Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-14 / 37. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 14, 1967 EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, FELADATOK... Részletek Lusztig Imre szerkesztőnek az Amerikai Magyar Szó 1966—67-es évi beszámolójából ('Befejező közlemény) Elvi alapon kezeltük a kérdést A közel-keleti kérdést, mint minden más ese­ményt, nem vallási, nem faji, nem nemzeti, hanem osztály-alapon ítéltük meg. Úgy véltük és véljük most is, hogy a gyarmati elnyomás alól felszaba­duló arab államok, Szíriával az élükön, haladó erőt képviselnek, melyek harcban állnak az amerikai az angol és a többi olaj trösztökkel. Ezzel szemben az izraeli kormány az amerikai olajtársaságok csatlósa szerepét tölti be: ahelyett, hogy együtt­működne az arab államokkal és velük együtt se­gítene megoldani az arab menekültek problémá­ját és elősegítené az arab nép méltányos törekvé­seit, a sziriai kormány megdöntését és Izrael ha­tárainak kiterjesztését tűzte ki célul, az arab ál­lamok rovására. Támogajuk Izrael létjogosultságát, ellenezzük az arab politikusok azon nyilatkozatait, melyek Izrael likvidálását hangoztatják. Itt csak arról van szó, hogy Izrael vagy mint az amerikai kapitalizmus, imperializmus csatlósa mű­ködik, vagy népének érdekeit szem előtt tartva, a társadalmi újítás mesgyéjét követő arab államok­kal működik együtt, mind saját népe, mind az arab nép érdekében. Ha Izrael kormánya az előbbi utat választja, úgy az az öngyilkossághoz vezet, de ha a második utón halad, akkor szebb, boldogabb életet biztosit népe részére. Nagy türelemmel hallgattuk meg olvasóink kri­tikáit, de ebben a kérdésben, mint minden más elvi kérdésben, ragaszkodtunk ahhoz, hogy az 'Amerikai Magyar Szó a haladószellemü erők olda­lán álljon. Fel kell számolni a vietnami háborút U Thant, az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtitkára a Kvékerek nemrég megtartott konven­cióján kijelentette: “A vietnami háborúra nem sza­bad úgy tekinteni, mint a kommunizmus elleni szent háborúra. A vietnami nép szabadságáért, ön­állóságáért, függetlenségéért harcol.” Az amerikai nép ellenzi a vietnami háborút Az amerikai bankárok szószólója, a Wall Street Journal 1967 jul. 12-i számában részletes jelentést adott Dodge City, Kansas lakosainak háborúelle­nességéről. Amikor a lap rámutatott arra, hogy e tipikus amerikai város lakosai ellenzik a vietnami háborút, akkor az átlag amerikai véleményét tük­rözte vissza. Az amerikai iparfejedelmek szószólója, a N. Y. Times vezércikk-sorozatban követelte Észak-Viet- nem bombázásának beszüntetését, a háború tárgya­lások utján való felszámolását. J. W. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke ezt mondta: “A háború felfokozása ve­szélyes és esztelen.” Mike Mansfield, a szenátus demokrata többségé­nek vezetője igy nyilatkozott: “Ellenzem újabb amerikai csapatok Vietnamba szállítását. Utat kell találni a háború tárgyalások utján való felszámolá­sára.” Charles H. Percy, Illinois állam rep. szenátora igy szólt: “Hogyan szeretnők mi azt, ha a kínaiak Mexikót bombáznák, tiz mérföldre a mi határunk­tól? Véget kell vetni a vietnami vérontásnak.” Dr. Rév. Martin Luther King, Jr. igy nyilatko­zott: “Két háborút folytatunk. Mindkettőt elveszít­jük. Hazánk érdeke megkívánja, hogy azonnal vé­get kell vetni az erkölcstelen, gyalázatos, törvény­telen vietnami háborúnak és minden erőt, ener­giát és értéket a nyomor felszámolására kell for­dítani.” A “Peace Corps” 800 volt alkalmazottja szerve­zetten harcol a vietnami háború befejezéséért. Johnson elnök népszerűsége a legalacsonyabb fokra süllyedt. Mindez bizonyítja, hogy az amerikai nép nem támogatja Johnson vietnami politikáját. Az amerikai nép békét akar. Az Amerikai Magyar Szó az egyetlen amerikai magyar lap, amely az amerikai nép Oldalán áll a háború és béke kérdésében. Az AMSZ büszkén hirdeti és követeli: ^ Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését. V Béketárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel. A vietnami háború haladéktalan felszámolá­sát. v* Az amerikai hadsereg visszavonását. Erjedés az amerikai magyarok soraiban Az amerikai magyarság táborában mélyenszán- tó erjedési folyamatot észlelhettünk az elmúlt esztendőben. E folyamat többféle félre nem ért­hető módon nyilvánult meg. Az amerikai magyarok ezrei nagy élvezettel és felemelő érzéssel hallgatták s nézték meg az óhazá­ból idelátogató zenészeket, gyermekkórust, a Nem­zeti Táncegyüttes,—az amerikai magyar emigráció reakciós, óhazaellenes vezetőségének minden erő­feszítése ellenére. Amikor az amerikai magyarok tízezrei hátat fordítottak a reakciós Béky Zoltá- néknak és társaiknak, akkor bebizonyították a ma­gyar kultúra iránti tiszteletüket. Mikor az Amerikai Magyar Szövetség, idei már­ciusi vezetőségi gyűlésén határozati javaslatot fogadott el, amelyben meg akarta tiltani az ame­rikai magyaroknak, hogy bármilyen kapcsolatot tartsanak fenn a magyar “kommunista kormány- nyál”, akkor ahelyett, hogy megfélemlítették vol­na az amerikai magyarságot, amint azt ők erede­tileg elképzelték, szakadást idéztek elő saját so­raikban. A szakadás két okra vezethető vissza: Azok, akik ellenezték Béky ur és társai jogfosz­tó, óhazaellenes ajánlatát, ezt egyrészt gazdasági megfontolásból tették, másrészt azért, mert be­látták, hogy az amerikai magyarok egyre nagyobb száma néz rokonszenvvel az óhazai honfitársaik, hazát építő, sikeres, nagy erőfeszítéseire. Ez az óhaza iránti rokonszenv él és erősödik az amerikai magyar egyházak és szervezetek tagsá­gában. Az amerikai magyaroknak ezt az óhazai testvérek iránti jóindulatát kell nekünk szerveze­ti formába önteni egy Amerikai Magyar Baráti Szövetség megalapozásával. Az Amerikai Magyar Szó és az '56-osok Több mint 30,000 fiatal magyar jött az Egyesült Államokba az 1956-os forrongások idején. Ezeknek egy része azóta már visszatért az óhazába, legtöb­ben azonban itt telepedtek le, családot alapítottak és az uj haza állampolgáraként élnek. Felmerül a kérdés: milyen viszony van az ’56-- osok és az Amerikai Magyar Szó között? Válaszunk: az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető' Bizottsága baráti, honfitársi viszonyt óhajt terem­teni minden olyan '56-os magyarral, aki tisztessé­ges munkával keresi meg a kenyerét. Több ezren ezek közül ellátogattak az utóbbi években az óhazába. Látogatásuk alkalmával meg­győződtek az ország iparának és mezőgazdaságának fellendüléséről, a kultúra virágzásáról, a magyar nép életnívójának rohamos és állandó emelkedésé­ről. Az ’56-os magyarokat ezer szál fűzi az óhazához. Szülők, testvérek, rokonok, barátok, ismerősök, gyermekkori emlékek, a magyar életmód. A hazalátogatók száma az évek folyamán csak növekszik, az óhaza iránti vágy és szeretet egyre jobban áthatja az ’56-osok lelkét és mindez meg­alapozza azt, hogy köztük és a haladó szellemben irt Amerikai Magyar Szó között barátságos, honfi­társi viszony fejlődjön ki. E viszony kifejlődése kölcsönösen előnyös. Úgy látjuk, hogy az ’56-osoknak szükségük van olyan lapra, melyből értesülnek — többek között — az óhazában történt eseményekről, fogadott hazájuk problémáiról. Az Amerikai Magyar Szónak pedig érdeke, hogy az ’56-osok az olvasótáborhoz csatla­kozzanak. Az Ügyvezető Bizottság minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy az ’56-osok soraiból uj ol­vasókat szerezzen* a lap részére. Gyarapszik az Amerikai Magyar Szó olvasótábora Az elmúlt esztendőben, 1966 szeptemberétől 1967 szeptemberéig 194 egyéves és 219 három hónapos uj olvasóval növekedett táborunk. Ezt az eredményt kétféleképpen lehet felmémL Mondhatjuk, hogy kis eredmény, ha tekintetbe vesszük, hogy 750,000 magyar él az Egyesült Álla­mokban, de ha az eredményt az elmúlt évekhez viszonyítjuk, akkor lényeges változást látunk. E számok magukban nem vetnek világosságot az el­ért eredményekre. Hogy csak egy példát említ­sünk: New Jersey államban uj előfizetőket szerez­tünk a következő városokban és falvakban: Ste- wartsville, Woodbridge, E. Orange, Roebling. Tren­ton, Atlantic City, Philipsburg, Bordentown, Toms River, Bernards vilié, Stirling, Frenchtown, Perth Amboy, stb. így már kissé tisztább képet kapunk arról, hogy egyre több helyen, több magyarlakta városban és faluban olvassák az Amerikai Magyar Szót. Az A. M. SZ. uj előfizetőinek nagy része egyik, vágj7 másik egyházhoz tartozik, egyik vagy má­sik amerikai magyar szervezet tagja. Az uj olva­sók érintkeznek többszáz, sőt többezer olyan hon­fitárssal, akik még nem olvassák lapunkat, vagy akiknek tudomásuk sincs a lap létezéséről. Az uj olvasók révén el kell juttatni lapunkat sokszáz, sokezer amerikai magyarhoz. Az elmúlt évi előfizetési kampány eredménye azt mutatja, hogy lehet lapunkat sikerrel terjesz­teni, lehet uj előfizetőket szerezni, lehet az Ame­rikai Magyar Szót az amerikai összmagyarság szószólójává tenni. Az országos konferencia elismeréssel tekinti az elmúlt évi uj előfizető-szerző tevékenykedést és utasítja az Ügyvezető Bizottságot, hogy a jövő esztendőben hasonló, vagy még ennél is nagyobb méretű kampányt szervezzen az olvasótábor nö­velésére. Nagy feladatok várnak megoldásra Az előttünk álló 1968-as év nagy feladatokat tár elénk. Az amerikai monopóliumok és milita­risták együttese folytatja a vietnami nép elleni piszkos háborút. Ez az amerikai agresszió, az ame­rikai népnek egyre több emberáldozatot és egyre nagyobb anyagi megterheltetést jelent. Nincs pénz lakások, utak, kórházak, könvvtái*ak építé­sére, mert minden pénz a vietnami háborúra kell. Nincs pénz a nagyvárosok mérgezett levegőjének megtisztítására, az ország folyói és tavai szennyes vizeinek megtisztítására, a gettók felszámolására, a tanítók és más közalkalmazottak jobb fizetésé­re, mert kell a pénz a vietnami háborúra. Az ame­rikai nép adója állandóan növekszik, az élelmiszer- árak emelkednek, emelik a lakbért, a közlekedési viteldijat; leszorítják az amerikai életszínvona­lat — mert kell a pénz a vietnami embertelen, piszkos hadjáratra. Az ország lelkiismerete megkívánja a vietnami háború azonnali felszámolását. Az amerikai nép legelemibb érdeke az amerikai csapatok Vietnam­ból való visszavonása. Lapunk elvi alapon, kezdettől fogva ezt java­solta, ezt követelte és ezen álláspontunkat mind­addig fenntartjuk, amig az amerikai nép kénysze­ríti a Johnson kormányt a vietnami háború tár­gyalások utján való felszámolására. 1968 az elnökválasztás éve Ha Johnson nem számolja fel a vietnami hábo­rút az 1968-as választásokig, akkor az amerikai nép felszámolja Johnson elnököt és helyébe olyan elnököt választ, aki végrehajta az amerikai nÓP akaratát: véget vet a vietnami háborúnak. Mint a múltban, úgy a jövőben is harcolunk: V A szövetségi nyugdíj 100 százalékos föleme­léséért. ' :. v* A Medicare és Medicaid törvények módosi- tásáért. A munkások adóterhének csökkentéséért. v* Magasabb munkabérért, rövidebb munkaidő­ért, előnyösebb munkaviszonyokért. A közszükségleti cikkek árának csökkenté­séért. ^ A néger nép egyenjogúságáért. e" Az amerikai alkotmányban lefektetett joga­ink megvédéséért. v" Az amerikai-magyar barátságért. j«" A békéért Mindez nemcsak az amerikai magyarok, hanem általában az amerikai nép érdekét szolgálja. E program életbeléptetését úgy tudjuk leghatható- sabban előmozdítani, ha terjesztjük lapunkat, az Amerikai Magyar Szót. Az elmúlt évben elért eredmények csak a kez­det kezdetét jelentik. Ez évben meg kell sokszo­rozni a múlt év eredményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom