Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-27 / 30. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 27, 1967 Se nem oszt, se nem szoroz VANCOUVER, B. C. — Radványi János átlépése a háborús gyújtogatok táborába sem nem oszt, se nem szoroz. 50 év alatt már találkoztunk néhány hasonlóval, akiknek félreállása többet használt, mint ártott az elültetett kis szocialista fának, mely ma már terebélyes fává nőtte ki magát és amely a Radványi féléket egymás után dobja le magáról. Tisztul és halad a szocializmus, bámulatba ejtve a kapitalista világot. Az itteni haladó magyarság elitéli és megbélyeg- zi az ilyeneket, mert több millió apába rúgott bele, akik kenyeret és iskolázást biztosítottak számára. A szülőhaza kormánya magas állásba helyezte, melyet igy fizetett vissza melyért örökre szégyelnie kell magát. S nem szabad Radványinak azt sem elfelejteni, hogy hirtelen sorvadás emészti azt a fát, melyet nagy korában más ország földjébe helyeznek el. Aki szülőhazáját elárulja, az fogadott hazájának sem lehet hü fia. A. C. Sierdy A hűtlenség útját választotta MIAMI, Fia. — Nem tudom elkerülni, hogy valahogyan kifejezésre ne juttassam érzéseimet. Nem elég, hogy a világhelyzet olyan zavaros, de a Rad- ványik, Bernátok a mi magyar életünket is megzavarják. Mikor Radványi Miamiban járt és jelenlétével megtisztelte Kultur Klubunkat, egyszerűen odajött és nevünkön szólitott bennünket. Fogalmam sem volt, honnan tudta nevünket. Érdeklődtem tőle két régi követségi tag iránt, azt felelte, hogy az egyik megmaradt az elve mellett, a másik nem. Mikor a televízión láttuk, meglepődtünk, hogy ő is a hűtlenség útját választotta. Meddig csábit még ez az ezüst nélküli dollár? Veleczky Erzsébet Szereti Rácz és Lusztig cikkeit MIAMI, Fia. — Sajnos nem tudok kérésüknek eleget tenni, mert már az idő eljárt felettem. De ha valaki adna címet Magyarországra, megrendelném a lapot részére, mert nekem nincsenek ott rokonaim. A 65 éves jubileumra küldök tiz dollárt. Szeretem a cikkeket, melyeket Lusztig és Rácz László ir. Mi, újságunk olvasói, büszkék lehetünk ilyen emberekre. Bár fiatalabb volnék, hogy segíthetnék. 1905 januárjában először mentem újságot árusítani az emberek között, amikor nagy mulatságot rendeztek. Sokan voltunk és jó eredményt értünk el. Mónus Fenencné Uj olvasó dicséri a lapo) DETROIT, Mich. — Az önök gondolkodását nagyon elismerem, mert sok rendetlen dolognak a rendes útra való térítését kérik, vagy követelik a lap hasábjain keresztül. Erre van szüksége az emberiségnek és joga is van hozzá. Egyes államok, vagy a washingtoni adminisztrációs közegek nagyon sokat Ígérnek, de Ígéretüknek nagyon kevés része válik valósággá. írjanak tovább az igazság utján. Itt küldöm lapom megújítását és egy kis adományt a lap javára. B. A. >VWXAnA/WXAAAAn/WX/WXA/XAA/VX/WWWXA/WX#WWVX/WWWWVX/WVWWWWXA/X/WWWWWWWt#WI NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS LAPUNK AUGUSZTUS 20-ÁN TARTANDÓ KERÜLETI KONFERENCIÁJA IRÁNT Fontos javaslatok felett kell a megjelenőknek dönteni Augusztus 20-án, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel New York, New Jersey, Connecticut és Pennsylvania államok olvasói konferenciára jönnek ösz- sze New Yorkban, a Woodstock Hotel léghűtéses Sherry Room-jában, 127 West 43rd Street címen, hogy megtárgyalják az Amerikai Magyar Szó múlt évi tevékenykedését, kidolgozzák a jövő évi terveket és elhatározzák, miként fogják összehozni a lap fenntartásához szükséges anyagi alapot. 16 oldalas lapra van szükség Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága számos javaslatot terjeszt a kerületi és az országos lapkonferencia elé. Többek között javasolja, hogy a lapot 1968 január elsejétől kezdve 16 oldalas terjedelemben adjuk ki. AV.W/MV.V.VV/.'.V.V.V.V.V.V.VAW Ajándék 7—77 éveseknek! v SZÜLŐFÖLDÜNK \ A most megjelent művésziesen illusztrált 560 3 oldalas könyv a külföldön élő 5 magyarság könyvel 5 Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon 3 át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi >| szemelvények megértéséig! ■[ A Szülőföldünk ;j közel hozza Magyarországot, annak népét, j! tájait, történeimét, zene és népdalkincsét ;! Ára: $3.95 I; Megvásárolható minden magyar könyvet í árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál 3 ftWWJVZ.SV.V/AV.VAVZ/W.V A javaslat megindokolása a következő: Minden évben legkevesebb 300 uj olvasót kell szereznünk. Ezt csak úgy érhetjük el, ha olyan lapot adunk ki, melyet szívesen vesz a kezébe az olyan amerikai magyar is, aki még nem ismeri az Amerikai Magyar Szót. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a lapot 16 oldalas terjedelemben adjuk ki, melyben van alkalom elbeszélések, sport, humor, színház- és zenekritika, stb. közlésére, néha angol oldalra és egy-egy cikkre a nők problémáiról. Ezáltal szebb és nivósabb lapot adhatunk honfitársaink kezébe. Igen ám, mondhatják olvasóink és támogatóink, de mennyivel kerül többe egy ilyen lap előállítása? A válasz: évi 4,000 dollár többletkiadást jelent a 16 oldalas lap megjelentetése, amibe beleszámítottuk a nyomdász, a postázás, a nyomás és egyéb kiadásokat. Az Ügyvezető Bizottság úgy véli, hogy olvasóink hajlandók lesznek vállalni a többletkiadást, ha tudják, hogy ezzel elősegítik a lap terjesztését, biztosítják a lap további fennmaradását. Az Ügyvezető Bizottság javaslata csupán egyike azoknak a javaslatoknak, melyeket a kerületi lapkonferencia elé viszünk döntés végett. Találkozunk tehát augusztus 20-án, a newyorki kerületi konferencián! A/VA/WVt#VWWWWVWW\AAA«WVWVVVWWVW Sok fejlődő ország árugabona-szükségletének lényeges hányadát importból fedezi. India pl. árugabona-szükségletének több mint 20, Pakisztán 26, Ceylon és Egyiptom pedig 35—40 százalékát csak importból tudja fedezni. A nemzeti élelmiszerforrások egyre fokozódó függése a külső piactól azzal jár, hogy növekszik a függőség a kapitalista világpiactól. Az imperialista hatalmak ezt a függőséget a demokratikus, antikapitalista tendenciák feltartóztatására használják ki. N Milyen eredményes voll a Medicare egy éves működése? Junius végén volt a Medicare életbeléptének első évfordulója. Egy év alatt több mint 3 milliárd dollárt fizetett ki javadalmazásokban a Social Security Administration. Mindenki egyetért abban, hogy ez nagy lépést jelent népjóléti szolgálatokban és hogy ez még csak a kezdet. Az Egyesült Államok — a szocialista országokat nem is említve — messze elmarad a nyugati államok mögött a polgárok egészségügyi ellátásában és még sok pótolni való van ezen a téren. A Medicare keretében az orvosok 43%-a közvetlenül a beteghez küldi a számláját, melyet a betegnek kell, sokszor a legnagyobb nehézség mellett kifizetnie és csak hosszú várakozás után kapja meg a visszatérítést. Az orvosok 57%-a a legtöbb esetben elfogadja a megszabott Medicare díjazást, dé vannak olyan orvosok is, akik Medicare betegeket egyáltalán nem vállalnak. Most a hatóságok azon fáradoznak, hogy a betegnek járó visszatérítést rövidebb időn belül bonyolítsák le; az a cél, hogy nem több mint 10 napon belül megkaphassa a beteg az orvosi díjért neki járó pénzt. A Medicare jelentős eredményeihez tartozik, hogy a jogosultak elsőrendű kórházi ellátásban részesülnek, abból kifolyólag, hogy a programmal kapcsolatban megfelelő standardokat állítottak fel, A kórházaknak 97%-a vesz részt a programban és úgy ezek, mint a több mint 4 ezer lábadozó otthon, a 2,450 független laboratórium és az otthoni ápolói szolgálatok megfelelnek a kiszabott követelményeknek. Azonkívül, a polgárjogi törvény értelmében, a kisebbségi csoportok tagjai, sok esetben életükben először, kitűnő kórházi ellátásban részesülnek. Mindenkinek érdeke, fiataloknak, öregeknek egyaránt, hogy az egészségügyi biztosítást kibővítsék és az ország egész lakosságára kiterjesszék. Elismerő cikk a magyar óvodákról A New York Times junius 26-i számában Gloria Emerson érdekes beszámoló cikke jelent meg a magyarországi óvodákról. Az író megállapítja, hogy az óvodákban nincsen- nek olyan játékok, vagy rejtvények, amelyek segítségével osztályozzák a gyermekek szellemi képességeit, csak népszerű mackók, sokat ölelgetett babák és hasonló játékok vannak. Az óvónők sem Freudot, sem Spock vagy Gesell müveit nem olvasták. 1965 óta egyre nagyobb szabadságot adnak a 3-tól 6 éveseknek, akik az óvodában vannak, mialatt szüleik dolgoznak. A magyarországi Országos Pedagógiai Intézet utasította a tanítókat, hogy ne a régi szigorral és merev szabályokkal tanítsanak. Nem kényszeríthetik a gyermekeket, hogy énekeljenek, vagy csoportos játékokban részt vegyenek, hanem arra serkentik őket, hogy magukban is tevékenykedjenek. Csak az ebédidőt és a délutáni alvást tartják be pontosan. A gyermekeket saját egyéniségük szerint nevelik, tekintetbe véve a köztük lévő különbségeket, a tehetségeket és a problémákat. “Azért tesszük ezt, hogy az élet szeretetére neveljük őket”, mondotta dr. Wittman Márta, az egyik óvoda többször kitüntetett igazgatónője. A gyermekeket nagy szeretettel veszik körül a tanítónők, sokszor megölelik, megcirógatják az apró tanítványaikat. A nevelők munkája a szülőkre is kiterjed, mert sok gyermekkori problémát csak a szülők közreműködésével lehet megoldani. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a tanítónők kiegyensúlyozott egyének legyenek. Az igazgatónő mondotta, hogy a régi világban a jómódú családok által alkalmazott privát nevelőnők sok esetben hivatásukra teljesen alkalmatlanok voltak, mert kiegyensúlyozatlan életükben túlsók személyes problémájuk volt. A dolgozó szülők keresetükhöz és a család nagyságához képest fizetnek tandijat az óvodás gyermekekért, mindenképpen nagyon kis összeget. A szülők sok szenvedésen mentek keresztül a háború alatt és után. Az óvodában á gyermekeket nem terhelik túl a múlt eseményeivel, de nem is rejtik el előlük a valóságot. A kormány utalja ki a pénzt a mackók, babák, építőkockák és másfajta játékokra. A Times cikkéhez mellékelt képen modern óvo- daaépület és szép játékház látható, a kép alatti felirat megjegyzi, hogy a gyermekeket általában önállóságra nevelik. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával.
