Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-14 / 37. szám

Thursday, September 14, 1967

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

7

AZ ÓHAZAI GAZDASÁGI REFORM PROBLÉMÁIRÓL

Ha ma Magyarországon valaki körkérdést intézne a lakossághoz azon célból, hogy megtudakolja: mi váltja ki a legnagyobb érdeklődést, mi izgatja, érdekli leginkább az emberek legszélesebb rétegeit, aligha tévedek, ha azt állítom, hogy a feleletek elsöprő többsége a gazdaságirányítás készülő uj rendszerére szavazna. Az érdeklődés érthető, hiszen a homo oeconomicus korában élünk, amikor úgyszólván minden ember közvetlenül vagy közvétve kapcsolatban van a gazdasággal vagy mint annak közvetlen szereplője — a munkások, a farmerek, a managerek, a kereskedők, a bankárok stb. — vagy mint a legkisebb gazdasági egység — a háztartás — képviselője, a fogyasztó háziasszony személyében.

Magyarországon a gazdaságirányításnak viszonylag erősen centralizált rendszerét építették ki az 1950-es évek elején, amelynek számos gazdasági, társadalmi és történelmi indoka volt. Ezt az irányítási rendszert, a tervgazdálkodásnak ezt az erősen centralizált rendszerét vagy ahogy a közgazdászok mondják: modelljét azonban kinőtte az ország.

Másfél évtized alatt jelentősen megváltozott a gazdaság szerkezete, hiszen a háború előtti elmaradott országgal szemben ma már egy közepesen fejlett gazdasággal számolhatunk. Olyan gazdasággal, amelyben az ipar jelentős szerepet játszik. A korábban jobbára nyersanyagokat és élelmiszereket exportáló ország kivitelében ma már túlsúlyra jutottak a korszerű híradástechnikai eszközök, szállító gépek, hajók, orvosi műszerek, gyógyszerek stb. A korábban széttagolt és elmaradott paraszti gazdasággal szemben a mezőgazdaságban 70 százalékban korszerű gépi vonóerőn alapuló szövetkezeti nagyüzemek vannak. A régi értelemben vett magyar parasztság egyre hasonlóbbá válik a korszerű, iparosított mezőgazdaságban dolgozó farmerhez.

E vázlatos leírásból is látható, hogy az uj viszonyok uj irányítási módszereket, a tervgazdálkodásnak olyan modelljét követelik, amelyek megfelelnek az uj viszonyoknak. Számos jel bizonyította, ugyanis, hogy a régi, túlcentralizált irányítási rendszer akadályozta a gazdaság fejlődését: már nem biztosította a tervszerűség és a gazdasági növekedés megfelelő fokát.

A közgazdászok már évek óta behatóan tanulmányozták, kritikailag elemezték a jelenlegi irányítási rendszert és kutatták azokat a formákat, eszközöket, módszereket, amelyeknek felhasználásával fejleszteni lehetne a gazdaságirányítás rendszerét. A kormányzat szakemberekből — neves közgazdászokból, jogászokból, szociológusokból, matematikusokból, managerekből — bizottságokat hozott létre. Ezek a bizottságok a korábbi többéves vita eredményére, bizonyos nemzetközi tapasztalatokra is támaszkodva, mintegy másfél éves munkával kidolgozták a gazdaságirányítás rendszere fejlesztésének lehetséges módját. A különböző alternativ megoldásokat a szakemberek széles körében országszerte megvitatták. A kormányzat az országos vita eredményeit is figyelembevéve hozott határo- batot arról, hogy az uj irányítási rendszert 1968 január 1-én be kell vezetni.

Mi a lényege?

Az uj irányítási rendszer lényege továbbra is a nemzetgazdaság tervszerű irányítása. Az állami és

l

I--------------------------------------------------------------------Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003

Tisztelt Kiadóhivatal! I

Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékeivel

küldök megújításra $..................-t.

Név:.........................................................................|

Cim: ........................................................... |

Város:..........................................Állam:.............J

Zip Code .............. I

I

a szöv. tulajdonon nyugvó s a viszonylag nagykon- centrációju termelést folytató ország nem mondhat le a tervszerű központi irányításban rejlő előnyökről. (Ez a felismerés egyébként számos nyugat-európai országban is látszik. Franciaországban, Hollandiában, Svédországban, sőt Angliában is széleskörű tervezési kísérleteket folytatnak.)

Ám a központilag és tervszerűen irányított gazdaságban sem lehet eltekinteni a piac követelményeitől, a piac értékítéletének érvényesítésétől. Az uj irányítási rendszer lényege tömören a központi, tervszorü irányítás és a piaci mechanizmus aktiv összekapcsolása. Ez az összekapcsolás természetesen igen bonyolult és nehéz dolog, annál is inkább, mert Magyarország is az elsők között van, amely a gazdaságirányításnak ezt a két szféráját megkísérli összekapcsolni.

Az összekapcsolás vázlatos módja, hogy az állam gazdaságpolitikai döntései továbbra is a nemzet- gazdasági tervekben, elsősorban a középtávú (rendszerint 5 éves) tervekben öltenek testet. A rendelkezésre álló erőforrásokat is e tervekben osztják szét. Ám ezt a szétosztást vállalatokra és szövetkezetekre többé nem valamilyen hivatal, központi szerv végzi, hanem a piac.

A piac azonban csak akkor funkcionálhat megfelelően, ha a gazdaságpolitikai célokkal összhangban — legalábbis tendenciájában — lévő gazdasági döntésekre, gazdasági cselekvésre készteti az egyes vállalatokat és szövetkezeteket. Ez úgy érhető el, hogy magát a piacot a nemzetgazdasági terv céljainak megfelelően központilag befolyásolni kell. Utasításokkal? Általában nem. Elsősorban árpolitikával, kamatpolitikával, hitelpolitikával, deviza-politikával, az adórendszer módosításában rejlő lehetőségekkel, stb.

A szabályozott piaci mechanizmus viszonyai között a vállalatok önállóan gazdálkodnak és a gazdálkodás kockázatát is viselik. A vállalatok mana- gerei a jövőben nem valamilyen “testre szabott” és központilag “leadott” tervfeladatot teljesítenek. Hanem saját felelősségükre és kockázatukra döntenek. Ebben a döntésben természetesen nagy segítséget jelent számukra—mint orientáló eszköz— az állami terv. Ám a vállalat saját fejlesztési politikájának, üzletpoltikájának kialakításában mesz- szemenően kell, hogy támaszkodjon a piackutatás eredményeire, a piac által közvetített információkra. A vállalat managere teljes felelősséggel dönt:

V0 a vállalat tervéről;

v" a munka törvénykönyve szerűit a munkáltatói jogok gyakorlásában;

^ a műszaki fejlesztésben; a hitelek igénybevételéről;

v* a szerződésekről;

is a termelés összetételéről;

v* más gazdasági szervezetekkel való társulásról.

A vállalatok és szövetkezetek közös gazdasági érdekeik megvalósítására társasági szerződés keretében közös irodát, alkalmi egyesülést, ügynökséget, részvénytársaságot, korlátolt felelősségű társaságot stb. hozhatnak létre.

A vállalatok működésének elbírálásában a jövőben döntő helyre kerül a gazdasági hatékonyság.

A vállalat által elért nyereség a gazdasági tevékenység megítélésének döntő kritériumává válik. Az állam bizonyos adók, járulékok befizetésére kötelezi a vállalatokat. A vállalatoknál maradó nyereséggel — bizonyos állami szinten kialakított játékszabályok alapján — a vállalatok rendelkeznek. Ezért a vállalatok közvetlenül érdekeltté válnak a hatékonyság fokozásában, a vevők, a kereslet minél jobb kielégítésében (ez bizonyos körű gazdasági versengést is feltételez), uj piacok felkutatásában.

A vállalati kollektíva érdekeltsége is közvetlenné válik, hiszen a béren felüli juttatások — prémiumok, jutalmak és mindenekelőtt a nyereség- részesedés — nagysága a vállalat által elért nyereség tömegétől függ.

Az 1968-ban bevezetésre kerülő uj gazdaságirányítási rendszer tehát mindenekelőtt a hatékonyság fokozását szolgálja. Egyben számos olyan bürokratikus akadályt, adminisztratív korlátot dönt le, amely eddig gátolta a kezdeményező készség kibontakozását. A bürokratikus viszonyok elleni of- fenziva egyben fontos feltétele a demokratikus fejlődésnek és az emberek társadalmi közérzete, az emberi viszonyok javulásának.

Varga György

Tudományos siker:

I

Megfejtenék a szentmikfési aranyhsncs feliratát

Nagyszentmiklóson 1799-ben 23 darabból álló aranykincsleletre bukkantak. A különböző alakú és formájú tálakat, korsókat, ivókürtöket,'poha-"' rakat, kehelyeket többnyire figurális és növényi minták díszítik, ezen kivül görög betűs török szöveg és rovásírás található rajtuk. A szövegek megfejtése már régóta foglalkoztatja a tudósokat; 168 év alatt legalább 130 tanulmány készült az aranykincs régészeti, művészettörténeti és nyelvészeti problémáiról. A rovásírás többféle értelmezése miatt azonban rendszerint téves következtetésekre jutottak.

Uj alapokról kiindulva most dr. Csallány Dezső kandidátusnak, a Szabolcs-Szatmár megyei Muzeum igazgatójának, a rovásírás kiváló hazai szakértőjének sikerült a kincslelet rovásfeliratait megfejteni. Eszerint a lelet nem dunai bolgár-török s nem is besenyő eredetű — mint eddig hitték —, hanem készíttetője és tulajdonosa a Csa- nád — nemzetség volt a XI—XII. században. A’ megállapitás helyességét bizonyítja a rovásírás pontos fordítása és az, hogy az egyes edények oldalait diszitő turulmadár, amely karmai között egy nőalakot tart, a Csanád-nemzetség totemszimbóluma volt. Ugyanazon gondolat ismétlődik itt is meg, mint az ismert Álmos-Emese turulmondában ; mindkét nemzetségnek közös a cimer- pajzsa és eredete.

Miért híres a magyar vöröshagyma?

Kedvelt, világszerte keresett magyar exportcikk a vöröshagyma hosszú idők óta állja a versenyt a legjobb külföldi termékekkel. Mi ennek a sikernek a magyarázata? A hagyma értékét és egyúttal eltartóságát nedvességtartalma szabja meg, és e tekintetben jó a helyzet. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a külföldi vöröshagyma fajták általában 86—91 százalék vizet tartalmaznak, mig a magyar termésüek csak 82—86 százalékot. Cukortartalmat tekintve nagyjából azonosak az értékek, de a jellegzetes hagymaszagot adó allilszulfidból már több van a magyar vöröshagy- mában(3—4 század százalék), mint a külföldiekben (1—4század százalék). Éi*demes megemlíteni, hogy a vöröshagyma vöröses színét .egy querticin nevű szerves festőanyag okozza. Ez azonos azzal a festőanyaggal, amely a tölgymakkban található.

Uj nemzetközi telefonközpont épül Budapesten

Jövő év januárjában Európa távbeszélőhálózata uj hívószám-rendszerre tér át, ezzel egyidejűleg Magyarországon is megvalósul az úgynevezett nemzetközi távválasztás. Jugoszláviától vásárolt a magyar posta ARN 20-as tipusu nemzetközi félautomatikus távválasztó központ berendezést, amelynek segítségével egyelőre egyszerre 80 külföldre szóló hívást lehet kapcsolni. Az uj berendezést már januárban üzembe helyezik.

A 80 vonal-kapacitás — Magyarország nemzetközi telefonforgalmát tekintve — kevés lesz, ezért úgy határoztak, hogy Budapesten még a jövő évben megkezdik egy uj telefonközpont épitését. Erre a beruházásra több mint 140 millió forintot fordítanak, s itt kap majd helyet a nemzetközi telefonközpont és a belföldi interurbán-központ is. A jövő év végén várhatóan már a szerelési munkákat is megkezdik. A teljes átadás határideje 1970. Az uj központ lehetővé teszi majd, hogy egyszerre 250 nemzetközi interurbán-beszélgetést folytassanak.