Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-27 / 30. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 27, 1967 Elégtelen egyezményt kötött az I. 3. E. W. Az RCA vállalat 10 üzemében dolgozó 26,000 munkás sztrájkban állt egy hónapon át. Egyez­mény jött létre a munkások szervezete és a mun­káltatók között, melynek értelmében az alkalma­zottak négy százalékos béremelést kapnak a szerző­dés érvényben léte minden évében. A szerződés . jhárom évre szól. t A sztrájkot megelőzően a munkáltatók az első év­ben négy, a második és harmadik évben 3—3 szá­zalékos béremelést javasoltak. A munkások vi­szont öt százalékos béremelést követeltek. Az International Brotherhood of Electrical Work ers (IBEW) tagjai nincsenek megelégedve az uj szerződéssel. Ezt az bizonyltja, hogy a szerződést csak 13,800 szavazattal 12,600 ellenében fogadták el. A szervezet legnagyobb helyi csoportja, Lances- ter, Pa.-ban elvetette a szerződést. Hétmillió sztrájksegély egy évben DETROIT, Mich. — A United Auto Workers Union nyilvánosságra hozta, hogy 1966-ban 7,315,- 496.31 dollár sztrájksegélyt fizetett azon tagjainak, akiket a munkáltatók sztrájkba kényszeritettek. Az ország különböző városaiban 145 üzem 68,988 munkása állt sztrájkban rövidebb vagy hosszabb ideig. 1959 óta, a konvenció határozata értelmében, minden tag havonta $1.25-t fizet a sztrájkalapra. Jelenleg $61,656,185.63 van az országos sztrájk­alapon. Ez nagy összegnek látszik, ha azonban a General Motors, Ford és a Chrysler munkásai sztrájkba mennek a 300,000 autómunkás ezt a “nagy” összeget pár hét alatt felhasználja, A sztrájkalapnál sokkal fontosabb a munkások harckészsége és kitartása. így működik a demokrácia Tizenegy évvel ezelőtt, 1956 szeptemberében, Dél-Carolina államban a Deering Milliken szövő­gyár munkásai a National Labor Relations Board felügyelete alatti titkos választás utján úgy dön­töttek, hogy a Textile Workers Union képviselje őket a munkáltatókkal szemben. A vállalat a munkások e döntésére azzal vála­szolt, hogy lezárta az üzemet, még pedig azzal a szándékkal, hogy megfélemlítse a cég többi üze­meiben dolgozókat és megfékezze a munkások ; szervezkedését. Tizenegy esztendő telt el azóta. Az üzem 500 munkása még mindig munkanélküli. A dél-caroli- nai üzem még mindig zárva van. A Deering Müli- ken többi üzemeiben dolgozó munkások valóban visszariadtak a szervezkedéstől. Az NLRB most ismét döntést hozott. Kijelentet­te: “A munkáltató megszegte a Taft-Hartley tör­vényt. Azért zárta le az üzemet, hogy megfossza a munkásokat szervezkedési joguktól.” Roger Milliken, a vállalat elnöke kinyilvání­totta: “Megfellebbezzük az NLRB határozatát a Körzeti Bíróságnál.” Ismét 11 esztendő múlik el, amig a bíróság kü­lönböző fokai döntenek. Közben a munkások szen­vednek. Megnyerte a sztrájkot 25 Ö0Ö raktári munkás SAN FRANCISCO, Cal. — 25,000 raktári mun­kás sztrájkba lépett, magasabb bért, nagyobb nyugdijat és előnyösebb munkaviszonyokat köve­telve. A sztrájkolok a rakodó munkások szakszerveze­tébe (International Longshoremen and Ware­housemen Union) tartoznak. A sztrájk jelentősége, hogy a független szállító munkások, akik az International Brotherhood of Teamsters-hez tartoznak, csatlakoztak a sztrájk­hoz és a rakodó munkásokkal egységesen állnak szemben a munkáltatókkal. A munkások egysége megadásra kényszeritette a munkáltatókat, mert rövid sztrájk után három éves szerződést írtak alá, mely 65 centes órabér­emelést jelent a raktári alkalmazottaknak. Az első évben 20, a másodikban 25, a harmadikban ismét 20 centes órabéremelésben részesülnek a munká­sok a szerződés értelmében. Jó szerződést kötöttek a gumimunkások a Goodrich vállalattal AKRON, O. — Véget ért 11,000 szervezett mun­kás sztrájkja a B. F. Goodrich vállalat ellen. A sztrájk 86 napig tartott. Az uj szerződés 43 cent órabéremelést biztosit három év folyamán a mun­? Rovás j Nagyon szeretnék elhitetni velünk, hogy tökéle­tes demokráciában élünk és nincs az egész földke­rekségen még egy ország, amelyben a demokrati­kus kormányzat annyi áldása jutna osztályrészül az egyszerű halandónak, mint a magunkfajta je­lentéktelen közembereknek, akik éppen, hogy va­gyunk és csak akkor számítunk valamicskét (na­gyon keveset), amikor választás napja van és ha bennünket nem is, de a szavazatunkat számba ve­szik. Nagyon könnyű ezt az alaptalan, szinte mesesze- rü állítást elhitetni az átlagos emberekkel, egy­részt, mert nagyon kevesen tudják elméletileg és gyakorlatilag is, hogy tulajdonképpen mi is a de­mokrácia lényege egyrészt, másrészt ugyancsak kevesen ismerik más ország belső berendezkedé­sét és működését. • Nem állíthatjuk, hogy egyéni és társadalmi éle­tünk egyes megnyilvánulásaiban nincsen szabadsá­gunk. Vallás-szabadság van az U.S.-ben. Gyüleke­zési szabadságunk is van, de nem minden állam­ban egyaránt. A déli államokban nagyon gyakran kijátsszák ezt az alkotmánybiztositotta, nagyon lé­nyeges szabadságot. Látszólagos sajtószabadságunk is van, de különösen az utóbbi időben, titokzatos befolyásra jó néhány esetben elfojtottak olyan hí­reket, amelyeknek közlése a vietnami háború szem pontjából kedvezőtlen hatást váltott volna ki. Nemrégiben a N. Y. Postban James Wechsler, vezércikkíró közölt egy esetet, amely szerint egyik amerikai haditudósító tudósításában megoldotta a nagy rejtélyt, hogyan van az, hogy egyre bombáz­za az U.S. Észak-Vietnamot és mégis erősödik a Vietcong Dél-Vietnamban. A magyarázat erre egy­szerű és világos: megírta a haditudósító, hogy a délvietnamiak elidegenedtek az amerikaiaktól a sok bombázás miatt, amely a családjuk ezreiben pusztításaival kétségbeesést és gyászt okoz. Egy­két lap közölte a hirt korai kiadásában, de a későb­bi kiadásban már nyoma sem volt a hadvezetésre kedvezőtlen hírnek. • Ipari téren hátra vagyunk a szabadságjogok te­kintetében. Nem olyan jogtalan a munkás a mun­katelepen és a műhelyben, mint 30—40 évvel ez­előtt, de mégis messze elmaradtunk a skandináv országok ipari és szociális szabadságjogai mögött, ahol az államrend beépítette a munkások ipari és társadalmi jogait az iparok működésébe. • Legfogyatékosabb, a szabadságunk lelkiismere­tünk kinyilvánítása és még inkább gyakorlata te­kintetében. Nemrégiben a Quakerek, ez a vallás­felekezet, amelynek megalapítása óta hitvallása a háboru-ellenesség, pénzt gyűjtött úgy a dél-vietna­mi, mint az észak-vietnami sebesültek gyógyításá­hoz szükséges orvosságok megvásárlására és elkül­désére. És mi történt? Az U.S. kormánya nem engedte meg, hogy Észak-Vietnamba is küldjenek orvosságot. kasoknak. Az első és második évben 15—15, a harmadik évben 13 cent emelést kapnak óránként. Magasabb nyugdíj, hosszabb szabadság Az uj szerződés előírja: minden munkás nyug­díjba menésekor minden évi munkateljesítmény után $5.50-t kap. A múltban ez az összeg $3.25 volt. Egy évimunkateljesitmény után 2, öt évi munkateljesítmény után 3, tizenöt év után 4, hu­szonöt év után 5 és 30 év után hat heti fizetett szabadság jár. Ha a vállalat munkahiány miatt valakit elbo­csát, az uj szerződés értelmében a munkanélküli­ség idejére bérének 80 százalékát kapja, 65% helyett. Emelik a gumigyártmányok árát Keener, a B. F. Goodrich vállalat igazgatója be­jelentette, hogy a munkásoknak adott béremelés és egyéb kedvezmények szükségessé teszik a gyárt­mányok árának lényeges emelését. Megengedik, hogy nyilatkozhatunk, beszélhetünk a háború ellen, de nem engedik meg sem azt, hogy kivonjuk magunkat a háború anyagi támogatásá­ból, mert a befizetett adónkat minden tiltakozá­sunk ellenére is igénybe veszik a háború költsé­geinek fedezésére, még kevésbé azt, hogy a kato­nai szolgálatot megtagadhassák mindazok, akik a vietnami háborút bűnnek tartják ember és Isten el­len. Minden más szabadság másodrendű a lelküsme- reti szabadság mellett. Ebben, a lelkiismereti sza­badságban fejeződik ki emberi mivoltunk. Ha jól meggondoljuk, kevesebbek vagyunk még az állat­nál is, ha nem élhetünk lelkiismeretünk gyakorla­tával. Milyen rettenetes gyötrelem az emberre fel­készülni a gyilkolásra és meg is gyilkolni ember­társait, akiket nem is ismer, akikkel soha semmi ellentéte nem volt és nem is lehet. Az ember nem önmagáé, ha nem rendelkezik a lelküsmeretével. Nincs értelme, célja az életnek, ha másoktól adott parancsra gyilkossá kell válnia, különösen, amikor tudja, hogy hamis ürügyekkel állítják harcvonalba a nyomora és elnyomatása el­len harcoló nép ellen. Csak a régi időkben, a teljhatalmú királyok és császárok korszakában tartozott az ember olyan korlátlan engedelmességgel, mint amilyen lelkiis­mereti szabadságunktól megfosztott háborús kény­szerhelyzetben tartanak bennünket. Se szeri, se száma a hadbirósági Ítélkezéseknek. Sok katona emberi érzése-lelkiismerete nem bírja el a háborút. Ellenszegül a bevonulásnak vagy a harctéri parancsnak. Nem ismeri el senkinek sem azt a jogát, hogy belőle lelkiismerete ellenére gyilkolásra való hajlamot váltson ki. A francia katonai szabályzat jogot biztosit a ka­tonának ahhoz, hogy elbírálja a háború jogossá­gát, sőt kötelességévé is teszi a parancs megtaga­dását, ha a parancsot törvénytelennek tartja. Fel is sorolja a törvénytelenségeket, amelyek között szerepel: nemzetközi megállapodások a háború el­len (ezek közé tartozik a Genfi Egyezmény is, mely nek megtörésével harcolunk Vietnamban), a fran­cia alkotmány megsértése, a francia állam bizton­sága. Az Egyesült Államok alkotmánya szerint hábo­rút csakis a szenátus határozhat és mi háborúban vagyunk a szenátus határozata nélkül is. Hiába hi­vatkozik bármelyik besorozott katona arra, hogy a vietnami háborúba a szenátus határozata nélkül keveredtünk bele, nem fogadják el mentségnek és kötelezik arra, hogy végig szenvedje és végig küzd- je a háború poklát meggyőződése, lelküsmerete és hite ellenére. Ezek olyan szent igazságok, hogy bizonyításra sem szorulnak és a gondolkodó embert kényszerít­hetik annak megállapítására és elismerésére, hogy minden szabadságunk mellett is még mindig a há­borúzók rabszolgái vagyunk. as*sss«^<s*sí3e»s3s*3«í3s*ss^^ Egy Boeing-727 repülőgép összeütközött egy privát repülőgéppel Hendersonville, N. C. közelé­ben és 82 személy életét vesztette, közöttük az újonnan kinevezett tengerészeti miniszter, John T. McNaughton, feleségével és 11 éves fiával. Az utasok és a személyzet közül senki sem maredt életben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom