Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-25 / 17. szám
Thursday, April 25, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MAKÓ A Dél-Alföld legöregebb szállodáját, a makói Koronát több mint 1 millió forintos költséggel teljesen felújították. Az épület generálozásánál sok nehézséggel kellett megküzdeni az építőknek. Például a több mint másfél évszázados építményt körös-köríil újra kellek! falazni, uj vasbeton födémmel boltozni. A pincében még egy kútra is bukkantak, amely a feljegyzések szerint 1846 körül még a régi udvaron állhatott és amely mellé lovaikat itatni sorakoztak akkor a fogatokkal utazó kereskedők és parasztemberek. Az öreg klasz- szicista skilusu épület, amelynek legfiatalabb nyugati szárnya is jó félévszázados, 1968-ban már ismét régi formájában, de uj köntösben korszerűsített belső berendezéssel várja a turistákat. A patinás épület külső homlokzatán á régi helyén maradt meg egy emléktábla, amely ezután is hirdeti, hogy gyermekkorában 1877—1880 közöt?t itt élt Tömörkény István, a neves magyar iró, akinek édesapja az akkori vendéglő bérlője volt. A Makói Szíjgyártó és Sportcikk Készítő Kisipari Termelő Szövetkezet, a díszes lószerszámok mellett évente sokezer sportlabdát is készít. 1967- ben különösen keresetté vált? a csak általuk kézimunkával gyártott 18 szeletes TV-futball-labdája, amelynek fehér színét, feketeszinü, négyzetalaku részek élénkítik. Az 1967. évi magyar bajnokcsapat, a Ferencváros az elmúlt szezonban szinte valamennyi mérkőzését makói labdákkal játszotta. Ezen kivül sokezer darabot exportáltak Olaszországba, Dániába, az NSZK-ba és még vagy tucatnyi más országba, köztük 1967-ben első alkalommal a délamerikai államokba is. A makói szövetkezetben fennállásuk 17 éve alatt összesen 80,000 sportlabdát készítettek. A jubileumi 80,000-diket 1968 első napjaiban, egy nagyobb szállítmánnyal franciaországi megrendelésre küldték el. Lengyel tudós-a Hungarológia doktora Egy lengyel irodalomtörténész, Andrzej Siero- szewski, a varsói egyetem magyar tanszékének adjunktusa — először a lengyel-magyar kapcsolatok történetében — doktori címet nyert hungarológiából, 270 oldalas, Benyovszkyról irt értekezéséért. B e n y o v s zkyról először a családban hallott. Nagyapja, Waclaw Sieroszewski, iró volt, s a század elején kétkötetes, máig forgatott regényt irt a kalandorhős kamcsatkai száműzetésben töltött éveiről és makaói tengeri utazásairól. Az indíttatást, amelyet a nagyapa-irótól kapott — az egyetem elvégzése után —, a kutató munka hosszan húzódó, türelmes évei követték. Értekezésének közvetlen tárgyául azt az igen változatos képet választotta, amelyet — csaknem két évszázad folyamán — az európai irodalmak kristályosítottak ki Benyovszkyról. Magyarul is megjelenik Brassai Gyula Picasso-könyve Budapesten hamarosan megjelenik Brassai Beszélgetések Picassoval cimü könyve. A magyar a tizedik nyelv, amelyre könyvét lefordítják. Igen, lefordítják, mert a 45 éve Párizsban élő világhírű művész munkája francia nyelven aratott sikert. Brassait ma a világ legnagyobb fotóművészének tartják. Ám pályafutását képzőművészként kezdte. Brassóban született 1899 szeptember 9-én s a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai után 1923-ban telepedett le Párizsban. Saját elbeszélése szerint 30 éves koráig azt sem tudta, mi a fényképezés. Hogyan jutott hát eszébe, hogy az ecset és a szobrászkés után uj kifejező eszközt keressen. Ezt ő maga igy mondja el Illyés Gyulának, aki Brassai szavait a magyar kiadás előszavában rögzíti: “Nem fértek már el bennem a képek; annyit szedtem magamba, főleg az éjszakai csatangolá- saim alatt. Ki kellett fejeznem őket, más — közvetlenebb — formában is, mint amit az ecset nyújtott.“ Brassai — akinek művészi fotói ma többek között a genfi ENSZ-palotát is díszítik — családi nevén, Halász Gyulaként aratta első sikereit a képzőm üvészetben. Mai nevét kezdetben csak fényképei szignálására használta, de végül nemcsak fotói, hanem képei és szobrai, sőt irodalmi alkotásai is Brassai néven kaptak helyet korunk szellemtörténetében. Hadd módjuk el még, hogy Brassai apja, a neves újságíró ma is Brassóban él, s nemrég jelentek meg emlékiratai Bukarestben, magyarul, A ATOMMAG TITKAIT KUTATJÁK DEBRECENBEN A magyar atommagkutatás egyik fellegvára a Magyar Tudományos Akadémia debreceni atommagkutató intézete. Az intézet kutatói most nagyjelentőségű tervüket valósítják meg: ötmillió voltos gyorsító berendezést építenek. Dr. Kol- tay Ede kandidátus — az elektrosztatikus gyorsító osztály vezetője — irányításával, az intézet egymillió voltos gyorsítóját modellként felhasználva készítették el az uj berendezés terveit. 1971- ben már megkezdhetik a kísérleteket — a magyar atomkutatás történetében először — az ötmillió voltos gyorsítón. A mag-spektroszkópiai osztály néhány kutatója több Ízben járt Dubnában, ahol eredményes kutatásokat folytattak. Mahunka Imre, Trón Lajos fizikusok és dr. Fényes Tibor kandidátus, tudományos főmunkatárs, valamint Rupp Erzsébet fizikus öt uj higany és arany izotópot fedeztek fel. A Dubnából hazahozott méréseredmények feldolgozása után a tudóscsoport ismét a Szovjetunióba utazik, hogy folytassa a megkezdett kutatási sorozatot. A nukleáris méréstechnika az utóbbi években világszerte jelentősen fejlődött. A hagyományos elektroncsöves mérőrendszerek nem tudták kielégíteni a kutatók igényeit. A debreceni intézetben a félvezetők felhasználásával uj nukleáris elektronikus müszercsaládot fejlesztettek ki, amelynek számos tagját a dubnai atomkutató intézetben is használják. Az intézet egyik legérdekesebb, alkalmazott kutatási munkáját a tömegspektrometriai csoport végzi. Munkájuk lényege, hogy a természetben előforduló radioaktiv elemek bomlástermékeinek mennyiségéből millióéves pontossággal meg tudják határozni a kőzetek keletkezésének korát. századik év küszöbén címmel. Az öreg Halásznak, aki ma is szellemi és fizikai frisseségnek örvend, igazán van mire emlékeznie: saját szemével látta Klapkát, Görgeyt, Párizsban Munkácsyval beszélgetett, ismerte Jókait, Mikszáthot, Gárdonyit». HAZALÁTOGATÓK FIGYELMÉBE! Magasabb áron váltják be a külföldi valutát —■ egy hónapig érvényes a tartózkodási engedély — mi hozható és vihető vámmentesen A külföldi magyarok részéről megnyilvánuló nagy érdeklődés arról tanúskodik, hogy idén a tavalyinál is több honfitársunk látogat haza. Az illetékes magyar hatóságok a tapasztalatok alapján bizonyos módosításokat, változásokat vezettek be, amelyekkel a rokonlátogatások további könnyítését kívánják szolgálni. Mi hozható be Magyarországra és vihető ki vámmentesen? Nos, minden olyan személyes holmi külön engedély nélkül behozható az országba, amire a rokonlátogatásra érkezőnek magyarországi tartózkodása alatt? szüksége van. A ruhákon kivül ékszereket, fényképezőgépet, rádiót?, filmfelvevőt és minden más egyéb értékes, személyi használatú tárgyat is vámmentesen lehet behozni. Ugyancsak engedély nélkül hozható 250 darab cigaretta, 2 liter bor és 1 liter egyéb szeszesital. Külföldi valutát, csekket és utalványt bárki korlátlanul hozhat, forintból azonban legfeljebb 200 forintot, azt is 20 forintnál nem nagyobb címletekben. A magyar hatóságok a turistaforgalom elősegítése érdekében felemelték a külföldi valuták beváltási árfolyamát, igy a bankok például egy dollárért átlagosan 30 forintot fizetnek. A külföldi fizető eszközök a bankoknál, az IBUSZ-fiókjainál a határállomáson és a szállodákban működő pénzváltóknál egyaránt beválthatok. A külföldről érkező — bizonyos keretek be tar« tásával — ajándékokat is hozhat magyarországi rokonainak, barátainak. Ezek után nem kell vámot fizetni, ha az ajándékok egyike sem haladja meg az 1,000 forint értéket, és az egész ajándékkollekció összes értéke nem több 4,000 forintnál. Az egyedi értékben 1,000 forintmái többet éró ajándékért, vagy a 4,000 forint együttes értéket meghaladó ajándéktárgyak után a magyarországi belforgalmi érték 40 százalékának megfelelő vámot kell fizetni. A szüleivel együtt utazó 16 éven aluli gyerek más részére ajándékot, vagy saját részére szeszesitalt és dohányféleségeket nem hozhat be vámmentesen. Ha külföldi Magyarországon konvertábilis valutát vált be, akkor a magyarországi tartózkodási költségek fedezete után megmaradó forint összegért lényegében azt vásárol, amit akar és azt. ki is viheti, csak a bélyegre, ékszerekre és müérté- kekre vannak kötöttségek. Műtárgyakat? is lehet azonban vásárolni, mégpedig a Budapesten és az ország több nagy városában működő Konzumtu- rist boltokban. Az itt konvertábilis valutáért raeg^ vett müértékhez az üzleti számlát is mellékelik, amely egyben kiviteli engedélyt? is jelent. A magyarországi rokonoktól, barátoktól kapott kisebb ajándéktárgyak ugyancsak engedély nélkül vihetők ki az országból, de ezek együttes értéke legfeljebb 1,000 forint lehet. Az iparművészeti, képzőművészeti alkotások egyedi értéke nem haladhatja meg az 500 forintot. Ajándék cimén bélyeg, nemesfémből készült?, valamint muzeális értékű tárgy nem vihető ki az országból. A vizűm idén már nemcsak a tengerentúlról érkezők, hanem az Európából Magyarországra látogatók számára is a kiállítástól hat hónapig érvényes. Ugyancsak meghosszabbították a vízumban megadott maximális tartózkodást; az eddigi 18 napról 30 napra. Természetesen ez csupán az alsó időhatár, amely a vízummal egyiitt jár. Ha va laki tovább akar Magyarországon maradni, akkor a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalnál Budapesten, vagy a megyeszékhelyeken kérhet hosszabbítást. A Magyarországra érkezett külföldinek bejelentőlapot kell kitöltenie, kijelentkeznie azonban már nem kell. Aki szállodában lakik, természetesen annak a bejelentését? a hotel intézi.
