Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-07 / 10. szám
Thursday, March 7, 1968 J AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A FEHÉREK NÉGERELLENES MAGATARTÁSA OKOZTA A ’67-ES LÁZADÁSOKAT (Folytatás az első oldalról) fő okozója annak a kirobbanásra kész forrongó helyzetnek, amely múlt nyáron az amerikai városokban a zendüléseket okozta. De a bizottság azt is kifejtette, hogy a fekete, mílitáns vezetők által ajánlott elkülönitési politika “csak a négerek alantas gazdasági helyzetének megrögzitésére vezethet.” A városok forrongásaira, rendzavarásaira vonatkozólag a bizottság úgy vélekedett, hogy azok “semmiféle szervezett összeesküvésnek nem voltak a következményei.” A tizenegy tagú bizottság, Otto Kerner illinois-i kormányzóval az élén, nagyvonalú javaslatokat ajánlott mind a szövetségi, mind a helyi kormányoknak és városi adminisztrációknak a törvényvégrehajtás, a népjólét, az alkalmaztatás, az iskoláztatás és a hirszolgáltatás terén. Ezek a javaslatok, alapvető megközelitésükben sokkal messzebb mennek a kongresszus előtt levő minden más javaslatnál, amelyek már eddig is nagy ellenállásra találtak és természetesen, sokmilliárd dollárral többe kerülnének. A szegregáció romboló körülményeket teremtett A zendülések okainak kivizsgálására kinevezett bizottság jelentése a legélesebb módon birálja a fehér társadalmat, a néger kisebbség elkülönítéséért és érdekeinek elhanyagolásáért. A terjedelmes ekmány lapjait megtöltik az adatok, bizonyítékok, amelyek ezt alátámasztják. “A szegregáció és a nyomor a fajilag elkülönített gettókban olyan romboló körülményeket teremtett meg, amelyek ... a fehér amerikaiak többsége számára ismeretlenek. Amit a fehér amerikaiak sohasem értettek meg — de amit a négerek sohasem tudnak elfelejteni — az a körülmény, hogy a fehér társadalmat súlyos felelősség terheli a gettókért: a fehér intézmények hozták létre, a fehér inézmények tartják fenn és a fehér társadalom hagyja helyben létezésüket.” A legkimeritőbb vizsgálatok sem tudták alátámasztani egyesek állitását, hogy a zendüléseket összeesküvéssel robbantották ki. A bizottság határo íottan, többszörösen megállapította, hogy a fehérek előítélete és tudatlansága volt a döntő tényező, mély a négereket a városok zsúfolt környékeire, emberi méltóságukat aláásó körülmények közé könyszeritette. A múlt nyár óta még mélyült a szakadás a fekete és a fehér lakosok között, jelentette a bizottság. “Az amerikai életben már régóta elterjedt a faji megkülönböztetés és a szegregáció, de ez most már minden amerikai lakos jövőjét fenyegeti.” Minden eddiginél többet javasolnak A súlyos körülmények orvoslására és az egyenlőség helyreállítására a bizottság többek között a következőket javasolta: v0 A népjóléti rendszer teljes átszervezését, amelyben a szövetségi kormány a költségeknek naJAMAICA "*'ms REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók légszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — Porszívó készülékek -- Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia hhiu i '/n H7! rtsi FELTÉTELEK! gyobb részét, esetleg 90 százalékát vállalja és olyan adminisztratív változtatásokat, amelyek elősegítik a családok együttmaradását. is .Azonnali intézkedéseket 2 millió uj munka- alkalom megteremtésére, melyeknek felét a szövetségi, állami és városi hatóságok, másik felét a privát ipar teremtse meg. V Szövetségi kiképzési program létesítését a hosszú ideje munkanélküliek számára. v* Előrelátó tervezést a “garantált minimális jövedelem” megvalósítására minden amerikai számára. »* Tegyék lehetővé, hogy 6 millió uj és régebbi lakásba az alacsony és a középjövedelmüek beköltözhessenek a következő öt évben. Ezt kezdjék 600 ezerrel a jövő évben. v* A városi adminisztráció decentralizálását, hogy megfelelőbben reagálhassanak a szegények szükségleteire. Helyezzenek nagyobb számú négerekből álló rendőrséget a nyomortanyákba, akik necsak a rend fenntartásáról gondoskodjanak, hanem a nép érdekeit is képviseljék. v* Képezzenek ki újságírókat a városi problémák kérdéseiben és gondoskodjanak, hogy több néger újságíró legyen. A bizottság kifogásolta a sajtó magatartását és jelentéseit a zavargások alatt. A jelentés kifejtette, hogy a riporterek “olvasótáboruk többsége számára — mely fehérekből áll —, nem mutatták ki azt a lealázottságot, nyomorúságot és reménytelenséget, mely a gettók életét jellemzi.” Kifejtették továbbá a következőket: “A bizottság elitéli a rendőrség tömeggyilkoló fegyverekkel való felszerelését, úgy mint automatikus puskákat, gépfegyvereket és tankokat. Az olyan fegyvernemek, amelyek nem a rend fenntartását szolgálják, hanem pusztítanak, nincs helyük sűrűn lakott városrészekben.” A fekete militánsokról, akik az elkülönítéssel remélik felemelni népüket, a bizottság ezt a bírálatot mondja: “Visszavonultak attól, hogy szembe- szálljanak az amerikai társadalommal az integráció kérdésében és azzal, hogy az elkülönülés mellett agitálnak, önkéntelenül a fehér fajgyűlölők kezére játszanak.” így analizálta a bizottság a fajgyűlölet következményeit: “A mindent átitató diszkrimináció és szegregáció az alkalmazásban, a lakásviszonyokban és iskoláztatásban arra vezetett, hogy a négerek többsége számára nem nyílt lehetőség olyan gazdasági előrehaladásra, amelyet a fehérek élveznek. A néger lakosság nagy számban való városba költözése és a fehéreknek a városokból a környékekre való kiköltözése a vidékek, a szolgálatok leromlását a szükséges szolgálatok elégtelenségét eredményezte. A gettókban a nyomor és az elkülönülés elnyomja a fiatalokat, kilátástalanságba kergeti őket és megfosztja az érvényesülés lehetőségétől.” Fontos politikai jelentősége van ennek a tanulmánynak és a belőle eredő javaslatoknak. Figyelmeztet, hogy nagyon sokkal több kell, mint ameny- nyit az elnök ajánl a törvényjavaslataiban. Fontos az is, hogy akkor jelenik meg ez a sürgős intézkedéseket javasló dokumentum, amikor a kormány, minden belföldi és külföldi józan meglátás ellenére nemcsak hogy nem hajlandó a vietnami háborút befejezni, hanem még újabb csapatok odaküldésé- vel szándékszik azt kiterjeszteni és további nehéz milliárd okát a háborúra költeni. Egy legközelebbi cikkben részletesebben foglalkozunk ezzel a nagyjelentőségű dokumentummal. Saigon. — Thieu elnök diktátort felhatalmazást kért. Kérését a képviselőház megtagadta. Költségcsökkentést követelnek a kongresszus reakciós elemei WASHINGTON, D. C. — A vietnami háború további felfokozása megkívánja újabb adók megszavazását, mondotta Wilbur D. Mills, az adótörvény fő alkotója. Mills és társai azonban csak akkor hajlandók uj adókivetést támogatni, ha a Johnson-kormány enged követelésüknek és levágja a népjólétre szánt költségvetést. Mivel Johnson elnök a vietnami háború folytatását előtérbe helyezi, minden bizonnyal enged a kongresszus reakciós elemeinek és még kevesebb pénz költ majd lakások építésére, a szakképzet- len munkanélküliek kiképzésére és más népjóléti célokra. Reuther rendkívüli konvenciót követel DETROIT, Mich. — Walter Reuther, a szervezett autómunkások országos elnöke átiratot intézett az AFL-CIO végrehajtó bizottságához, melyben követelte a rendkívüli konvenció összehívását ez év decemberére, azzal a céllal, hogy megtárgyalja az általa kidolgozott terv részleteit. Egyesek úgy vélik, hogy Reuther kilép az AFL- CIO keretéből, ha követelését megtagadják, vagy ha a rendkívüli konvenció nem fogadja el tervét. Reuther azzal vádolja az AFL-CIO jelenlegi vezetőségét és főleg George Meanyt, a szervezet elnökét, hogy maradi gondolkodású és tétlen az amerikai munkásság egyre növekvő problémáival szemben. RÖVIDEN BUDAPEST. — A román delegáció kivonulása a Munkás- és Kommunista Pártok értekezletétől, nem az egység megbontását, de a nagy többség egységét bizonyítja. Az értekezleten megjelent 67 párt közül EGY, a román párt tiltakozott az elhangzott beszédek ellen. • WASHINGTON, D. C. — A képviselőház egy albizottsága elitélte mind á dél-vietnami kormányt, mind az amerikai hatóságokat ázérf, mert nem hajtották végre a földreformra vonatkozó határozatot, mely nélkül “lehetetlen megnyerni a parasztság bizalmát és támogatását. Ha nem észlelünk előrehaladást ebben az irányban, akkor kétséges, érdemes-e támogatni a dél-vietnami kormányt’” • PÁRIZS. — George Gorse, a francia kormány információs minisztere kinyilvánította: a Vietnami Demokratikus Köztársaság hajlandó béketárgyalásokba bocsátkozni, mihelyt az Egyesült Államok beszünteti Észak-Vietnam bombázását. — Mai Van Bo, a Vietnami Demokratikus Köztársaság európai megbízottja is megerősítette a francia kormány nyilatkozatát. l Egy uj marxista napilap születése £ £ csütörtökön, március 14-én 7.30 kezdettel 9 a TOWN HALL-ban, 2 £ 113 W. 43rd Street, New York N.Y. címen a j “DAILY WORLD” j V ünnepélye 1 9 Bemutatásra kerül David Schoenbrun uj filmje: 9 i "VIETNAM: HOW DID WE GET IN? % HOW CAN WE GET OUT?" Találkozás a szerkesztőkkel, személyzetté! 9 í Vendégszónokok. — Belépődíj 99 cent 4 9 Jegyek kaphatók a Magyar Szó kiadóhivatalában 9 MÁRCIUS IDUSÁNAK ÜNNEPLÉSE ÉS MAGYAR SZÓ DANKETT NEW YORKBAN! 1968 március hó 17-én, vasárnap i> ÁIRVING PLAZA HALL b ízletes ebéd ★ P R 0 G R a M délután 1 órai kezdettel jj ” '™NG W NEW YORK, N. Y. Részvételi dij személyenként $5.00 Az ünnepély során megemlékezünk ÜNNEPI SZÓNOK: I Rezerválja helyét minél előbb a lap GELLÉRT HUGÓ '• \ REV GROSS A. LÁS7-EÓ <■ Kiadóhivatalában: AL 4-0397 számon ötven éves munkásmozgalmi tevékenységéről !> CHICAGÓBÓL Eegyünk ott mindannyian!
