Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-14 / 50. szám
J, AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 14, 1967Mindent a Szovjetunió ellen A legújabb időkig Anglia volt a világ főhatalma és még ma is — birodalmának elvesztése után — London a világ második financiális hatalma; külföldi befektetései aránylag nagyobbak, mint az amerikaiaké, hajózásból, biztosításból, banküzletekből is hatalmas bevételei vannak. Miért oly súlyos ott a gazdasági helyzet, miért áll jobban a háború- vesztes Japán, Német- és Olaszország? Űrre nem lehet egyszerűen válaszolni. Nem elég azt mondani, hogy az angol kapitalizmussal van a baj — ez más országokban kevesebb megszorításokkal működik, mint Angliában. A gyarmatok el- , vesztése sem kellő magyarázat; más országok is el- ; vesztették azokat; Portugália az egyetlen gyarmat- . birodalom, mégis utolsó helyen áll Európában. Vannak azonban az angol válságnak olyan okai, amelyek vitán felül állnak. Például Anglia külföldi vagyonának nagyrészét ráköltötte a két világháborúra és mig azelőtt nem •' volt küladóssága, ma milliárdokkal tartozik a külföldnek. Nyersanyagban szegény ország, szénkivitele majdnem megszűnt. Iparának egyes ágait nem mödernizálták eléggé, igy nem tud annyit exportálni, amennyi az óriási behozatal fedezésére kellene. A font a 34-országos sterlingblokk közös valutája, a tagállamok által befizetett pénzt kívánatra fontra kell beváltani — s ehhez Angliának már nincs elég pénzügyi ereje. Az izraeli háború folytán az angol hajózásra havi 50 millió dollár többletterhet jelent a Szuezi-csatorna elzárása folytán Afrika megkerülése; az olajsejkek milliárdokat vontak ki a londoni bankokból. De nem lehetett volna mindent máskép csinálni? Sokat lehetett volna és itt egy főokra mutatok rá, hogy miért nem csinálták máskép 50 év óta: az imperializmusnak azantikommunizmussal valő összeszövődésére. Antikommunizmus mindenek előtt Az első világháború megrendítette a brit gazdaságot. A tartalékok kimerültek, a kiadások és az adósságok megnőttek, a külföldi vagyon csökkent. Mégis, Anglia óriási összegeket költött a gyarmati függetlenségi mozgalmak leverésére és a Szovjetunió elleni invázióra. 1925-ben, hogy a birodalom erejét bizonyítsa, Anglia újra rátért az aranyalapra, vagyis kívánságra a fontot aranyra váltotta be. Ezzel erősen megdrágította a termelést, csökkentette a kivitel versenyképességét. A Szovjetunió azonban nem volt Anglia konkurrense. De a reakciós politikusok és újságírók azzal vádolták a Szovjetuniót, hogy dumping-gel (termelési költségen aluli árral) aláaknázza a világot. Zi- novjev hamis aláírásával levelet fabrikáltak, mely- lyel a Szovjetuniónak az angol politikába való beavatkozását akarták bizonyítani (erről most jelent me'g egy könyv New Yorkban). Majd a szovjet tervgazdálkodást támadták a magánvállalkozás, a prófitmotivum és a spekuláció nevében, amelyek 1929-ben a történelem legnagyobb gazdasági válságába vitték a világot. Ennek csapásai alatt AngHoverciber 29, karácsonyi határidő ^★♦★★★★★★★★★★★★★★★★★★****-#***-******SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. 1484 S. Third Avenue New York, N. Y. 10028 (A 83-ik és 84-ik utcák között) Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA es CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TIIZEX IBUSZ hivatalos képviselete lia letért az aranyalapról, devalválták á fontot, végleg felborítván a nemzetközi pénzrendszert, ami hozzájárult a válság elhúzódásához, egész a világháborúig, amikor a fegyvertermelés enyhítette a munkanélküliséget. Ekkor már Anglia, mint az antikommunizmus bajnoka az öngyilkosság felé haladt. Szabotált minden közös akciót a nácik és a fasiszták ellen, azzal a céllal, hogy ezeket a Szovjetunió ellen fordítsa. Már magát Angliát is támadás fenyegette, mégsem akart a Szovjetunióval védelmi szerződést kötni, így 1939-ben Hitler ereje tetőpontján volt és ebben a legrosszabb percben vállalt Anglia garanciát Lengyelországért, amelyért semmit sem tudott és akart tenni. Az angolok és a franciák mozdulatlanul nézték Lengyelország bukását, remélve, hogy Hitler igy kedvezőbb állásból támadja meg a Szovjetuniót. Az angolok mindaddig nem is fegyverkeztek komolyan, amig a németek Nyugat-Európát el nem foglalták — s ekkor Anglia egyedül maradt a németekkel szemben. Szorongatott helyzetéből a Szovjetunió mentette meg. Ahelyett hogy idejében megfékezték volna Hitlert, hatéves háborúba tántorogtak bele. Még nem is végződött ez, amikor az angolszászok megkezdték aknamunkájukat a Szovjetunió ellen, azzal a váddal, hogy ez meg akarja támadni Nyugat-Európát. Erre nem volt bizonyíték, nem is volt képzelhető, hogy az elvérzett és kiéhezett ország, az atombombával dacolva uj háborút kezdjen. Ez csak ürügy volt, hogy a német nácikat magukhoz öleljék, Nyugat-Németországot felfegyverezzék, szovjetellenes Atlanti Szövetségben “megelőző” háborúra készüljenek. Nem segítették az érettük is vérzett ország újjáépítését, gazdaságilag bojkottál- ták és — mint ravaszul mondták — olyan költséges fegyverkezésre kényszeritették, amely alatt össze kell omolnia. Ezzel szemben a Szovjetunió rövid idő alatt újjáépült és gazdaságilag túlhaladta az európai országokat, mig Anglia válságból-válságba támoly- gott. 1949-ben 30%-kal leértékelte a fontot, de a várt fellendülés nem következett be. Csak a nemzetközi és a jegybankok gyakori közbelépése akadályozta meg többször is az újabb leértékelést. Bár az angol ipar és technika magas színvonalon áll, a termelés ott emelkedett legkevésbé. Ezért is — részben — a kommunisták felelősek, anélkül, hogy tudnának róla. A gyarmatbirodalom elveszett, de Anglia ragaszEgységes akcióra készülnek a közlekedési munkások BAL HARBOUR, Fia. — Napirenden van a nagy vasutvállalatok egyesülése. A hatalmas New York Central és Pennsylvania vasúti trösztök egybeolvadása csak egyik megnyilvánulása annak a folyamatnak, mely rövid idő múlva az ország egész közlekedési rendszerét néhány tröszt kezébe adja. Tömeges elbocsátások A vasúti munkások részére nagy problémát jé- lent a vállalatok egyesülése. Ezrek vesztik el munkájukat és akik munkában maradnak, uj beosztást kapnak, mely sok esetben sokkal kedvezőtlenebb lesz a réginél. Mindezek a problémák arra késztetik a vasúti munkások szakszervezeteit, hogy összhangba hozzák ténykedéseiket a munkások legelemibb érdekeinek védelmére. C. I. Dennis, a Botherhood of Railway Clerks szervezet országos elnöke azt javasolja, hogy a vasúti munkások szervezetei közös bizottságot alakítsanak problémáik megoldására. Sztrájkba lépnek a Chrysler vállalat munkásai 2 üzemben DETROIT, Mich. — A Chrysler autóvállalat Indianapolis, Ind. és Twinsburg, O.-i üzemeiben dolgozó munkások sztrájkba léptek. Az indianapolis-i üzem 3,000 munkása és a helyi üzemvezetőség nem tudott megegyezni a helyi panaszok orvoslásában és ez az oka a sztrájknak. Az üzem az autók kodott világuralmi álmaihoz és — a szokott imperialista frázissal — “kötelezettségeihez” (responsibilities) szerte a világon, kivált “Szueztől keletre”, egész Dél-Ázsiában. Mit jelent ez? A beruházások védelmét? De más országoknak is vannak ott beruházásai, amiket nem védenek bázisokkal és csapatokkal, flottákkal. Csak azt jelenti, hogy Anglia fenntartja “katonai jelenlétét” mint az U.S. “junior” partnere a “kommunisták” ellen, elsősorban az elnyomott népek felszabadulása ellen, mint a nemzetközi ellenforradalmi csendőrség segédcsapata. (Anglia tiz évig népgyilkos háborút folytatott a maláj nép ellen, amit csalárdul választott álparlamenttel fejezett be.) És Kina ellen — lehetővé téve az U.S.-nek, hogy több csapatot vihessen Vietnam népe ellen. Még most is, az U.S. palástja alatt, uj bázisokat létesítenek az Indiai-óceánon, teljessé téve Dél- Ázsia körülkerítését. És amikor a font elvesztette a döntő csatát, újabb százmilliókat szánnak amerikai hadirepülőgépekre, a milliárdok után, amiket — már elavult — amerikai fegyverekre kellett költeni. Sok száz millió dollárnak megfelelő font megy ki évente a Nyugat-Németországban a Szovjetunió ellen állomásozó brit csapatok költségeire. Németország 10 évig, Japán máig aüg viselt katonai terheket — ez egyik oka gyors felvirágzásuknak. Anglia évi több száz millió font külföldi katonai kiadásai megrendítették a fontot — de csak most, a válságban, jelentik, hogy évi 100 millió fonttal szeretnék e kiadásokat leszállítani. A baloldal ennél már régen többet követelt, de ha csak ezt is 5 éve megcsinálták volna, talán elkerülik a fontválságot. Anglia gazdasági harcot folytat kérlelhetetlen ellenfeleivel, elsősorban az U.S.-el, amely élvette tőle a gazdasági uralmat volt gyarmatai felett, euró pai dollár-követeléseken összevásárolja a vezető angol vállalatokat, gazdasági csatlóssá tette Angliát. A szocialista országok nem fenyegetik az angol közgazdaságot, csak kereskedni akarnak velük. Forgalmuk nőtt it az utóbbi években, de nem eléggé, mert Anglia az U.S. embargo (kiviteli tilalom) szolgai követésével nagyon sok árut tilalmi listára helyez azzal, hogy ezek katonai jelentőségűek. A többi ország kevésbé skrupulózus, igy a Szovjetunió sok száz millió fontnyi szerződéseket kötött olasz és francia autógyárakkal; az angolok kimaradtak. Lesz-e elég őszinteség az angol kormányban nyíltan kifejteni e problémákat, józanabb irányt követni a kereskedelem-politikában? Más képpen ez a devalváció is csak vízbe dobott kő lesz. Fináncpolitikus villanyos felszerelését gyártja, tehát ha a sztrájk hosszabb ideig tart, az megakadályozhatja a vállalat teljes autótermelését. A twinsburgi munkások fő panasza a műhely elégtelen szellőztetése. Elárverezett múmia A chilei fővárosban nemrégen elárverezték a Nemzeti Könyvtár és a Perez Muzeum volt igazgatójának régiségeit. A vagyonos műgyűjtők héjaként csaptak le a zsákmányra, mert itt negyedötöd áron juthattak például régi római pénzekhez, mint Európában. A chilei múzeumok vezetőit nem is hívták meg az árverésre. A vásárlók figyelmét lekötötte 180 darab különleges, a maga nemében páratlan római, görögországi, pompei, bizánci, észak-afrikai, kartágói lámpa. A legnagyobb szenzációt mégis egy domborműves, feliratos faszarkofágban nyugvó egyiptomi múmia keltette. A Chilében fellelhető egyetlen egyiptomi múmia titokzatos megvásárlója Sanchez nek nevezte magát, és határozottan megtagadta a választ az újságírók kérdéseire. Végül a riporterek és fényképészek kereszttüzében beismerte, hogy a múmiát egy amerikai számára vásárolta, de “a bebalzsamozott fáraó Chilében marad”. Kiderült, hogy a múmia őrzésére magándetektíveket bérelt fel, akik ötmillió escudo előleget kaptak. Az árverés másik érdekessége egy arab márványoszlop volt, amelyet ezer escudóért Eisagirre neves santiagói építész vásárolt meg. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához!
