Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-14 / 50. szám

Thursday,'December 14, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Hatvan esztendő után Az évszázad elején, 1906-ban Upton Sinclair hir- neves amerikai iró nagy szenzációt keltett a “Jun­gle” c. regényével, melyben leirta azokat a szörnyű körülményeket, melyek a chicagói vágóhídon ural­kodtak. A piszkot, a szennyet, a patkányok ezreit... A “Jungle” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kongresszus törvényt hozzon a húsfeldolgozó üze­mek felülvizsgálására. Igen ám, de a törvény csu­pán azon húsfeldolgozó üzemekre vonatkozik, me­lyek az állam határain kivül küldik terményeiket, így azután mind a mai napig több államban éven­te 9 milliárd font hús kerül forgalomba olyan üze­mekből, melyek nem esnek a szövetségi vizsgálók hatáskörébe. Husmérgezésnek vannak kitéve mindazok, akik. veszik és fogyasztják e nagy mennyiségű húst. So­kat olvashatunk mostanában a lapokban erről a problémáról. A képviselőház és a szenátus is tár­gyalta az ügyet. A képviselők és szenátorok beis­merik, hogy valamit tenni kell a husfogyasztók legelemibb érdekeinek megvédésére. Mi ,egyszerű polgárok úgy véljük, hogy minden további huzavona nélkül ki kell terjeszteni a szö­vetségi vizsgálatot minden húsfeldolgozó üzemre, tekintet nélkül arra, hogy a gyártmány hol kerül eladásra. Nem igy vélekednek a nagytudásu törvényhozók. A szenátorok, akik “jobb” javaslatot fogadtak §1, mint a képviselők, két évi határidőt adnak azon államoknak, melyek eddig nem hoztak törvényt 9z állam határain belül működő húsfeldolgozó üze­mekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat körüli Vi­tában nyilvánosságra került, hogy jónéhány hus- feldogozó üzem döglött állatok húsából készMt árut ad el a vásárlóközönségének. Fontos, hogy a szenátorok javaslatának azon része, mely kimondja, hogy a szövetségi hatóságok­nak jogában áll lezárni az olyan üzemeket, melygk nem higiénikusak, be legyen iktatva a törvényije. Itt az ideje, hogy a “Jungle” megjelenése után hatvan évvel MINDEN húsfeldolgozó üzem kellő vizsgálat mellett működjön. Ötszázra számítottak A White Plains Szálló uj épület, még nincs is teljesen készen. A pince-garázs csak most épül, de a szobák, az étterem, a táncterem már használat­ban van. Westchester megye “Aggódó Demokratáidnak szervezete, Alfred Dryfus vezetésével gyűlésre szó­lította a megye aggódó demokratáit. Úgy tervez­ték, hogy a gyűlést a White Plains szálló északi tánctermében tartják. A hatalmas termet középen “spanyol-fallal” elválasztották. Erre azért volt szükség, mert a rendező bizottság csak kb. 500 személyre számított és nem akart a sajtó képvise­lőire rossz benyomást tenni, ha az ezer személy befogadóképességű terem csak félig telik meg. A behirdető röpcédula jelezte, hogy a gyűlés este 8.15-kor kezdődik, de már 8 órakor megtelt a táncterem és ki kellett nyitni a spanyol-falat. Fél kilenckor közel ezer férfi, nő, fiatal és idős töltötte meg a nagy tánctermet. Kik vagyunk? háború veszélyét ehhez a réteghez tartozók sokkal tisztábban látják, mint a munkások — s ezekben a körökben a békemozgalom erősebb, szélesebb- körü és mélyebb is, mint a munkások soraiban. E réteghez tartozók gyermekei azok, akik a békemoz­galom élén állnak az ország különböző egyeteme­in. Érdekes volt megfigyelni, hogy amikor felszó­lították őket, hogy adományaikkal tegyék lehető­vé a Johnson elnök elleni mozgalom sikerét, per­cek alatt 4,500 dollárt adtak a kampány tovább­vitelére. Konkrét célkitűzések, feladatok A gyűlés vezetése, az elhangzott beszédek, a kitűzött célok és feladatok arra mutatnak,.hogyha mozgalom vezetői régi szervezeti tapasztalattól rendelkeznek. Elhatározták, hogy minden városban, faluban felállítják az “Aggódó Demokraták” szervezetét, jövő év áprilisában aláírásokat gyűjtenek egy kér­vényre, hogy a Demokrata Párt konvenciójára kül­dötteket jelölhessenek. Úgy vélik, hogy a Demokrata Párt 1968-as kon­vencióján azok a delegátusok lesznek többség­ben, akik ellenzik Johnson ujrajelölését és akik békeprogram és békéért harcoló személy jelölésé­ért harcolnak. Mindan kétséget kizáróan az “Aggódó Demok­raták” a mai politikai élet egyik legkomolyabb és legtöbbet ígérő mozgalma. Áremelkedések minden vonalon Terjed az infláció, a megélhetés drágul Alfred Dryfus nyitotta meg a gyűlést. Feltette a kérdést: Kik vagyunk és kik nem vagyunk? Először a második kérdésre felelt: “Mi nem vagyunk az uj baloldal. Mi nem va­gyunk sorozókártya égetők.” Az első kérdésre igy válaszolt: “Mi ezen ország hűséges polgárai vagyunk. A Demokrata Párt lojális tagjai vagyunk és éppen ezért a mi kötelességünk, hogy a párton belül moz­galmat indítsunk, melynek célja Johnson elnök vietnami politikájának elitélése, és hogy a Demok­rata Párt 1968-as konvenciója békeprogramot fo­gadjon el, s a békéért harcoló embert jelöljön.” AI Lowenthal a fő szónok A New York Egyetem tanára, A1 Lowenthal volt a fő szónok. Szatirikus beszédét tapsvihar és spon­tán nevetés szakította félbe. Lowenthal most tért vissza országos kőrútról és jelentésében kihangsúlyozta, hogy Wisconsinban, Californiában, Iowában és bárhol máshol, ahol meg fordult, mindenütt nagy az ellenszenv Johnson el­nök iránt. “Mig 1956-ban volt jó jelöltünk, jó szervezetünk és pénzünk, s mégis elvesztettük a választást, mert az ország hangulata ellenünk volt, addig ma ennek ellenkezőjét tapasztaljuk. Talán nincs olyan jó je­löltünk, szervezetünk is még kezdetleges és nincs sok pénzünk sem, de az ország népének hangulata velünk van; egyre többen vannak, akik úgy látják, hogy Johnson vietnami politikája a meredekhez viszi országunkat. A háború felfokozásával min­den nap közelebb jutunk a harmadik, mindent el­pusztító világháborúhoz. A mi feladatunk, hogy or­szágunk politikai irányvonalát megváltoztassuk és á vietnami háborút felváltsuk a nyomor elleni há­borúval.” A jelenlevők nagy része kispolgár A gyűlésen megjelent közönség Hartsdale, Scarsdale, Yonkers, Pound Ridge, Rye, Mt. Kisco, Yorktown, Croton on Hudson. Ossining és West­chester megye más városainak és falvainak lako­saiból tevődött össze. Ruházatukból és általános magatartásukból látni lehetett, hogy többnyire kis­polgárok, ügyvédek, orvosok, üzletemberek, mér­nökök. Az ilyen emberek jövedelme általában 10 és 25 ezer dollár között mozog. A harmadik világ­Az áremelkedések újabb áradata indult meg, amikor az U.S. Steel Corp. bejelentette, hogy a hi­deg hengerelt acél árát tonnánként 5 dollárral emeli. Az ilven acélt automobilok és háztartási fel­szerelések gyártására használják. A kormány Washingtonban sürgős kérelmet in­tézett a többi acélvállalatokhoz, hogy “gondolják meg jól” mielőtt ők is árat emelnek, de semmilyen szigorító eljárást nem helyezett kilátásba. A többi acélvállalatoknál jelenleg “megfontolás tárgyát ké­pezi” az áremelés és a valószínűség az, hogy ezt hamarosan keresztül is viszik. Gardner Ackley, az elnök gazdasági tanácsadói­nak vezetője, ez alkalommal feddőleg intette úgy a vállalatokat, mint a munkásokat. Az áremelke­dési áradat megakadályozásához szükséges — mon­dotta Ackley —, hogy “úgy a vállalatok, mint a munkások felelősségteljesebben viselkedjenek.” így akarja Mr. Ackley a munkásságra róni a fele­lősséget az áremelkedésekért. Az előző héten jelentették, hogy a fogyasztási cikkek ára októberben 0.3 százalékos emelkedést mutatott. A legnagyobb mértékben — 2.6%-kal — az automobil-árak emelkedtek. Mr. Ackley erre vo­natkozólag kijelentette: “Tekintettel az autóipar­ban elért magas profitra és a termelékenység egy­re nagyobb növekedésére, nehéz megérteni, miért volt szükséges ez az áremelés.” Az autó, a gumi, az üveg ára is emelkedik >■ Flint, Mich.-ben a General Motors Corp. az 1968. évi importált Opel Kadét két modelljének árát 90 dollárral emelte Akronban a Goodyear Tire and Rubber Co. 3%- tól 5%-ig terjedő áremelést vezetett be az autó- gumijavitó anyag gyártmányaiban. A Pittsburgh Plate Glass Co., az ország legna­gyobb üveggyára a táblaüveg gyártmányainak árát 6%-kal emelte. Egy másik nagy üveggyár, az American Saint Gobain Corp. elnöke, e hir vételét nagy megelégedéssel fogadta, mert mint mondta, cégének vezetői is most az áremelés kérdésével foglalkoznak. Toledoban a Libbey-Owens-Ford Glass Co. elnöke kijelentette, hogy az áremelésről “a vállalat mindaddig nem nyilatkozik, mig a ve­zetőség a Pittsburgh áremelését át nem tanulmá­nyozza.” Az utóbbi években a táblaüveg gyáraknak erős konkurrencia volt a külföldről importált áru. Az elmúlt évben, az Amerikában eladott táblaüveg­nek 25%-a külföldi gyárakból eredt, de főleg csak a partvidékeken, ahol a szállítás nem drágította meg az olcsóbb árut. Most a belföldi üveg drágu­lásával az import táblaüveg egyre versenyképesebb lesz. Ez a tényező is mindjobban mélyíti a külföldi fizetések mérlegének deficitjét. New Yorkban a pénzügyi piac legfontosabb ága­zataiban újból emelkedtek a kamatlábak. A Chemi­cal Bank of New York Trust Co. és a First Na­tional City Bank rövidlejáratu kötvényeinek ka­matját 5% százalékra emelte. A hosszabb lejáratú kötvények kamatját már előzőleg ö'í százalékba emelték. Mindezek a fejlemények az inflációs irányzat egyre fokozottabb kibontakozását mutatják. Az árak minden vonalon emelkednek, a munkások)fi- zetése sohasem tud lépést tartani a növekvő ár­emelkedésekkel. A szakszervezetekre nagy harcok várnak, hogy visszaverjék a munkásság életszínvo­nalát érő egyre nagyobb támadásokat. P iiff Iff i| ' r Fejlődő világrész A Századunk elején bolygónknak 1 milliárd 63# millió lakosa volt, ebből 43 millió, vagyis 2,7 szá­zalék latin-amerikai. Az első világháború utón a föld lakosságának lélekszáma elérte az 1 milliárd 811 milliót, s Ua- tin-Amerika 89 millió lakossága a világ lakossá­gának már 4,9 százalékát alkotta. 1950 és 1960 között tiz év alatt a föld lakossá­ga igen megszaporodott, elérte a 2 milliárd 995 milliót. Latin-Amerika lakossága szaporodásával minden más világrészt megelőzött: 1960-ban 202 millió lakosa volt, akik a világ lakosságának 6,8 százalékát alkották. Mig 1900-ban a világ minden 37 lakosára egy latin-amerikai esett, ez az arány ma megválto­zott: minden 15 lakosra jut egy latin-amerikai. Uj baloldali ellenzéki párt megalakulását jelen­tették be a pakisztáni Lahoréban. A párt vezetője Bhutto, volt pakisztáni külügyminiszter. A párt programja az “iszlám szocializmus” bevezetése az országban. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom