azt szeretnénk, ha orgánumunk az állami és gazdasági vezetők, a közélet iránt érdeklődő és a kormány programjával egyetértő olvasók kedvelt lapjává válnék. Már iskolába járnak imperial utódai... Imperial, a hires magyar versenyló, a hazai és a külföldi versenypályáknak ez a dédelgetet sztárja ma már boldog apa, sőt már olyan sok csemetéje van, hogy számukra akár külön istállóé is berendezhetnének. Pontosan 18-an vannak, mindannyian vidám, formás jószágok. Egyrészük elérte a kétéves kort, ami azt jelenti, hogy számukra végétért a játékos fiatalság, elérkezett a munka, a verseny-tréningek ideje. A budapesti galopp-pályán — Imperial egykori nagy győzelmeinek színhelyén — megtartották az első pályakostolót az utódok. A legnevesebb idomárok vették őket kézbe, nap mint nap róják a köröket és készülnek az első futtatásra. A nagy kérdés most, hogy vajon örökölték-e apjuk kiváló verseny-tulajdonságait és ha igen, milyen mértékben. Mert külső formájában a legéöbbjük Im- perialra ütött, az “apjuk le sem tagadhatná” őket. — Korach Mór akadémikust a “Tudomány tudománya alapítvány” elnevezésű nemzetközi szervezet első tiszteletbeli tagjául választották meg Bragg és Bernal professzor társaságában. A sárospataki uttörőház vi- ziszakkörének tagjai április elején már csónakba szálltak. A télen tanulmányozták a Hajózási Szabályzatot, rendbehozták a csónakházat, átfestették hajóikat, elméleti ismeretekkel készültek a nagy nyári viziturára és táborozásra a Bodrog és Tisza mentén. Képünkön: Vi'ziuttörők a megáradt Bodrogon, háttérben a sárospataki vár Egy ős-öreg fa halála Elpusztult a balatonakarattyai Rákóczi-szilfa, amelynek korát 600 évre becsülik. Nevét a száj- hagyomány őrizte, amely szerint II. Rákóczi Fe« rencz egy alkalommal törzséhez kötötte lovát. Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében egész fejezetet szentelt a fának. Balatoni idegenforgalmi nevezetesség volt: az utóbbi évek nyári időszakában 20—30 ezer látogató is felkereste. A község lakói és a természet kedvelői aggódva várták koronája kibontakozását, de május első napjaiban már bizonyossá vált, hogy a 600 éves! szilfa nem zöldül ki többé. A 742 centiméter kerületű fatörzs 22 méter átmérőjű ágkoronájával — az idegenforgalmi szakemberek javaslatára — természeti kuriózumként továbbra is a helyén marad, halálában is hűen őrt állva a Nagyságos. Fejedelem emléke fölött. A legrégibb magyar húskonzerv Jankóvich Miklós történetkutató, a magyar1 szarvasmarha fejlődéstörténetének vizsgálata során érdekes középkori adatokra bukkant, amelyek! a régi hazai lovas-seregek élelmezésének kérdését világítják meg. Nagy Lajos király 1347 és 1361 között viselt olaszországi hadjáratairól szólva, egykorú itáliai irók, Giovanni és Matteo Villami írták: “a magyarok, hazájukban szarvasmarháikkal nem munkálják a földet. Legelőik bővek, s igy állataik hamar nőnek és híznak. Marháikat leölik, bőrükkel, fagy- gyujukkái kereskednek. Húsúkat nagy üstökben, sózva megfőzik. Ha azután a marhahús leválik a csontról, kemencékben megaszalják, amikor pedig megszárad, finom porrá, liszté zúzzák. Ha a magyar seregek megindulnak — Írják a Villaniak —, hatalmas rézedényeket, fazekakat visznek magukkal. Minden magyarnál van ilyen tarisznyába (bőrzacskóba) csomagolt huspor. Mikor megállapodnak, edényeiket megtöltik vizzel, s a vizet felforralják. A forró vízbe husport vetetek, olyan mennyiségben, amennyien éppen vannak. A huspor a forró vizben megdagad; egy-két maréknyitól teli lesz az edény valami tésztás pép-féleséggel. Ez nagyon tápláló, s képes a katonákat jó erő- ben tartani, kevés kenyérrel, vagy akár anélkül is.” , Eszerint tehát eleink már 600 esztendővel ezelőtt ismerték és hadiélehnezésükben sikerrel alkalmazták azt a húskonzervet, amelyet az újkorban az angolok “pemmacon”, a franciák “pemmi- can” néven hoztak forgalomba. Háromezer éve beszélünk magyarul A Magyar Nyelv Hetén Budapesten Gulya János kandidátus “Mióta beszélünk magyarul?” ci- men tartott előadást. Egyes nyelvészek ugyanis még napjainkban is vitatják, milyen nyelvrokonságból származik, s egyáltalán mikor születeti! a magyar nyelv. A tudomány már bebizonyította, hogy nyelvünk a finn-ugor nyelvcsalád egyik tagja, s időszámításunk előtt körülbelül 1,000 táján — tehát 3,000 évvel ezelőtt — született meg az önálló magyar nyelv. Eddig körülbelül 150 nyelvvel hozták már rokonságba a kutatók nyelvünket és néhány külföldi magyar nyelvész ma is szívesen hangoztatja a sumir rokonságot. Ezek a nézetek azonban nem állják meg helyüket. A kutatások a. finn-ugor kap- csőlátókat bizonyítják. Ennél tovább visszamenni azonban tudománytalan és értelmetlen. A sumir rokonság mellett kardoskodók átugranak többezer évet. így azonban nem lehet bizonyítani. Az ezelőtt háromezer évvel beszélt magyar természetesen ma már ismeretlen nyelv számunkra, hiszert még a 900 éves emlékek megértéséhez is nagy szakértelemre van szükség'. A Halotti beszéd-ben is maradtak ismeretlen szavak, amelyeket mindeddig nem tudtunk megfejteni. — Befejeződött a Baradla-barlang hangversenytermének kialakítása. A hatalmas sziklaüregben egy nyolcemeletes ház is kényelmesen elférne. Az idén először nagyzenekarok és országos hi- rü énekesek részvételével operaelőadásokat is tartanak.
