Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-27 / 26. szám
Thursday, June 27, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1970: INDUL A BUDAPESTI METRO 1973-ban már a Duna alatt is közlekednek a szerelvények. — Tervezik az újabb, összesen 15 kilométer hosszú észak-déli Metro-vonalat Budapesten 1896-ban épült a londoni után Európa- második , a kontinens első földalatti vasútja. Mig néhány évtized alatt Európa metropolisaiban egész földalatti vasúthálózat épült ki, addig Budapesten egyre halogatták a földalatti vasút fejlesztését. Viszolyogtak a munkálatoktól még a szakemberek is, mert Budapesten a Metro-épités sokkal költségesebb és nehezebb, mint a legtöbb metropolisban, mivel Budapesten rendkívül rosz- szak a geológiai viszonyok. A második világháború után azonban nem lehetett tovább halogatni a munkálatokat. Kelet-nyugat irányban az 1950-es években kezdődött a 10 kilométer hosszú Metróvonal építése (ebből 8 kilométer mélyvezetéses, egy kilométer felszín alatii úgynevezett kéregve- zetéses és egy kilométer a felszín feletti). Ez a sugárirányú vonal a főváros legforgalmasabb pontjait érinti. Az egymás mellett körülbelül 20 méternyire húzódó, 5,5 méter körszerelvé- nyü vonalalagutakat sűrített levegő védelme alatt; alakították ki, a talajvíz ellen védekezve, öntöttvas elemekből, úgynevezett tübbingekből formálták. Az 50-es évek elején megkezdett Meüro-épités az 50-es évek közepén — zömmel anyagi okok miatt — megtorpant, egy-két évig csupán állagvédelemre szorítkoztak, majd az 50-es évek végétől nyugodt, előre megtervezett tempóval folytatták az alagutfurásti A kelet-nyugati vonal két szakaszban épül. Az első szakaszt, amely Pest keleti nagy lakótelepétől kiindulva 7,5 kilométeren a belváros szivéig húzódik, 1970 április 4-én adják át a forgalomnak. A mintegy 30 méter mélységben húzódó vo- nalalagutak már elkészültek, szigetelték a tüb- bingekkel bélelt földalatti vonalakat, ugyancsak szerkezetileg már kialakították a közvetlen felszín alatti óriás, 120 méter hosszú mintegy 20 méter széles és a 30 méter mélységben létesített állomásokat is, amelyekből ferde alaguton lehet kijutni a felszínre. Ezekbe a ferde alagutakba kerülnek a mozgólépcsők. A második vonalszakasz Pestről Budára vezet. Itt már mechanikus pajzsokkal fúrják az alaguta- kat, tekintve, hogy itt már homogénabb — zömmel márga — a talaj. A mechanikus pajzsok a tervek szerint különleges védelmi intézkedések mellett 1968-ban haladnak át a Duna alatt, magák a vonalat Pest belső városnegyedétől egészen Buda legforgalmasabb forgalmi csomópontjáig, a Moszkva térig, illetve a Déli pályaudvarig 1973- ban helyezik üzembe. A vonalalagutaknak kiképzése egyébként mind a pesti, mind pedig a budai oldalról megindult. Az első, tehát az 1970-ben üzembehelyezésre kerülő Metro-szakaszon a vonalalagutak és állomások szerkezeti kialakítása után most már a belső térségek építészeti munkálataira kerül sor. Az állomásokat márvánnyal, nemes anyagokkal burkolják, de tartózkodnak a cifraságoktól. 1968 elején már üzemi próbák alá vetik a motorkocsik minta- példányait, továbbá a mozgólépcsők mintapéldányait, amelyeket a következő'években a szovjet ipar* szériában gyárt a budapesti Metrónak. Egy Metro-vonal azonban nem tud tekintélyes tömegeket elvonni a felszíni tömegközlekedéstől. Ezért Budapest Főváros Tanácsa már tervezteti az észak-déli Metro-vonalat. A vonal vezetését igen gondos felmérés, nagyarányú ütasáramlás- vizsgálat előzte meg. Figyelembe Vették a vonal kijelölésekor a korábbi és a várható lakótelep- és ipartelep-telepítést. A felmérések azt mutatták, hogy Budapesten a legnagyobb utazási igény ma mái* észak-dél irányban jelentkezik. A főváros a négyeillk és áz ötödik ötéves terv időszakában Pest északi .részétől kiindulva Dél-Pesten, illetve Dél-Budán alakítja ki a hagy lakótelepeket. Az uj Metro-vonal a tervek szerint részben a felszínen indul el Újpestről, ahol sok munkást foglalkoztató gyártelepek találhatók. Végighúzódik részben kéreg alatt a Váci utón, az útvonal egyik fontes állomása: a Marx tér, a belső városnegyedek legforgalmasabb északi gócpontja lesz. A Marx-térről mélyvezetéssel halad tovább a Metro a belvárosba, közben érinti a kelet-nyugati földalatti vasutak és az 1896-ban épült kéregvasutat is. A vonal tovább húzódik a belső városnegyedek legforgalmasabb déli gócpontjához, a Kálvin térhez, majd átvágja az egyik legzsúfoltabb pesti városnegyedek, a Ferencvárost és résziben mélyvezetéssel, részben kéreg alatti vezetéssel, eljut a mintegy 30,000 ember otthonául szolgáló lakótelepig, illetve a peremvárosok kapujáig. A vonal hoszsza körülbelül 15 kilométer lesz. Mintegy 2fy na» gyobb részt burkolatalatti állomást kell építeni, a ugyanakkor a csomópontokon 14 gyalogos aluljárót kell létesíteni. (Budapest az utóbbi években látott hozzá gyalogos aluljárók építéséhez, kettő már elkészült, egy pedig — a Keleti pályaudvar előtti — most áll építés alatt). A tervezők, a városrendezők már most foglalkoznak azzal a gondolattal is, hogy az észak-déli szárnyból kiindulva a belvárostól egy ágat vezetnek majd a Dunán át Dél-Budára, ezt a feladatot azonban — az előjelek szerint — már egy újabb generációnak kell megoldania. A NÁDUDVARI VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET A hortobágyi szikesek és a hajdúsági mezőségi fekete földek találkozásán, Debrecentől dél-nyugatra van Nádudvar. Történetét, gazdasági és politikai fejlődését mindig befolyásolta az, hogy egyik arcával a Hortobágy-puszta tágas, beláthatatlan legelőire nézett, a másik oldalon pedig a hajduvárosok: Hajdúszoboszló, Balmazújváros határolták. Határában még a jobban termő föld is szikes, alig hull évente 500 milliméter csapadék. Nádudvar múltja bővelkedik a nép nyomoráról, a szegénység elszánt harcairól szóló emlékekben. A csendőrök többször is adtak sortiizet a munkát, kenyeret követelő parasztokra. A felszabadulás előtt a községben 1819 családnak nem volt egy talpalatnyi földje sem. Kubikolás, vasúti munka, szik-fügyüjtés, gyékényfonás, a negyedében müveit tengeri és a tizenegyedén való aratás, robot az urasági földeken — ilyen emlékeket lehet idézni Nádudvar múltjából. A felszabadulás után itt is kiosztották a földet: 1863 nincstelen agrár- proletár kapott földet, összesen 8,500 kát. holdat (1 kát. hold = 0,575 hektár). 1950 január 12-e nevezetes nap volt Nádudvar életében: ekkor alakult meg a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amely ma már az ország legnagyobb közös gazdasága. Tizenkilenc család 140 kát. hold földet vitt a közösbe, vagyis az alapítók többsége földdel rendelkezett, egyrészük pedig középparaszt volt. Akkoriban mindössze egy nyolc férőhelyes istállója, egy 150 férőhelyesjuh-hodá- lya, 11 férőhelyes hizlaldája, hat vagon csövestengeri tárolására alkalmas góréja és egy szé- naszáritója volt a tsz-nek. Ahogy teltek az évek, úgy erősödött, szilárdult, gazdagodott a szövetkezet. A tsz mai taglétszáma 2,495. Jelenleg már 175 millió forint értékű a tsz közös vagyona, 27,894 kát. holdon gazdálkodnak, ebből 15,445 hold a szántó. Állatállományuk: 2,200 szarvasmarha, 13,000 juh, 6,000 sertés, 40,000 tojógyuk; évente 300,000 csirkét nevelnek fel. 1967-ben 1,000 darab hízott szarvas- marhát, 4,000 pecsenyebárányt, 6,500 kövérsertést, 300,000 kiló baromfihúst adtak el a népgazdaságnak. A természeti adottságok semmit sem változtak az elmúlt két évtizedben, viszont olyan terméseredményeket* érnek el esztendők óta, mintha nem is ezen a vidéken gazdálkodnának. Az 1967-es esztendő kimagasló rekordokat hozott, bár az aszály ég a belvíz ekkor sem kímélte a szövetkezetét. Cukorrépát esőszerü öntözéssel 800 holdon termesztettek s a hektáronkénti átlag 580 mázsa volt. Ez pontosan háromszorosa a kisparcellás gazdálkodás állagainak. Valamikor kiemelkedőnek tartották ezen a vidéken, ha holdanként 8 mázsa búzát takarítottak be, 1967-ben pedig 22 mázsát fizetett a föld. Tengeriből májusi morzsolt- ban számítva 27 mázsa termett holdanként». Régebben annyi burgonya sem termett, amennyi biztosította volna a falu ellátását. Tavaly már 400 holdon termesztettek burgonyát a közösben, 140 mázsa volt az átlaguk. 1967-ben több mint 100 millió forint értékű árut értékesitett a nádudvari tsz. Korszerű felszerelések, berendezések, épületek biztosították a nagyobb hozamokat, a magasabb átlagokat. Százharminc saját erőgépet üzemeltetnek; van két nagy kombájnszinük és 3,5 millió forintos beruházással gépjavító műhelyt is létesítettek. Több mint 100 kisebb-nagyobb létesítmény —ól, juh-hodály, csibenevelő, szin, műhely — készült el tizennyolc esztendő alatt* a gazdaságban, s ezt mind a szövetkezet saját építő brigádja hozta tető alá. 1968 januárjában adták át rendeltetésének a 22 millió forintos költséggel épült korszerű sertesnevelőt és hizlalót, ahol évente átlag 7,000 sertést hizlalnak. A tagok szorgalma mellett a Vörös Csillag Termelőszövetkezet legfőbb jellemzője volt megalakulása óta a szilárd és határozott vezetés. Szabó István, a tsz Kossuth-dijas elnöke másfél évtizeda vezeti a nagy gazdaságot, s az elmúlt évben a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökévé is megválasztották. A szakemberek többsége több mint egy évtizede dolgozik az egész községet ma már magában foglaló nagyüzemben, de vannak! brigád vezetők, akik 17 éve látják el feladatukat, Ahogy szilárdul a szövetkezet, úgy javulnak aa életkörülmények. Esztendők óta egy-egy tagnak! több mint 20 ezer forint kereset jut a közösből, Egy-egy tez-tag 1967-ben átlag 22 ezer forintot! keresett a közös gazdaságban, az egy tsz-tagrai számított háztáji jövedelem pedig 6—8 ezer forint* volt. A 80 tagú tsz-épitőbrigád évente átlag 100 családi házat épit a községben. A tsz éventa átlag 80 tagot küld külföldi jutalom üdülésre. Nádudvari tsz-tagok tavaly Csehszlovákiában, a Magas-Tátrában, az idén pedig a jugoszláviai Opa- tijában üdültek — természetesen a tsz költségén. A nádudvari tsz országos hírnévre tett szerig mert olyan jövedelemelosztási forma alapjait vetette meg, amely ma már például szolgál a többi gazdaságnak is. A “nádudvari módszert”, vagyis a százalékos művelés az össztermés utáni premizálás módszerét 1953-ban vezették be a kukoricatermesztésben, 1967-ben a szálastakarmányok! és a cukorrépa termesztésében, 1963-ban pedig a burgonyatermesztésben. Ez a módszer valójában nagyon egyszerű, könnyen érthető, ugyanakkor nagyon ösztönző, a részesedés kiszámítása nem, igényel bonyolult számitgatást. A módszer lényege: a tsz-tag (vagy akár egy család) nyilatkozatban vállal egy kukoricával, takarmánnyal, cukorrépával, burgonyával, illetve hagymával bevetett, meghatározott nagyságú táblát. Ezután minden munka — a növényápolástól a betakarításig — az ő feladata; a munkálatokat természetesen köteles az előirt agrotechnika szerint elvégezni. A tábláján termett kukorica lemé« rése után megkapja prémiumként az általa elért össztermés 20 százalékát, még akkor is, ha ez előirányzottnál kevesebb termett, ezen felül jóváírják számára a meghatározott számú munkaegységet. Cukorrépánál a tisztasulyu, beszállított répa után 10 százalékot kap a tag pénzben. A fentihez hasonló alapokon dolgozták ki az állattenyésztésben dolgozók anyagi érdekeltségét is, itt azonban döntő módon esik latba a költségek csökkentese. A tagság jövedelme természetesen döntő többségében a munkaegység utáni részesedésből származik. Egy esztendő példája: 1962-ben az egy munkaegységre jutó részesedés értéke 40 forint 12 fillér volt; ehhez jött a termelési jutalom, a prémium, amelynek munkaegységenkénti átlagértéke 4 forint 16 fillér volt. — Megnyílt a középkori királyi palota a budai Várban. A budai Vár déli szárnyában megnyitották a középkori királyi palota termeit. A palota épület-maradványait az utóbbi két évtizedben tárták fel és állították helyre. 9
