Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-23 / 21. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, May 23, 1968. Középkori Pálos kolostort tárnak fel Budapesten A Budapesti Történeti Muzeum kezdeményezésé re uj nagyszabású feltárási munka kezdődik a fő­város budai oldalán, a Budakeszi ut 91—95 szá­mú telken. Itt volt a közpkori Magyarország egyik legjelentékenyebb kolostora, amelyet a pálosok — az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend — építettek a XIV. század első éveiben. A pálos ko­lostorhoz csatlakozó kéttornyú, háromhajós temp­lom méreteiben vetekedett a budai Boldogasszony­templommal, amelyet mai átalakított formájában Mátyás templomként* ismernek, s egyike a ma­gyar főváros legvonzóbb idegenforgalmi neveze­tességének. A pálosok kolostorát, az egyháztörténeti ada­tok szerint, mintegy háromszáz szerzetes lakta, akiknek legtöbbje kertműveléssel és kézműipar­ral foglalkozott, de akadt közöttük kódexiró, könyvmásoló, orgonaépitő, üvegablak készitő, or­vos és szobrász is. A pálos kolostor szerzetesei kö­zül több híresség is kikerült, igy Báthory László, aki 1440 körül a bibliát itt fordította magyar nyelvre. A pálos szerzetesek között élt sokáig Fra' tér (Martinuzzi) György is, kora egyik legjelen­tősebb államférfia. A gyönyörű építkezés végnapjai akkor követ­keztek be, amikor Magyarország másfélszázados török uralom alá került, s a török hadak az egy­kori Budaszentlőrincet — beleértve a kolostort és a szép templomot is — felgyújtották és földig lerombolták. A pálosok főkolostorának, valamint a templom­nak és a közelében volt temetőnek feltárására már a múlt században is gondoltak. A rendszeres mun­kát azonban csak most kezdik meg. Szakértők vé* leménye szerint az egykori pálos épitkezések rom­jainak feltárása vetekszik majd a Margitszigeten feltárt kolostor-maradványok értékével. TÜCSÖK ÉS BOGÁR Kétezerötszáz éves sámáneszközöket találtak nemrégiben Nagytárcsán, — bronzcsörgőket és csengőket. A sámánok szertartásaink monoton da­lait, bűvös énekeit a szkíta korban, csörgők s csen­gők zenéjével, később sámándobbal kisérték. A sámáneszközök természetesen “varázserővel” bír­tak, ezért érthető, hogy a most talált csörgőket és csengőket* elásták a föld termékenységére vá­gyó szkiták. . . • Reneszánszukat1 élik a Rejtő-könyvek Magyar- országon. A kalandos életű iró ponyva-paródiáit — melyeket P. Howard álnéven irt, — sokáig tel­jesen mellőzte a magyar könyvkiadás. Most egy­más után jelennek meg és szinte napok alatt el­fogynak az izgalmas, humoros kötetek: Az elát­kozott part, A tizennégykarátos autó, A három testőr Afrikában, Az elveszett cirkáló, A megke­rült cirkáló, Piszkos Fred, a kapitány, Csontbri­gád, Menni vagy meghalni... és a többiek. Leg­utóbb “A láthatatlan légió” látott napvilágot má­sodik kiadásban, kétszázezer példányban. • A Nemzeti Múzeumban őriznek egy réges-régi, elsárgult rajzot. Lovaskocsi látható rajta, de nem akármilyen: a magyarországi Kocs község szeke­re, amely a világ első postakocsija volt*. Innen ered egyébként a kocsi szó is, amelyből a német Kut­sche, az angol coach és az olasz coccio lett. Azóta persze, hogy a világ első postakocsija nap mint nap “végigszáguldott” Kocs község főutcáján, el­telt egy-két évszázad és a hiradás története las­san eljut az ürpostához. . . • Arany János jól tudott angolul — magyarul még jobban — mégis vétett néhány hibát a Sha- kespeare-darabok fordítása közben. A Hamlet-ben például az utolsó felvonás párbaj jelenete alatt — szerinte — Gertud királyné azt mondja a dán ki­rályfiról, hogy “tikkad, mert kövér”... “He is fát” — ezt fordította le tökéletesen Arany, ám a filológusok azóta megállapították: Erzsébet ko­rában a “fát” szó annyit jelentett, hogy az illető “kivan”. (Out of condition). A furcsa és egyálta­lán nem “speciálisan magyar” félreértés — mert hiszen még Goethe is elkövette ugyanezt a hibát — következménye az lett, hogy Európa színpada­in sokáig hájas Hamletek is helyet kaptak! • Furcsa hagyományt ápolnak Ujszászon: évti­zedek óta minden tavasz elején agglegény-bált rendeznek. Az idei rendezvényt azonban minden bizonnyal fekete betűkkel írják be az ujszászi agglegény-mulatságok történetébe: a bál végére ugyanis megfogyatkozott az agglegények száma — egy részük vőlegény lett... • A múlt év nyarány nagyerejü vihar tépázta meg a gyulai várfürdő nevezetességét, a 180 évesre becsült Erkel-fát. A kertészek nyomban “operá­ciót” hajtottak végre a Hires famatuzsálemen. A műtét sikerült: április közepére ismét kizöldült az óriás mezei juhar lombja. v" Kétezer éves távvezeték. — A nyugat-ma­gyarországi Szombathely, az egykori Savaria és a várostól északra mintegy 20 km-nyi távolságban emelkedő Kőszegi hegység között nemrégiben a rómaiak kétezer éves vízvezeték-rendszerének újabb részletei kerültek napvilágra. Pannónia el­ső városi településének lakói a hegység forrásvi­zét a gravitáció elve szerint működő zárt vezeté­ken át vitték kutjaikba. A legfrisseb feltárások­kal együtt most már végig nyomon követhető a kétezer éves távvezeték. Egy kormányintézkedés gyors hatása: 7 százalékkal nőtt a születések száma Magyarországon A magyar kormány nemrégiben gyermekgon­dozási segély bevezetéséről hozott határozatot. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozó kisgyermekes anyák saját elhatározásukból, a húsz hetes fizetett szü­lési szabadság letelte után, gyermekük két és fél éves koráig otthon maradhassanak, s közben ha­vonta pénzjuttatásban részesüljenek. A legfris­sebb adatok szerint 1968 február 29-ig körülbelül 46,000 anya, az igényjogosultaknak mintegy 75 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási se­gélyt. A gyermekgondozási segély bevezetésének ed­digi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kormány; határozata a kisgyermekes anyák helyzetének to­vábbi javítása, a családvédelem és az eddig ked­vezőtlen tendenciájú népszaporulat korrigálása szempontjából egyaránt hasznos volt. A születé­sek száma 1967-ben 148,388 volt, hét százalékkal magasabb, mint 1966-ban. “Elindultam szép hazámból...” Budai Parmenius István Budapestre jelentés érkezett arról, hogy a Brit- ish Muzeum ban megtalálták Budai Parmenius Istvánnak, az egykori magyar humanistának két eddig ismeretlen kézírásos kötetét. Ács Tivadar iró, a világhírű humanista személyének és mun­kásságának kitűnő hazai ismerője az érdekes le­letről a következőket mondotta: — Budai Parmenius István neve nem ismeret­len a magyar irodalomtörtenészek előtt. Először Kropf Lajos, a Londonban élt magyar történész hívta fel rá a figyelmet, még 1889-ben, a Száza­dokban. Azóta többen irtak róla, 1962-ben a Szé­chényi Könyvtárban áttanulmányoztam a Duna menti református e g y h á zkerület feljegyzéseit azokról a diákokról, akik 1600-ig külföldön vé­gezték el az egyetemet. Eszerint Budai Parme­nius 1579-ben végzett Heidelbergben. Az egyetem felhívta figyelmemet, hogy a British Múzeumban ismeretlen kéziratokat őriznek Budai Prmenius- tól. Közülük került elő a költőnek a Themzéhefl irt hosszú ódája, amelyet a Filológiai Közlönyben adtam közre, nyers fordít ásban. Költői nyelra mindmáig nem fordították le. — Parmenius munkásságából akkor még jófor­mán semmit sem ismertünk. Tudtuk, hogy Ang­liába érkezése előtt valószínűleg reformátor volt, ez kiderül verseiből is. Feltételeztük továbbá, hogy tekintélyes költő és tudós is lehetett, s igy méltán foglalta el hamarosan Anglia akkor legelőkelőbb szellemi őrhelyét, az oxfordi egyetem főkönyvtá­rosi tisztét. Milyen költeményekkel, milyen Írá­saival alapozta meg hírnevét, ezt először ez az óda sejttette meg velünk. — Költoi népszerűségre jellemző, hogy I. Er­zsébet királynő korában ő volt Anglia legünnepel- tebb költője, jóllehet* nem kisebb géniuszok éltek abban az időben, mint Bacon és Shakespeare. így. nem csodálkozhatunk rajta, hogy Erzsébet, mint az ország legékesebb tollú költőjét, Parmeniust bízta meg, hogy az angol világbirodalom kezdetét jelző újfundlandi expedíciót, az angolok első ame­rikai hódításának történetét megénekelje. A ve­zérhajó, amelyen a költő is tartózkodott, Uj-Skó- cia déli csúcsainál a viharos tengerben fennakadt egy sziklán, féloldalra fordult és elsüllyedt. Mint­egy száz ember veszett a tengerben. Az áldozatok között* volt Budai Parmenius is. v* — Magyar-olasz közúti, személyi és árufu­varozási m e g á 11 a podást irtak alá Rómában. A megállapodásról kiadott közlemény elmondja, hogy a tárgyalások egy hétig tartottak és barátságos légkörben folytak. v* — Négy utca nyilt a Hortobágyon. A két évvel ezelőtt községgé nyilvánított Hortobágyon az idén 40 családi ház épült és elkészült a puszta első emeletes épülete, a szolgáltató ház. A négy uj utcát a Hortobágyi Csárda környékén nyi­tották. A X. kerületben, Kőbányán, a Pataki István tér körzeté­ben uj városközpont létesül Az építkezés első szakaszá­ban a Körösi Csorna ut, az Előd utca és a Harmat utca közötti területen megkezd­ték az öt és tíz-szintes lakó­házak építését

Next

/
Oldalképek
Tartalom