Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-16 / 7. szám
Thursday, February 16, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Levél Zsuzsának, Budapestre Kedves Zsuzsa! Amikor e sorokat irom, már két napja Budapesten vagy a négy heti kaliforniai vakáció után. Négy hét előtt kirepültél a magyar télből, másnap néhány órát a német télben töltöttél és a következő napon a dél-kaliforniai “télbe” érkeztél, 25—26 fokos (Celsius) melegbe. Alig pár napja, hogy véget ért a vakációd és négy héten át tartó ideális időjárás után, ittléted óta az első esős napon kirepültél a pálmás, kaktuszos, virágos tavaszból — az álomból a valóságba, az izgalmas és édes semmitevésből a szorgalmas életbe, régi, megszokott munkakörödbe. Amikor itteni találkozásaink alkalmával azt mondtad, hogy belátod “ez vakáció és semmi más” —, igazad volt. Négy héten át tartó vakáció volt, amelyet jószivü rokonaid tettek lehetővé számodra. Szép volt, jó volt — álom volt. A rokonok és az ő barátaik mindent elkövettek, hogy jól érezd magad, hogy ez a négy hét emlékezetes maradjon, amig élsz. Tudom, hogy e törekvésük teljes sikerrel járt. Amikor rokonaid társaságában, néhány nappal elutazásod előtt felkerestél bennünket a bucsu- találkozásra, mondtál valamit, amit azóta sem tudok elfelejteni és ami ennek a levélnek a megírására késztetett. Elmondtad, hogy elvittek irusitás- ra bocsátott házak megtekintésére és a feleségem kérdésére, hogy milyen házak voltak, ezt válaszoltad: "Olcsó házak voltak, úgy 28 ezer dollár körüliek." Ez az egy kijelentésed mindennél jobban bizonyítja, amit egyetlen napi együttlétünk idején mondtam?''hibádori' kívül hamis képet nyertél j Amerikáról1. Ismétlem: jószivü rokonaid és barátaik mindent elkövettek, hogy jól érezd magad, de senki közülük nem tartotta fontosnak, hogy legalább megközelítőleg ismerd meg a valódi Kaliforniát és azon keresztül a valódi Amerikát. Rokonaid és barátaid megismertették veled az otthonukat, amelyek az átlagon felüliek és voltál olyan otthonban is, amely annál is több, valóban Juxus-lakóhely. Mutattak nagy, fényes - üzleteket, szállodákat és megvendégeltek jórangu éttermekben, amelyek arra a kijelentésre indítottak, hogy "itt minden van és mindenből nagyon sok." Igazad volt. AHOVÁ vittek, AMIKET láttál, nem is kelthetett más benyomást, csak megerősítették a külföldön általában elfogadott feltevést, hogy Amerikában minden van és mindenből nagyon sok van. De, kedves Zsuzsa, azért láttad ilyennek Kaliforniát és azon keresztül Amerikát, mert a jószivü rokonok és a barátaik elzárták a lehetőségét annak, hogy megismerd Amerika valódi arcát. Nem kaptál alkalmat arra, hogy meglásd és megértsd: milyen mérhetetlen azoknak a száma, akiknek elérhetetlen az ,ami itt van és amiből oly sok van. Kérésünkre módot kaptunk arra. hogy az angliai látogatóval együtt egyetlen napot töltsél a társaságunkban — rokonok nélkül. Ezen a napon elvittünk a san-marinoi “Hungtington Library”-be, ahol a felhalmozott értékek: a könyvek, a világhírű festmények, a műkincsek, a japán kert, a kaktuszerdő, a virágok, a rend és a tisztaság fogalmat adott arról, hogyan élt egy amerikai vasut-király. Megláttad San Marino városkát, ahol jómódú amerikaiak 80—100 ezer dolláros palotákban élik a világukat és esténként azzal a megnyugvással hajtják álomra fejüket, hogy az “ő városukban” nincs hely zsidó, néger és bevándorolt számára. Ezen az egy napon említettem Neked, hogy jóindulatú, de tájékozatlan és elfogult rokonaid nem adtak módot arra, hogy a szépen és jón kívül mást is megláss Kaliforniában. Említettem, hogy Los Angelest nemcsak a kiimája, nemcsak “Hollywood” tette világhírűvé, hanem — WATTS is, amelyet látnod kellett volna, hogy ne egyoldalú értesüléssel térj vissza szülőföldedre. Útban visszafelé San DOMINIQUE, DOMINIQUE... Mosoly nővér leveti a főkötőt Két évvel ezelőtt ismerte meg a világ Soeur Sourire-t, Mosoly nővért. A Waterloo melletti fichermont-r kolostorban élő kis belga apáca hangját a világ rádióhallgatói is megkedvelték. Különösen nagy sikert aratott Dominique cimii dalocskája, amely 1965 egyik legnépszerűbb slágere lett. A 33 esztendős dominikánus apáca ez év őszén kénytelen volt elhagyni a kolostort, levetni főkötőjét és fölvéve eredeti nevét —, mint Janine Deckers meghúzódni ifjúkori barátnőjének kis albérleti szobájában. A kolostor főnökasszonya kezdetben ugyanis jónéven vette a kis dzsessznővér propagandáját rendje számára. Amikor azonban a Dominiqueot újabb lemezek követték, s egyre több sztárparádéra hívták Janine-t, sőt Hollywodban Daloló apáca címen filmet is készítettek róla, a rend elhatározta, hogy véget vet a “dalolászásnak”. Előbb több évi missziós tevékenységre Kongóba akarták meneszteni Soeur Sourire-t, majd amikor ez a kísérlet meghiúsult, felszólították: vagy visszavonul a közszerepléstől, vagy kivonul a kolostorból. Janine határozott. Sportszoknyában, nyakas pulóverben, lapos sarkú cipőben Lowen-be költözött — a civil életbe. Az időpont neki kedvezett. Mert a karácsonyi lemezpiacra csemegének Ígérkezett a volt nővér uj slágere, aki “nem bánt meg semmit!” Az uj aranyláz Az arany nyilvánvanlóan háttérbe szorítja a do lárt, és amilyen arányban a dollár értéke csökker úgy növekedhetik azoknak a valutáknak a szerepe amelyeknek a legnagyobb az aranyfedezete. A világ aranytartalékai ma mintegy 673 eze tonnát tesznek ki, tehát 14.6-szer többet, min 1492-ben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát 1934 és 1965 között annyi aranyat termeltek ki mint korábban az emberiség egész történelmében Az aranymennyiség negyven százaléka, vagyi: mintegy 270 ezer tonna, magánkézben van. E va gyón egyharmada Franciaországban található. Az Egyesült Államokban viszont az aranyalap tartalékai az utóbbi 17 év alatt több mint 50 százalékkal csökkentek. A sárga fém értéke harminc év alatt megfeleződött. 1937-ben például még 95 bála gyapotot lehetett venni egy kiló aranyért, ma mái' csak 47 bá- lányit. Az arany mégis mindinkább vonzza az embereket és ez csak bonyolítja a világ fizetési-eszköz problémáját. 25,000 pakisztáni vasutas sztrájkba lépett. Az áremelkedések miatt tiltakozó sztrájk valósággal megbénította az egész ország közlekedését. • Sztrájkba lépett Uruguay 200 ezer közszolgáltatási alkalmazottja, követelvén, hogy a parlament növelje a közszolgáltatások költségvetési összegét. Marinoból készakarva “eltévedtem” és módot adtam arra, hogy máglásd a város “Boyle Heights” részét, ahol szegény zsidó, mexikói és néger családok laknak összezsúfolva, kényelmetlenül. Ez csak fogalmat adott arról, hogy itt nem mindenki jómódú, hogy itt 28 ezer dollárnál olcsóbb házakban is laknak, tengődnek szegény emberek. Igen, a nagy város e környéke fogalmat adott arról, hogy vannak itt szegénysorsu emberek is és amit láttál, abból sejthetted, hogy vannak itt olyanok, akik még ezeknél is szegényebbek. Mert, hidd el Zsuzsa, vannak ilyenek itt is, másutt is. Hidd el, hogy milliószámra élnek emberek Amerikában, akik számára még a “boyle-heights”-i szegénység is elérhetetlen, annyira levertek, annyira kivertek. Vannak milliószámra fehérek és feketék, akik boldogok lennének, ha olyan takaros kis lakásuk lenne, mint neked Budapest XIII. kerületében, de ilyesmiről még álmodni sem merészelnek. Itt Kaliforniában, ahonnan a saláta-, a főzelék- és a dió-félék vonatszámra árasztják el az országot; ahonnan a narancs-, a citrom-, a füge- és a datolya-félék dús választékával látják el Amerika és a világ minden részét —, Itt a földeken dolgozó szegény munkások csak hosszas és keserves harcok árán tudnak a milliomos termelőkből kikényszeríteni olyan bért, amely a nyomortól ugyan nem, de legalább az éhezéstől megmenti őket. Mindezt megmutathatták volna Neked a jószivü rokonok és elmondhatták volna., hogy — a kormány beismerése szerint —, 30 és 40 millió közötti azoknak az amerikaiaknak a száma, akik mélyen a nívón alul, a nagy városok nyomor-negyedeiben élnek. Mindez valamikor elhallgatásra ítélt titok volt, amelyet csak a haladó szellemben irt újságok feszegettek, de ma már nem titok, mert a szegények forrongása az amerikai nép és a világ elé tárta a szégyenteljes állapotokat —a világ leggazdagabb országában. Minderről a rokonaid és barátaik is tudnak. Ha nem tudnak, azért van, mert nem AKARNAK tudni róla. Mert ők azok közé a hazaffyak közé tartoznak, akiknek minden szép, ami Amerikában van minden jó, amit Amerika csinál —, még a vietnami piszkos népirtás is, amely kiváltotta a világ nagy részének megvetését és aláásta Amerika megbízhatóságát. A rokonaid még ma is elhiszik, szőrös- től-bőröstől lenyelik azt a dajkamesét, hogy ha Amerika nem állítja meg a kommunizmust Vietnamban, akkor “a kínaiak milliói megtámadják Amerikát.” Túl lusták vagy képtelenek gondolkozni azon, HOGYAN fogják a kínai milliók megtámadni Amerikát? Hogyan kelnek át a hatalmas Csendes-óceánon: repülőkkel, hajókkal, tengeralattjárókkal vagy csak úgy csupaszon úszva? Rokonaid azok közé tartoznak, akiknek minden jó Amerikában és minden rossz a “kommunista” országokban. Ezen ne is csodálkozz, mert olyan lapokat olvasnak, amelyek ezt a propagandát terjesztik. Első kézből is kaptak ilyen információkat a leányuktól és a vejüktől, akik pár év előtti, pár napos magyarországi látogatásuk után elmondták, hogy “Pesten mindenki szomorú, mindenki rosszul öltözött és mindenkin meglátszik, hogy éhes.” Veled együtt a hazalátogató amerikaiak tízezrei tanuk arra, hogy ilyen híresztelés minden alapot nélkülöz, ilyesmit csak egyoldalú, elfogult emberek mesélnek és egyoldalú, elfogult emberek hisznek el. Te sok jót is beszéltél szülőföldünkről, a haladásról és tapasztalhattad, hogy azokat milyen kétkedéssel fogadták az Amerika-imádók. Mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek és Hozzád kerülnek, sok baráttal, ismerőssel jöttél össze, akiknek meséltél a 30-napos vakációról Kaliforniában. örültek az örömödnek, talán egy kissé irigykedtek is — és nem ok nélkül. Ha majd megint találkozol velük, pótold ki az elmondottakat azzal, amit itt olvastál. Hadd lássák, hogy Te egy kicsit ismered az amerikai érem másik oldalát is és nyújts módot nekik arra. hogy ők is lássák: Kaliforniában és Amerikában a sok szép és jó mellett, van sok rut és rossz is. És amikor valóra válik rokonaid terve, hogy meglátogatják szülőföldjüket és megnézik Budapestet, akkor gondoskodj arról, hogy meglássák: nem minden rossz odaát, van sok szép és jó Magyarországon, az emberek nem “szomorúak, rosz- szul öltözöttek és éhesek.” Adj módot, hogy meglássák: nagy Amerikában milliószámra vannak nélkülözők, a kis Magyarországban nincs egyetlen egy éhes, rongyos ember, nincsenek koldusok, kéregetők. Légy továbbra is boldog és elégedett, Zsuzsa, szép országod gyönyörű fővárosában, Budapesten! J fi fi A10 fi Te,',om )A 6'2,S8 REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. <8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és villanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia 'KFDVfZn FIZETÉSI FELTÉTELEK!
