Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-20 / 29. szám

>' '■> A1- ‘to f> SyÁ k'T '¥ a AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD INNENONNAN BARÁTI BESZÉLGETÉS FOCK JENŐVEL, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉVEL A mai görög probléma-komplexumban nehéz volna iránymutató elemet találni, mint amilyen a stratégiai. Konkrétabban szólva: Görögország föld­rajzi-stratégiai helyzete és az Egyesült Államok globális stratégiájában elfoglalt helye alkotja azt a tényezőt, amely minden egyébnél jobban megvi­lágítja a legújabb görög eseményeket... Elegendő egyetlen futó pillantást vetni a térképre s máris észlelhető, hogy Görögország területe — Törökor­szággal és Ciprussal együtt — a Közép-Kelet felé jrányuló stratégiai katapult. • • • ' Lollobrigida és Claudia Cardinale a minap ki­hallgatáson járt VI. Pál pápánál. Azóta kiszivár­gott, hogy az egyházfő mit közölt a két hölggyel, és mire intette őket. Meglepte őket azzal az állí­tásával, hogy tulajdonképpen kollégák, mert mind­hárman-"a társadalmi érintkezés munkásai"; alig­hanem elértették viszont a finoman fogalmazott leckét: "Éljetek rendezetten, szeretetben és béké­ben!" • • • Az amerikai hadsereg póthitelek megszavazását kérte a kongresszustól telekvásárlási célokra. A vietnami háború következtében ugyanis szükséges­nek bizonyult, hogy uj katonai temetőket létesitse- . nek. A lapok megirták, hogy amikor tavaly “előre­látó” honatyák felajánlották a hadsereg vezetőinek a temetők bővitését, visszautasításban volt részük,­mondván, hogy erre nem lesz szükség. • • • Nem segit a NATO-n, ha azt mondjuk, hogy minden alkalommal javul a helyzete, amikor meg­rugdossák. Miután De Gaulle lényegében szakított a NATO-val, egy előkelő amerikai személy azzal érvelt, hogy ez előnyös, mert kierőszakolja a NATO-ban már amugyis szükségessé vált reformo­kat. Lemnitzer, a szervezet főparancsnoka erre a megjegyzésre azt válaszolta: Még egy ilyen előnyös lépés, és készen vagyunk. “Hiszem, hogy egy újfajta gondolat hódit Euró­pában — egy újfajta folyamat, amely az országok közötti megértést segiti majd, elterjeszti a tudást, és megacélozza a háboruellenes szellemet. Úgy vé­lem, hogy a dolgok jelenlegi állása e szellem fej­lődésének kedvez. Európa jelentős mértékben hoz­zájárulhat a béke fenntartásához és a biztonság »megteremtéséhez. Szilárd meggyőződésem, hogy égy napon lehetővé válik a katonai paktumok fel­számolása és megszabadulhatunk a régi gyanak­vástól” — mondotta Novotny csehszlovák államfő. • • • A fasizmus a liberális társadalom második és legnehezebb válságát jelenti, mivei saját talaján jut hatalomra és lényegét saját radikális formájá­ban a lehető legtökéletesebbon és leghatásosab­ban tagadja meg. Ha az Athénben uralomra került katonai diktatúra még nélkülözi a fasizmus néhány klasszikus vonását, ez csupán abból következik, hogy Görögországban a liberális társadalom is csak tökéletlenül rendezkedett be. • • • ÄKABA ÉS PANAMA. — Johnson és kormánya nemcsak közel-keleti presztízsét és közvetlen érde­kéit védte, amikor szabadjára engedte Izraelt. Pél­dát is akart statuálni. Most folynak ugyanis az amerikai—panamai tárgyalások az ottani csatorna jövőjéről. A panamaiak bele akarják vétetni az uj szerződés szövegébe azt a jogukat, hogy a csator­nát — szuverén hatalomként — le is zárhatják. Ha tehát az U.S. gyengeséget vagy bizonytalansá­got mutat a Közel-Keleten, bátorítja Latin-Ameri- kát is. • • • Észak-Vietnam bombázásának rr-sgszüntetését vet­ték fontolóra állítólag a Pentagonban •— kiszivár­gott hírek szerint. Az ok nem az, mintha be akar­nák szüntetni a háborút, hanem az a tény, hogy a bombázásokkal szemmiféle stratégiai előnyre nem tudtak szert tenni, viszont a légi akciók iszonyúan sokba kerülnek. Csupán májusban 500 pilótát és 566 repülőgépet vesztett az U.S. a Vietnami De­mokratikus Köztársaság légterében -— saját beis­merése szerint. A bombázások megszüntetését t®* Bevallom, ez volt az első alkalom, hogy kor­mányfővel, miniszterelnökkel beszélgettem. S noha tudtam, hogy ezúttal munkáskormány képviselő­jével állok szemben, mégis enyhe izgalom fogott el, amikor ott ültem a fogadóteremben. Sietek itt leszögezni, hogy bemutatkozásom után egy perccel máris eltűnt elfogodottságom és úgy éreztem, mintha kollégámmal beszélgetnék. Fock miniszterelnök meleg, barátságos, közvetlen modora hozta létre ezt a hangulatot. Hiszem, hogy ha a magyar kormány minden tagja, a kis és nagy hivatalokat betöltő egyének hasonló magatartást tanúsítanak azokkal szemben, akikkel' személyes kapcsolatot tartanak fenn, akkor ez nagyban elő­segít heti a szocializmus építését. No de térjünk a beszélgetésre. Fock miniszter- elnök több, mint egy órát szentelt arra,' hogy la­punk hasábjain keresztül szóljon az amerikai ma­gyar honfitársakhoz. A miniszterelnök gazdasági szakember s nem véletlenül esett olyan sok szó arról, amivel ma 'otthon mindenki foglalkozik: a gazdasági mecha­nizmus kérdéséről. . .Milyen stádiumban van a gazdasági mechaniz­mus reformja? A gazdasági irányítás uj rendszerét hivatalo­san 1968 január elsején vezetjük be. Kísérleti alapon az uj rendszer néhány vonása már most is sok helyen érvényesül, de kiteljesedése hosszú időt vesz igénybe, néhány ötéves terv eltelik, árriig minden részlete működni fog, — mondotta a ma­gyar-miniszterelnök. Sokan külföldön félreértik a mechanizmus reformját. Úgy látják, mintha az a tervgazdálkodás feladását jelentené. Ez teljesen helytelen felfogás. Szocialista gazdálkodásunk a többéves tervek rendszerére alapszik, a mechaniz­mus reformja csupán eszköz' hogy jobban, oko­sabban,- nagyobb hozzáértéssel termeljünk. Köz­ponti terv szerint alakítják a termelést. Az egyes vállalatok, üzemek azonban önállóak lesznek és maguk dolgozzák ki éves terveiket. Az eddigiek­től eltérően az éves tervek ilyen kidolgozása nem felülről kapott utasítások alapján történik, hanem pénzügyi-gazdasági eszközök és anyagi ösztönzők igénybevételével. A mechanizmus reformja ezzel együtt hangsúlyozza a dolgozók közvetlen érde­keltségét a termelésben és ezzel is* serkenti a ter­melékenységet, amely a reform egyik legjellem­zőbb vonása. A nagyobb önállóság minden termelő egység­nél,— hogy csak egyet említsünk a példák közül — azon üzemekben, melyek export-importra ter­melnek, bizonyítja, hogy a külföldi felekkel való közvetlen összeköttetés megk,önnyiti és meggyor­sítja az üzleti kérdések lebonyolítását, ugyanak­kor mentesíti a kereskedelmi minisztériumot szám tálán olyan problémától, melyet az üzemek veze­tői nagyobb hozzáértéssel tudnak elintézni. így a kereskedelmi minisztérium koncentrálhatja tevé­kenységét a nagy koncepciókat igénylő problé­mákra. A profit fontos jelzőszám lesz, de csak szóban azonos a kapitaliziAusban jelentkező pro­fittal, miután felhasználása teljesen más: egy ré­szét a dolgozók jövedelmének emelésére fordítják, másik részét a vállalat továbbfejlesztésére hasz­nálják és a fennmaradó részt az államnak fizetik be. Az állam ezeket az összegeket ú jabb nagy be- ruházások mellett a dolgozók szociális és kulturá­lis szükségleteinek kielégítésére használja fel. Az árképzés egész rendszere megváltozik. A fő törekvés itt az, hogy az árakat a termelési önkölt­ség alapján határozzák meg. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy teljesen megszűnik az állami ár­támogatás, a dolgozók szociális érdekeit továbbra is figyelembe veszik egy sor árucikk és szolgál­tatás árának meghatározásánál. így például to­vábbra is. ártámogatással kerül az üzletekbe olyan fogyasztási cikk, mint a kenyér, és továbbra is állami támogatással jutnak a dolgozók a kultúra termékeihez. ­nácsolja a helyi háborúk első számú amerikai szakértője, a vietnami háború ideológiai atyja: Henry Kissinger professzor is. Fontos jellemvonás az is, hogy a m u n k a érő áramlása minden megkötöttség nélkül történik. Ennek ellenére a tervezés biztosítja azt, hogy a munkanélküliséget elkerüljük. A gazdasági irányítás uj rendszere, noha még hivatalosan nem működik, ott ahol már alkalmaz­zák, szép eredményeket mutat. A közel-keleti válságról v A beszélgetés során nagy helyet foglalt él a közel-keleti válság kérdése. A miniszterelnök ki­fejtette, hogy a közel-keleti tragikus esemnéyek a -nemzetközi fejlemények hosszú láncolataként jöttek létre. Már évek óta, a világ számos terüle­tén fokozódott a nyugati hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok agresszív tevékenysége. Eatin-Amerikában az Egyesült Államok dekla­rálta az egyoldalú beavatkozáshoz való jogát ?— és él is vele. Afrikában a hírhedt 1964-es közvet­len kongói beavatkozása mellett nyíltan vagy búr- holtán támogatja a kontinens déli részein ural­mon lévő rezsimeket. , . Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok évék óta nyílt, szégyentelen agressziót követ el és nap­ról napra szélesíti embertelen és a nemzetközi jog minden előírását semmibevevő támadásait, me­lyek az egész világ békéjét fenyegetik. Éz a légkör nehezíti Európában is a függő pro­blémák rendezését. A szocialista országoknak a békés együtt működésre tett kezdeményezései’ visszhangra találtak a kontinens nyugati részén élő népek körében. Ugyanakkor az Egyesüti Álla­mok és Anglia a NATO-ban és azon kivül kifeje­zett hivatalos politikája, ennek az agresszív ka­tonai szervezetnek további erősítése. Mindkét ha­talom támogatja a Német Szövetségi Köztársa­ság egyre nyíltabban fasizálódó millitarista kö­reinek revansvágvó terjeszkedési törekvéseit, atomfegyfer igényét. Izrael tehát olyan nemzetközi háttérben követ­te el agresszióját, amelynek egyik jellemző vonása főbb szövetségeseinek a nemzetközi helyzet javu- ’ lását gátló, sőt romlását elősegítő tevékenysége. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az Egyesült Álla­mok politikája és különösen a Vietnam elleni há­borúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gyakorolt Izrael elhatározásaira, felelőtlen, és bű­nös lépéseire. • - k Mi a békés megoldás? Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök utalt az ENSZ rendkívüli közgyűlésén elmondott beszédé­re, melyben hangsúlyozta, hogy: az Izrael által elfoglalt arab területek ténye önmagában bizonyi- téka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erőinek feladata, hogy felszámolják ennek követkzemé- nveit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek megteremtését. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog az ENSZ. Alapokmánya elveinek semmibe vevésével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi épségét. Nem engedehtő meg, hogy az agresszor élvezze agressziója gyü­mölcseit, hogy tárgyalást az erőszakosan elfog­lalt területek birtokában akarjon diktálni. Ebben a helyzetben kell helyesen megfogalmaz­nunk. hogy mi értendő valóban békés megoldáson. Izrael és az Egyesült Államok képviselője is egy­(Folytatás a 12-ik oldalon)-2_ ■í>aÁi' áá Thursday, July 20, 1967 Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 int. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom