Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-28 / 52. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 28, 1967 Fodor Erna: Három kiállítás Budapesten November 7-én, a szocialista forradalom 50. évfordulóját sokféleképpen ünnepelték Magyarországon. A múzeumok és galériák is rendkívüli kiállításokat rendeztek. A sokrétű, lenyűgöző kiállításokból csupán hármat ragadunk ki, részben, m^rt ezek közül az első közvetlenül is érint bennünket, hiszen lapbizottságunk elnökéről, illetve az ő csodálatos művészetéről beszél. A másik kettő szintén közismert, századunkban élő nagy művészekről beszél, akiket a német fasizmus hallgatta- tqtt el. Gellért Hugó Marx Károly száz évvel ezelőtt irta meg világrengető müvét, a Tőkét. A szocialista világ ezt az évfordulót természetszerűleg meg is ünnepli. Nagy művészünk, Gellért Hugó 1933 november 7-én, White Plainsen, grafikai formában kiadta monumentális munkáját, Marx Károly Tőkéjének litográfiáját. E csodálatos képek a tömegek sorsáról beszélnek, a világtörténelem vak erőire oly kérlelhetetlen befolyást gyakorló törvényszerűségeket tárják fel a mübarátok előtt; egyszerű nyelvén ugyanakkor érzékelteti a tőke primitiv akkumulációjától kezdve a kifejlődő kapitalizmust és annak a társadalomra való kihatását. A Nemzeti Galéria dísztermében november 7 óta kiállításon vannak e csodálatos litográfiák, melyeket a magyar közönség nagy érdeklődéssel tanulmányoz annál is inkább, mert a televízió hívta fel rá a figyelmüket. Azt mondják: “A művészet a valóság megismerésének eszköze.” Ez teljes mértékben alkalmazható Gellért Hugó minden munkájára. Aki ismeri, tudja, hogy hisztórikus bölcsesség, gyengéd emberszeretet, megvesztegethetetlen társadalomkritika szólalt meg minden egyes munkájában; pénzről, háborúról, gazdagokról, kisemmizettekről beszélt a maga tömör, szimbolikus nyelvén. Világraszóló veszélyekről és hazugságokról tájékoztatja a gyanútlanokat. ' A “Guiliver elvtárs” címen megjelenő litográfiái sorozata is csodálatos szellemességgel, kiélezett kérdésfelvetésével állította pellengérre a társadalmi ellentéteket, a különböző osztályok érdek- ellentéteiből következő és az uralmon levők részéről hiába leplezett fonákságokat. A. New York Times hasábjain is megjelentek egy időben Gellért Hugó ötletes rajzai: “A közösségi ember százada” címén. Ezek is a szabadságért, a ^demokráciáért, a nácik által leigázott népek jogaiért szálltak sikra. így aztán nem is maradhattak hösszu életűek a kapitalista lapnál. sGellért Hugó dúsgazdag ember lehetne, de soha sem volt megalkuvó. Nagyvonalúan ábrázol. Közlendőit a leglényegesebbre redukálja ugyan, képeit mégis hiánytalan jelentőséggel tölti meg, eszméi felől sohasem hagy kétséget. Mindent elkövet, hogy művészileg, de világossá tegye állásfoglalásai ^Gellért Hugónak nagy szerepe van a XX. század képzőművészetének uj jelrendszere megteremtésében: a félretaposott bakancs, a koldusbot és gumibot, a pénzeszsák, a sarló és kalapács, a munkásököl. a börtönrács, a bilincs és lánc, a férfias kézfogás, a forradalmi mozgalmak nemzetközi jelbeszédei megformálásaival. t/.níí Bsrlcch A Szépművészeti Múzeumban most van kiállításon a német expesszionista művészet és irodalom e r-'-y alakja a'kotásainak egy részlege. Tanulmány a hamhurgi iparművészeti iskolán kezdte meg 13 éves korában. Első kiállítása Berlinben 1904- len látott napvilágot. Kerámiáival és grafikáival mutatkozott be. 1906-ban Oroszországba utazott és ennek hatása alatt sok szobrot készített. Láttuk az “Orosz koldusasszony kéregető tállal” (1906), — “Dinnyeevő” (1907), “Ülő leány” (1908), a “Lépő nő” (1909). Stílusa ekkor már kialakult. 1910-ben Güstrowban telepedett le és ott is élt haláláig. Szobrai között kiváló még a “Pihenő nő”, a “Sétáló” és az “Öreg nő bottal.” Szobrászati munkássága mellett jelentős volt grafikai és irodalmi tevékenykedése is. Megjelent “A holt nap” cimü drámája, saját illustráciöival .1919-ben irta “A szegény rokon” cimü darabját. 1915—16-ban katona volt. 1919-ben tagja lett a Porosz Művészeti Akadémiának. Fametszetei nagy hatással voltak korának művészeire, többek között Käthe Kollwitzra is, 1919- ben két darabját is bemutatták. Munkássága két kiemelkedő müvét a huszas évek végén készítette, 1927-ben a güstrowi, majd ’29-ben a Magdeburg-i emlékműveket. Ekkor azonban már elkezdődött ellene a jobboldal támadása. ’30—31-ben még rendezett kiállításokat, sőt ’33-ban a “Pour le Merité” érdemrendet is megkapta. A nácizmus uralomra jutása megváltoztatta helyzetét. Müveit bevonták a múzeumok tárlatairól. Güstrowi emlékművét leszerelték, majd beolvasztották. Darabjait sem engedték többé előadni, a hírhedt “Entartete Kunst” (elfajzott művészet) akció 381 müvét elkobozta. Az ellenséges államhatalom árnyékában teljes visszavonultságban élt és dolgozott. Megbecsülés és elismerés már csak külföldről érte. Az Anschluss előtti Osztrák Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1938-ban egy rostocki kórházban halt meg, s csak néhány barát, köztük Käthe Kollwitz kisérte utolsó útjára. A budapesti tárlaton 89 szebbnél-szebb munkája látható. Käthe Kollwitz Mig Barlach művészete a szecesszióból indult ki, Käthe Kollwitz a naturalizmusból indult. Korai témáit is a naturalista irodalom ihlette. Zola Germi- naljához rézkarcokat készített és Gerhardt Hauptmann Takácsok cimü színmüve volt Kollwitz nagy hatású grafikai sorozatának forrása. “Takácsfelkelés” cimü grafikai sorozata az 1898 berlini nyilvános kiállításon általános elismerést keltett és ettől kezdve Kollwitz egy csapásra a művészek élvonalába került. A kiállítás zsűrije a kis aranyéremmel való kitüntetésre javasolta a munkát, de a császár visszautasította. Kollwitz éveken keresztül a forradalmi helyzetek művészi visszaaadásával foglalkozott. Két rézkarcsorozata: a “Felkelés” (1899) és a “Carmagnole” (1901) szinte összekötő művészeti állomások a “Takácssorozat” és a “Parasztháborúk” sorozata között. Ezekben meg vannak a forradalmi feszültségek, amelyek ez időben mindenfelé érezhetők voltak és az 1905-ös kirobbanáshoz vezettek Oroszországban. Az első világháború súlyos belső konfliktusokba taszította a már elismert művésznőt. Naplójegyzetei szolgálnak erre bizonyságul: “Elviselhetetlenül ellentmondásos az állásfoglalásom a háborúval szemben. Hogy is jutottam ide! Péter (fia) vértanú halála miatt. . . Már két éve tart a háború, ötmillió ifjú meghalt és több mint kétszer ennyi ember vált szerencsétlenné és ment tönkre. Van valami, ami ezt indokolttá teszi?” A nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt utat épit magának Karl Liebknecht szemléletéhez. 1917-ben megállapítja: “Oroszország uj kilátásokat adott. Ebből az országból valami uj jött a világ számára, ami előttem feltétlenül jónak tűnik.” Felszólal a háborút folytatni akarók ellen. “Elegen haltak meg! A vetés gyümölcsei ne őről- tessenek meg.” E goethei mondásnak elemi erővel ad kifejezést a második világháborúban egyik kőnyomatán. A háború után két feladat állt Käthe Kollwitz előtt: a háború individuális élményét átértékelni egy általános érvényű megnyilatkozásban, s a művészet segítségével csökkenteni a háború utáni nyomort és éhínséget. Käthe Kollwitz számos plakátot készített, amelyek az “Anya és gyermeke” témán keresztül az éhség felszámolását szolgálták. Bécs éhező gyermekei részére készülő plakátján dolgozva feljegyezte naplójába: “Mialatt rajzoltam és a gyermekek félelme miatt velük együtt sírtam, valójában éreztem a terhet, amelyet hordozok. Érzem még nem hagyhatok fel a feladattal, hogy vádló legyek.” A reakció által meggyilkolt Karl Liebknecht emléklapja két esztendőn keresztül foglalkoztatta. Eredeti szándékától eltérően nem litográfiában, hanem fametszetben készítette el. Ezt azzal magyarázzák, hogy a háború után az expresszionizmus általánosságban előnybe helyezte a fametszet technikáját. Hozzájárult ehhez Barlach fametszeteinek hatása. “Ekkor láttam valamit, ami teljesen elbűvölt: Barlach fametszetei voltak ezek. Barlach megtalálta útját.” Barlachot emberként is nagyon becsülte. A Liebknecht emléklap után Kollwitz még két fametszet-sorozatot készített, a “Háborút” és a “Proletáriátust”, továbbá két fametszet-önarcképet. Az egyre inkább fenyegető fasiszta veszedelem hatása alatt Käthe Kollwitz félreérthetetlen politikai megnyilatkozásként és a legerősebb aktualitással készíti a “Tüntetés” és a “Szolidaritás” cimü müveit. Ezekkel a forradalmi munkásosztály oldalára állott. Ezt a magatartást akkor sem árulta el, amikor a fasiszta hatalomátvétel után otthagyta a Porosz Képzőművészeti Akadémiát, amelynek 1919 óta tagja volt. ’34—35-ben visszavonultan elkészíti a “Halál” cimü grafikai sorozatot. Megéri, hogy 1942-ben Péter nevű unokája is elesik Hitler háborújában. ’43-ban bombatalálat éri berlini otthonát. A Drezda melletti Moritzburgba költözik. Ott éri a halál 1945 április 22-én. A budapesti kiállításon Kelet-Németország különböző múzeumaiból összeszedett 60 munkája szerepel. Käthe Kollwitz rajzai, képei nem ismeretlenek előttünk, mert testvérlapunk a Nők Világa, elég sokszor közöl képeket e nagy művésznőtől. Ernst Barlachot és Käthe Kollwitzot igazi megbecsülésben csak a szocialista társadalom részesítheti. A Német Demokratikus Köztársaság múzeumaiban nemcsak elfoglalták az őket joggal megillető helyet, de külön kiállításokat rendeznek müveikből. E kiállítások anyagát kölcsönözte a Német Demokratikus Köztársaság Magyarországnak a nagy szocialista forradalom 50. évfordulójára. Az öregek táplálkozása A szervezet öregedése folyamán csökken az anyagcserefolyamat és az emésztőmirigyek tevékenysége. Az ötvenedik életév utón az anyagcsere tízévenként 8—10 százalékkal csökken. Ha az idős ember ugyanúgy táplálkozik, mint fiatal korában, akkor az izomszövet helyét fokozatosan elfoglalja a zsírszövet. Húszéves korban a zsir aránya a szervezetben átlag 16,5 százalék, 45—50 éves korban azonban, azonos testsúly esetén, a zsir aránya már 22,5 százalék. aSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj November 29, karácsonyi határidő f SOBEL OVERSEAS CORP. j IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. I 1484 S. Third Avenue New York, N. Y. 10028 (A 83-ik és 84-ik utcák között) a Telefon: 212—535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek \ Magyarországra! Csehszlovákiába! IKKA-TUZEX I IBUSZ hivatalos képviselete f--------ÚJBÓL HAPHATÓ!-------ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003
