Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-28 / 52. szám
Thursday. December 28, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 I PAÁL MÁTHÉ KOWflTfl [ Victor Perlő: NiTZE McNamara helyett? Ketten jelentenek Két újság van előttem: a Budapesten megjelenő ‘Magyar Nemzet’ dec 8-i száma az egyik, mely rend szerint két nap alatt érkezik meg légi postán, a Miamiban megjelenő “Miami Herald” dec. 11-i száma a másik. Csodálatos véletlen folytán mindkét újság hivatalos jelentést közöl ugyanarról a témáról, vagyis hogy az év elmúlt kilenc hónapjában mennyi bűncselekményt követtek el itt és Magyarországon. Nemcsak 3,000 mérföld távolság van a két jelentő között, de a jelentések tartalmában a fizikai távolságnál is nagyobb különbségek vannak. Az amerikai jelentést a jól ismert J. Edgar Hoover, az FBI hírhedt főnöke tette közzé. Párhuzamot von 1966 első 9 hónapjában és az 1967 első 9 hónapjában elkövetett bűncselekmények között. A magyarországi jelentő dr. Sós György, Budapest rendőrfőkapitánya, aki Budapest közbiztonságáról jelentett a városi tanács ülésén. A két jelentés bevezetője azonnal rámutat a különbségre. Mr. Hoover jelentése a megszokott mondattal kezdődik: "A bűncselekmények száma 1967 első 9 hónapjában 16 százalékkal emelkedett." Dr. Sós jelentésének bevezetője ezt mondja: "Csökken a bűncselekmények száma Budapesten." A Hoover-jelentés az egész országról szól, mig dr. Sósé csak Budapestről. Miután a vidéki kisebb városokban és falvakban a bűnözés kisebb, mint a nagy metropolisokban, igy ha Magyarország egész területéről szólna a jelentés, sokkal kedvezőbb lenne, mint a kétmilliós Budapesté. Mit mond a két jelentés Mr. Hoover a következő részletezést teszi közzé: Rablások 27%-kal emelkedtek, a gyilkosságok 17 %-kal, a betörések 16%-kal, a bűncselekmények a nagyvárosokban 17%-kal, mig a vidéken 12%- kal. Az utonállások, a nőkön elkövetett erőszakosságok 7%-kal emelkedtek, üzlet-kirablások 22%- kal, bankok kirablása 60%-kal. Nők pénztárcájának elrablása 17%-kal, zsebmetszések 14%-kal, üzleti lopások 11%-kal növekedtek. Még hozzáteszi, hogy az utolsó negyedévben a bűncselekmények száma még nagyobb lesz, mint az elmúlt negyedben volt. A jelentés nem mutatja ki, hogy mi a helyzet a kiskorúak között, bár egy előző jelentés szerint a bűncselekmények többségét a 20 éven aluliak követik el. Nem beszél a jelentés a kábítószerek ijesztő használatáról és a nemi élet hihetetlen elfajulásáról sem. A bűncselekmények számának növekedése ellen nem azt javasolja, hogy az okokat szüntessék meg, hanem több és jobban kiképzett rendőrt és szigorú büntetést követel. Ezzel szemben dr. Sós György jelentésében örömmel állapítja meg, hogy a fővárosban a bűncselekmények száma évről évre csökken, a bűnözések neme is változott. “Mig a felszabadulás előtt és az 1945 utáni első években gyakori volt á rablógyilkosság és a nagyobb horderejű betörés, addig az utóbbi évtizedben kisebb lopások, fosztogatások jellemzik a bűncselekményeket.” Továbbá jelenti, hogy az 1967-es három évnegyedben ‘egyetlen olyan emberöléses bűncselekmény fordult elő, melyet a tettes anyagi nyereség iránti vágyból követett el.’ A betöréses lopások száma egyharmaddal csökkent és említésre méltóan csökkent a lopás, a súlyos testi sértés és a nemi erőszakolások miatt megindított eljárások száma.” “530 esetben indítottunk eljárást garázdálkodás miatt” — mondta dr. Sós. A “garázdálkodás” részegek verekedését, botrányát jelenti, vagy azt, hogy néhány ifjú, aki az amerikai hippieket utánozza, rendetlenkedett. “Az ez évben elkövetett bűncselekmények 8 és fél százalékát követték el fiatalkorúak” — mondja a jelentés és hozzáteszi, hogy “az év folyamán a kiskorúak egy százaléka ellen folytattunk vizsgálatot — és ifjúságunk érdemes a bizalomra.” 3,700 esetben indult eljárás lopás, vagy sikkasztás miatt. A kár elérte a 30 millió forintot, de ennek negyed része megtérült a nyomozás folyamán. Nagy dicsérettel emlékszik meg arról a 7,000 társadalmi munkásról, akik szabad idejükben segiAz amerikai szemlélők elrettentek azoknak a sajtóképeknek a láttán, amelyek szerint amerikai tengerészgyalogosok paraszt kunyhókat gyújtottak fel Camne-nél, Dél-Vietnamban, 1965 augusztusában. Ez Paul H. Nitze tengerészeti miniszter utasítására történt. Ezt a tömeg-gyujtogatást az U.S. Danang-i hadibázis “védelme természetes és elkerülhetetlen velejáró”-jának minősítette és azt mondotta, hogy utasítást adott a kunyhók felgyujtá- sára mindenütt, ahol sem az amerikaiak, sem a bábkormány csapatai nem tudják állandóan megvetni a lábukat. A legnagyobb valószínűség az, hogy ez az ember lép majd McNamara helyébe, mint hadügyminiszter, a Fehér Ház sajtótudósitói szerint. Júniusban, amikor a második legfontosabb pozícióba, a helyettes hadügyminiszteri állásba kinevezték, Washingtonban azt rebesgették, hogy ez előkészítés volt ahhoz, hogy a miniszter helyét átvegye. Nitze egyike a hidegvérű “héják”-nak. Arrogáns modoráról, keménységéről és komor, mosolytalan arckifejezéséről ismeretes. Logikus ember ő Johnson eszkalációjának végrehajtására, hajlandósága, anyagi érdekeltsége és személyi háttere révén. Mérsékelten gazdag, német származású balti- more-i családból származik. A második világháború előtt, 12 éven át alelnöke volt a Dillon, Read & Co. cégnek, a Wall Street-i befektető bank- kartell belső tagjának. Ez a vállalat, éppúgy, mint a Brown Brothers és a Harriman & Co., különösen fontos azon szempontból, hogy ők szolgáltatják a re publikánusokat, akik a megválasztott demokrata ' vezetőséget a Wall Street érdekében irányítják. Mint C. Douglas Dillon, volt pénzügyminiszter, Nitze is alkalmas erre a szerepre. Dillon Read Dél-Afrika kormányának amerikai befektető bankára. Ez a pénzügyi vállalat intézi az American—South African Investment Co. ügyeit, mely társas viszonyban áll a Rand Mines- Corner House dél-afrikai vállalat csoportosulással. Dél-Afrika aranytermelése 17 százalékának tulajdonosaival, akik 1961-ben kevesebb, mint 300 millió dollár befektetéssel 100 millió dollárt kerestek. Legbefolyásosabb egyén köztük Johnson barátja, Charles (Goldfinger) Engelhardt, aki az amerikai védnökségü Native Recruiting Corp.-nak (Bennszülöttek Verbuválási Vállalata) is igazgatója. Ez a vállalat erőszakkal hurcolja el az afrikaiakat az aranybányákba, úgyszólván rabszolga munkára. A Dillon-Read elnöke, James Forrestal volt Nitze feljebbvalója. Mindkettőjük karrierjében sok hasonlóság van. Forrestalt Roosevelt nevezte ki tengerészeti miniszternek és később, Roosevelt héja természetű utóda, Truman, őt nevezte ki honvédelmi miniszternek. A mániákus antikommunista Forrestal volt felelős a katonai előkészületek gyors kiterjesztésében 1947—49 között, amikor az amerikai imperializmus felkészült a Szovjetunió megtámadására egy harmadik világháborúban. — A Szovjetunió növekvő ereje miatt e tervek meghiúsultak; Forrestal ennek következtében megörült, utcákon át menekült az őt követő képzeletbeli vörös katonák elől és végül kiugrott a kórház ablakán. Kennedy nevezte ki Nitzet tengerészeti minisztenek a családi életben a gyermekek és az ifjúság nevelésében, a munkahelyen a közvagyon védelmében, a szocialista erkölcsösség érvényesülése céljából. Ez a 7,000 “önkéntes rendőr” nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a bűnesetek csökkennek, hogy Budapest a világ legbiztonságosabb városai közé tartozik. Megdöbbentő azonban, hogy fogadott hazánkban a bűncselekmények állandóan emelkednek és még szomorúbb az, hogy nemcsak Hoover, hanem a legtöbb kormányszerv is a megoldást még több rendőrben, még több börtönben látja, de szemet huny az okok felett, melyek a bűncselekményeket kiváltják. Nem akarják meglátni, hogy társadalmi rendszerünk igazságtalansága a bűn szülőanyja. Harminc millió amerikai reménytelen nyomorúsága, a munkanélküliség, a faji megkülönböztetés és elnyomás, a piszkos vietnami háború és a harmadik világháborúra való készülődés megszünteterré és most valószínűleg Kennedy héja utódja, Johnson, nevezi ki őt hadügyminiszterré. Nitze a második világháború alatt került Washingtonba, amikor más wall-street-i érdekeltségekkel együtt ők vették kezelésbe a háborús költekezésből létesített intézmények sokaságának vezetését. A világszerte üzleteket kötő ásványi és nyersanyag vállalatok fejeként, Nitzének móljában volt előmozdítani a Dillon Read és más wall-street-i társcégek háború utáni terjeszkedését. Azután, 1944—46- ban alelnöke lett a Strategic Bombing Survey U.S. kémszolgálati vállalatnak, mely megszabta a feltételeket a nyugatnémet nehézipar ujjáélesztésérfe, a régi, náci iparmágnások vezetése alatt, társulva wall-street-i cégekkel. 1950 elején Nitze döntő fontosságú megbízatást kapott, amikor kinevezték a Dean Acheson hatáskörében működő Policy Planning Staff vezetőjévé a State Department-ban. Ebben a mnőségben segített a népirtó koreai háború kitervezésében, melynek mintájára a jelenlegi hóditó háború folyik Vietnamban. Habár a karrierjét Dillon Read alapozta meg, Nitze vagyona ennél gazdagabb forrásokból éred. 1932 decemberében, amikor az amerikai nép milliói az éhínséggel néztek szembe, Nitze megütötte a főnyereményt: feleségül vette Phyllis Pratt-ot, az eredeti Standard Oil vagyon egyik örökösét. Egy 1939-es tanulmány kimutatta, hogy a Pratt család kezében van a Standard Oil (N. J.) részvényeinek 1.72 százaléka és más olajrészvények, melyeknek jelenlegi értéke 300 millió dollár. A RockefellerStandard olaj-érdekeltségek voltak a legbefolyásosabb, legagresszivebb képviselői a wall-street-i csoportoknak a háború utáni időszakban; különösen Ázsiával kapcsolatban, ahol sok milliárdot kitevő befektetéseik vannak, közöttük nagy vállalatok Délkejet-Ázsiában és olaj-ellátási üzemek Dél-Vietnamban. Rockefellerék héja diplomatája, Dean Rusk már elfoglalta a külügyminiszteri széket. Nitze hadügyminiszterré való kinevezése úgyszólván monopóliumot adna ennek a csoportnak Washingtonban a kulcspozíciók betöltésében. McNamara kiebrudalása egyre növekvő szakadékra mutat Amerika vezető köreiben — mely reményteljes fejlemény — ugyanakkor a hatalom összpontosítását is jelzi a legnagyobb üzleti érdekeltségek legelkeseredettebb, gyilkosán agresszív csoportjainak kezében, mely rendkívül veszedelmes fejlemény. Az előbbi a béke barátai számára uj lehetőségeket nyit meg — az utóbbi, figyelmeztetőül szolgál, hogy a lehetőségeket nem szabad elmulasztani. Nitze a jelentések szerint nagyon megsértődik, ha nevét rosszul ejtik ki. Neve a “Ritzy”-vel rímel, de a “Náci” szó kiejtésével is hasonlóságban van. NEW YORK, N. Y. — Húsz egyetem 320 joghallgatója átiratot intézett Johnson elnökhöz, melyben kijelentik: nem vagyunk hajlandók katonai szolgálatot teljesíteni Vietnamban. Tették ezt a joghallgatók annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy kijelentésük veszélyezteti pályafutásukat. tése nélkül a bűncselekmények csak növekedni fognak, bármennyi rendőrt állítanak is munkába. Csak igazságos társadalmi rendszer képes a bűn előidézőivel együtt a bűnt is megszüntetni. A szocialista államok példája világosan rámutat az útra és habár ma még ott is előfordulnak bűncselekmények, de csökkenő mértékben és amint a jólét fokozatosan emelkedik, ahogyan a moderr uj lakások állandóan épülnek, ugv szűnik meg. ; társadalmi igazságtalanság és velük a bűn is. Ezért tekint minden gondolkodó ember őrön mel szülőhazánk és általában a szocialista orsz; gok fejlődésére és harcol az imperialista országo háborús készülődése ellen, a békéért. Ezért mom juk, hogy bárki, aki bármilyen jelszóval gátolja szocialista országok vezetésével folyó világot átl gó béketörekvéseket, az akarva, vagy akaratlan is az.imperializmus, a bűn szolgálatába áll.
