Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-07 / 10. szám

Thursday, March 7, 1968 9 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Békét javasol 18 demokrata képviselő WASHINGTON, D. C. — Meggyőződésünk, mon­dotta 18 demokrata képviselő, hogy a vietnami há­borúnak nem lehet katonai eszközökkel véget vet­ni, ezért javasoljuk a következőket: 1. Azonnali fegyverszünet. 2. Béketárgyalások megkezdése. 3. Szabad választás, nemzetközi felülvizsgálattal, melyben részt vesz Dél-Vietnam minden réte­ge, beleértve a Nemzeti Felszabaditó Frontot is. 4. Koalíciós kormány felállítása. 5. A választások után minden külföldi csapat kivonása Vietnamból. Úgy véljük — mondja továbbá a 18 képviselő —, hogy ez a program visszatükrözi az amerikaiak eredeti célkitűzéseit: független, semleges és önálló Dél-Vietnam létrehozását, mely ugyanakkor nem áll ellentétben a Nemzeti Felszabaditó Front prog­ramjával. A 18 képviselő között találjuk a következőket: Richard L. Ottinger, James H. Scheuer és Jonathan B. Bingham New York államból, Robert L. Leggett és John W. Moss Kaliforniából, Thomas P. O’Neil Massachusettsből, Donald M. Fraser Minnesotából. Andrew Jacobs Indianából és Floyd V. Hicks Wash­ingtonból. A “PUEBLO” LEGÉNYSÉGE KÉRI JOHNSONT, VALLJA BE AZ ÉSZAK-KOREA ELLENI KÉMKEDÉST WASHINGTON, D. C. — A “Pueblo” tisztjei, legénysége és a két polgári tudós a Koreai Demok­ratikus Köztársaság fogságából levelet intézett Johnson elnökhöz. Részletesen leirják, miként foly­tattak kémkedést Észak-Korea ellen, az amerikai hadvezetőség parancsára. A levél egy része igy hangzik: “Jogos a Koreai Demokratikus Köztársaság azon álláspontja, hogy mielőtt szabadon bocsájt bennün­ket,, hogy visszatérhessünk szülőhazánkba, kormá­nyunk (amerikai) nyilvánosan bevallja, hogy ha­jónk (a Pueblo) behatolt Észak-Korea felségvizeire és ellenséges cselekedeteket hajtott végre. Helyén­való megígérni, fogadalmat tenni, hogy ehhez ha­sonló cselekedetet nem követünk el a jövőben.” Majd igy folytatják a levélírók: “Tudjuk, hogy szeretteink aggódnak jólétünk felől. Önre számítunk, Elnök Ur, hogy visszatér­hessünk családunk körébe. Mindnyájan szeretjük hazánkat es fajo szívvel varjuk, hogy hazatérhes­sünk. “Végül, Elnök Ur, a mi jövőnk és boldogságunk, valamint családtagjaik boldogsága az Ön kezében van. Hisszük, hogy lépéseket tesz. hogy minél előbb hazatérhessünk. “Tisztelettel: A hajó parancsnoka és tisztjei, a polgári oceanográfusok és a Pueblo legénysége.” Washington, D. C. — George Romney, Michigan állam kormányzója lemondott azon törekvéséről, hogy a Republikánus Párt elnökjelöltje legyen. El­határozását azzal magyarázta, hogy nem tudta meg­nyerni a párt tagságának támogatását. Romney e lépése Rockefeller New York állami kormányzót helyezi előtérbe a Republikánus Párt mérsékelt tagjai szemében. A ROVAROK FAGYVÉDELME A tél elől csak kevés rovar tud melegebb vidék­re vonulni, ezért vagy alkalmazkodnak a hideg­hez, vagy elpusztulnak. A zord időt és havat né­melyikük “dupla ablakkal”, “télikabáttal” vagy fagyásgátló szerrel fogadja. A Cecropia selyemhernyó-moly például termosz- szerű gubót sző, amelynek levegővel telt dupla fa­la tökéletes szigetelő. A chinch-bogár (Blissus leucopterus) fagyásgátló vegyi anyagot állit elő. A nőstény szöcske ősszel enyvszerü “köpenybe” burkolja, majd elássa csomókba tojt petéit, ame­lyek majd csaik a téli fagyok után kelnek ki. A kőrisbogár üregben alussza át a telet. Kaliforniá­ban némely szárnyas hangya- és kafcicabogár- faj a hegyekbe repül, ahol ezrével összezsúfolód­va húzzák meg magukat, szélvédett helyeken. Az entomológusok megfigyelték, hogy a nagy ma­gasságokban túlsúlyban vannak a sötétbarna és fekete rovarok és bogarak: páncéljuk valószínű­leg “hőelnyelőként” működik. A “legelkényeztetettebb” talán a buzagyökér- tetü (aphid). Petéit* egy hangyafaj késő ősszel gondosan összegyűjti és a fagy vonal alatti fészek* be, majd tavasszal a korán kikelő növények gyö­kereihez szállítja. Ezekből táplálkoznak az ott ki­kelő állatkák. Amikor aztán a buzaszárakon meg­indul a nedvkeringés, a hangyák oda irányítják tetü-gondozottaikat*, s azok a búza gyökérzetén garázdálkodnak. A “dajkálásért cserébe” mézsze- rii nedvet (mézharmat) választanak ki, amely a hangyák egyik fő tápláléka. “Kezes” és “akaratos” hegedűk A zenészek különbséget tesznek a hegedűk kö­zött aszerint, hogy könnyen, vagy nehezen szó­laltathatók meg. Azt mondják, hogy a ‘kezes’ hang szer hangjai egyenletes könnyedséggel áradnak a vonó alól, az “akaratos” hegedű hangjait pedig mintha erősebb vonónyomással lehetne csak ki­csalogatni. Ezzel szemben mérésekkel bebizonyitot ták, hogy a vonókra ható nyomás mindkét hege- dütipusnál ugyanakkora. Az érzékcsalódás oka, mint a vizsgálatok kimutatták, az, hogy a “ke­zes” hegedűk másodpercenkénti 4,000 rezgésen felüli felhangjai erősebbek, mini» a nehezebben megszólaltathatóké. Márpedig ezek a felhangok teszik kellemessé a hegedühangot; de nemcsak sajátos bájt és élénkséget adnak a hangok, ha­nem a hegedűn egymás után megszólaltatott han­gokat egymástól jól megkülönböztethetővé is te­szik : ezek a felhangok ugyanis- jobban felerősöd­nek, mint az alaphang, amikor a hegedűs egy-egy uj hang megszólaltatásakor kissé jobban meg­nyomja a vonók A hegedű megszólaltatásakor különös jelentő­sége van a húrokat tartó lábnak, amely a hurok rezgését átviszi a hegedű testére. Megállapítot­ták, hogy a lábat is gondosan kell megválasztani, mert szerepe van abban, hogy a hegedű nehezen vagy könnyebben szólaltatható-e meg és kelle- mes-e a hangja. Hasonlóképpen befolyásolja a megszólaltafcha­tóságot a hegedű fedelének és fenekének vastag­sága is; nem is annyira a tényleges vastagság, mint inkább a vastagságok egymáshoz való ará­nya. Washington, D. C. — Magas állásokat betöltő vietnami kormányalkalmazottak vásárolnak és áru­sítanak ópiumot Saigonban, jelenti egy szenátusi bizottság. • 12345678900S1234567890S1234567890S1234567890S12358* i A SZÁMOK BESZÉLNEK I 1 írja: Eörsi Béla 09 'ő, • 12345678900S1234567890S1234567890S1234567890S12358* Az amerikai monopoltöke nagyjai Az amerikai monopoltőke nem valami elvont fo­galom, vagy néhány óriási vállalat. A Fortune gaz­dasági folyóirat révén, az 500 legnagyobb vállalat közül 50 legnagyobb kereskedelmi bank, életbizto­sító társaság, kereskedelmi és szolgálati vállalat legfontosabb adatait ismerjük. így próbálunk ezek­kel megismerkedni az 1966. évi adatok alapján Amerika legnagyobbjainak vagyon-nagyságát vévö alapul. Első helyen áll az amerikai telefon társulat (A.T.&T.) 35 milliárd dolláros vagyonával. Utána a második és harmadik helyen két nagy biztositő társaság következik: Prudential Insurance Com­pany 23.6 milliárdos és a Metropolitan Life Insur­ance Co. 23.5 milliárdos vagyonnal. A 4-ik helyen, Kalifornia óriásbankja, a Bank of America áll 18 milliárd vagyonnal. Az ötödik s hatodik helyen két newyorki bank, a Chase Manhattan 15.8 milliárdos és a First National City Bank 15 milliárdos vagyon­nal. A hetedik helyen a Standard Oil (N. J.) áll, csak azért, mert a newyorki és a kaliforniai tár­saság külön működik; máskülönben ez volna a vi­lág legnagyobb ipari vállalata. A nyolcadik helyen a General Motors van 12 milliárdos vagyonnal. A kilenc, tiz és 11-ik helyet biztositó társaságok fog­lalják el, az Equitable, New York Life és a Han­cock Insurance vállalatok. A 12-ik helyre került a Ford Motor Co. 8 milliárdos vagyonnal. A többi nagyvállalatok ezek után következnek. Mint látjuk, az iparvállalatok a bankok és a biz­tositó társaságok mögött maradtak, amelyeknek politikai és gazdasági befolyását egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni. A 32 legnagyobb társaság 11 iparvállalata kö­zött csak 5 olajtársaság szerepel. Ha az alkalmazot­tak (munkás és fehérgallérosok) számát vesszük figyelembe, az első helyen a General Motors áll 833 ezer munkással. A telefon vállalatot már oly mértékben mechanizálták,. hogy csak 655 ezer al­kalmazottra van szüksége. Az 500 ipari nagyvál­lalat 12 millió munkást foglalkoztat, az első legna­gyobb tiz ebből 20 százalékot alkalmaz. A vietnami háborút kihasználta a “Nagy Busi­ness”. 1966-ban az előző évhez képest 22 milliárd dollárral nőtt a forgalom. Tőkeállománya 12%- kal, de a foglalkoztatottak száma csak 9%-kal nőtt. Különösen fejlődött a műszeripar (20.4%), a repü­lőgép-ipar (22%) és a számitógép-gvártás (21.3%). Minthogy a háború a magas kamatláb utján gátol­ja az építkezést, az üveg- és cement-ipar forgalma csökkent, de annál jobban emelkedtek a háborúval kapcsolatos iparok. A vezető vállalatok nem mu­tatnak olyan nagy fejlődést a prosperitás alatt, mint a középnagyságuak, viszont a visszaesés (depression) időszakában jobban tartják magukat. Az utolsó tiz évben a legnagyobb növekedési rátá­val (évi 51.3%) a Westinghouse Electric dicseked­het, mig az 500 nagyvállalat együttes évi átlagos növekedése csupán 6.21% volt. Ha ezt a növeke­dést a Szovjetunióval, Japánnal, sőt Olaszországgal hasonlítjuk össze, akkor a 6%-os növekedés (a* árak állandó emelkedése idején) elég alacsony. Az Egyesült Államok felesleges tőkéjét inkább Európában fektette be, itthon csak 8%-ot volt szive hagyni. A szovjet ipar teljés termelése az 1940 béke-évvel szemben 1966-ban 8 és fél-szeresére emelkedett, de az ipari fejlődés csak 1950-ben kez­dődött; addig a háború következményeként újból kellett kezdeni mindent. A forgalom 10 év alatt az 500 óriás vállalatnál 100%-ra emelkedett, ugyanakkor az alkalmazottak száma csak 43%-kal, ami a gépesített termelékeny­ség jelentős emelkedésére mutat. A nagyvállalatok nincsenek egy család kezében, inkább idegen pénzzel dolgoznak. A Ford család a részvényeknek csak 11%-át, a Firestone 15%-át tartja. Amerikában a vállalatok ü-ánvitását nem a dúsgazdag családok amatőr tagjaira bízzák, hanem hozzáértő vezetőkre; akad azonban a régi nagy nevek között is ilyen, mint pl. David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom