Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-02-16 / 7. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 16, 1967 Ki lép a csapdába? Az alábbi levéllel ujságkivágást is kaptunk, mely arról számolt be, hogy Cyrus S. Eaton és a Rockefeller-család közös befektetéssel I épit gyárakat, hotelokat a szocialista országokban. Többek között Eaton vállalata, a Tower Co. 6 millió dollár befektetéssel egy 360 szobás szállodát szándékszik Budapesten felépíteni. INDIO, Cal. — Itt küldöm önöknek ezt a kis szomorú hirt, melyet egy jobboldali újságból vágtam ki. Talán fogják tudni analizálni, hogy mi van ennek a hátterében, amit én szomorú hírnek tekintek. Nézetem szerint fontos kérdést vet fel és kellő megvilágítás után olyan fülekhez kellene eljuttatni, melyeket jó lesz figyelmeztetni, mit jelent ez a csapda, a kapitalisták trükkje, amit az egész világon alkalmaznak. Ilyen üzletért járják az amerikai mágnások a szocialista országokat? 1956-ban még nem volt alkalmas a fegyveres beavatkozás és még nem is volt miért, de 1967- ben nincs ez kizárva, ha a magyar nép és vezetői nem lesznek résen. Egy kis figyelmeztetés talán nem árt, nehogy megkockáztassák rendszerük biztonságát, miután a magyar nép kiásta magát a romokból a saját erejéből és minden adósság nélkül, napról-napra, egyre több eredményt ér el. Milyen vezetőknek van a kezében a nép, az egész rendszer, ha azok többre becsülik a dollárt, mint a hazát? Nem lehet, hogy nem tudnák, mit jelent ez a csapda, hiszen a szocialista országok vezetői kürtölték ezt szét mindig a kapitalista országokról, ugyanígy tett a Magyar Szó. A hir a többi szocialista országról is tesz említést. Ott sincsenek ám előrelátók, igy a szocializmus kezdi ásni saját sírját. Ezért küzdöttünk és küzdünk még most is? Nesze neked, szocializmus, a világszerte hirdetett jövő rendszere, melyben a szabadság, egyenlőség, testvériség valóra válik! Mi van a Szovjetunióval? Ők is engedik a szocialista országokat vesztükbe rohanni és maguk is üzleteket kötnek a kapitalista országokkal! Hogy magyarázzuk meg ezt? John Seaman ★ A szerkesztőség megjegyzése: A Seaman mun- kástárs által beküldött hirt már korábban közöltük. A munkástárs a legjobb akarat mellett se vesz —rTUPIItDIlliBI IHH'IIIIII'IIWI wmiwil I UH Ilii iiiumiuhm Vendelje mag az Amerikai Magyar Szól I MAGYARORSZÁGI ROKONAI RÉSZÉRE Az óhazai magyarok nagy érdeklődéssel olvassák lapunkat. Óhazai előfizetőink szeretik a Magyar Szót és ottani olvasóink száma egy- i re növekszik. • A legszebb, legjobb és a legtartósabb ajándék óhazai rokonai, barátai részére: ELŐFIZETÉS A MAGYAR SZÓRA. Rendelje meg még ma! — Használja az alanti szelvényt — AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék a lapot a következő cimre: Név: .......................................................... Cim: .................................................................. Város: ................................:...................... Megye: .................................'.......................... (Egy évi előfizetés Magyarországra $12.00, félévi $6.50, negyedévi $3.50) észre bizonyos nagyjelentőségű fejleményeket, amelyek a szocialista és a kapitalista országok közötti viszonyt befolyásolják. Mik ezek? A második világháború után a^ szocialista országok előretörésével az imperialista hatalmak, az Egyesült Államokkal az élükön, nem gyakorolhatnak többé korlátlan hatalmat a világ országai felett. A szocialista országok viszont, a fennálló nehézségek ellenére, felépítették gazdaságukat és egészben, vagy részben lerakták a szocialista társadalom alapjait és óriási eredményeket értek el. Ugyanakkor az imperializmus veleszületett ellentmondásaiból eredően, a kapitalista, imperialista országokban egyre nagyobb válság fejlődik ki, nemcsak politikai, hanem gazdasági téren is. A leghatalmasabb imperialista országban, az Egyesült Államokban, a nagykapitalisták között két irányzat fejlődött ki. Az egyik irányzat hívei az erősen megcsappant gyarmati országok bekebelezésével és fokozott kizsákmányolásával kívánják a rendszert fenntartani, gyarmati háborúkba kezdenek és katonai erővel kívánják befolyásukat az egész világon megvédeni és kiterjeszteni. Ezért van Amerika Vietnamban is. Ezen irányzat képviselői előtt a szocialista országok is meghódítani és kizsákmányolni való területek. Ők nem adták fel a reményt, hogy egy szép nap ott is ők lesznek az urak. Ezért még a nukleáris háborút is hajlandók megkockáztatni és kiprovokálni. Az amerikai imperialisták soraiban levő másik irányzatot azok a józanabb meglátásu kapitalisták képviselik, akik szívesebben fejlesztenének ki kereskedelmi és kulturális kapcsolatot a szocialista országokkal, sem hogy kalandos, esetleg nukleáris kimenetelű háborúkat kezdjenek. Ők is élni akarnak, amellett nagy lehetőséget látnak abban, hogy a szocialista országokkal jó üzleteket köthetnek és az ország válság előtt álló gazdaságát evvel szilárd alapokra helyezhetik.. Az amerikai nagytőke jelentős része már látja, hogy az európai kapitalista országok ínilyen jó üzleteket kötnek a szocialista országokkal. Ebben a nagy versengésben, hogy ki szerezze meg a nagy szovjet és más kelet-európai megrendeléseket, az amerikai kapitalisták — hogy úgy mondjuk —, hoppon maradtak. A fennálló hidegháborús tilalmak nem sok lehetőséget adnak erre. Jelenleg Washingtonban a “héják”, a háborús kalandorok vannak a kormányon. De az úgynevezett “galambok”, azok a kapitalisták, akik inkább a békés ösz- szeköttetést szeretnék felépíteni, egyre határozottabban szólalnak meg és az amerikai külpolitika ilyen irányú megváltoztatását követelik. Most Rockefellerék is ide tartoznak, habár eddig ők ellenezték leghangosabban a “vörösökkel” való üzletet. Mi jó származhat ebből a szocialista országok részére? Ha a szocialista országok szabadon köthetnek üzletet a kapitalista országokkal, beleértve az Egyesült Államokat is, ha beszerezhetik külföldről mindazt a terméket, amit most csak nagy nehézséggel tudnak előállítani és azokat a nyersanyagokat, amelyek hiányzanak, viszont a saját terméküket külföldön értékesíthetik — ugyanakkor a kulturális kapcsolatokkal a népek közötti jóindulatot is terjeszthetik —, evvel a szocialista fejlődés oly felmérhetetlen lehetősége nyílik meg előttük, mely egyszerre óriási iramban meggyorsítja a szocializmus építését és nagy lépésekkel hozza közelebb a szocialista jólét társadalmának megalapozását. Ha a Szovjetunió, vagy más szocialista ország üzleteket köt a kapitalista országok nagyvállalataival és ebből a kapitalisták maguknak hasznot húznak a szocialista országokon belül, a munkások viszonya a termeléssel szemben semmit sem változott meg. Igaz, hogy a kapitalisták célja, hogy profitot szerezzenek befektetéseik után és e céljukat el is érik, de ugyanakkor ahelyett, hogy veszélyeztetnék, megerősítik a szocialista rendszert, mert a felállított gyárak, szállodák, stb. a munkások tulajdonát képezik. Az is igaz, hogy Amerika gazdasági életét is fe- lenditené és a kapitalizmust ideig-óráig megerősítené a szocialista országokkal való kereskedelem. De az üyen versengéstől a szocialista országoknak nem kell félniök. Tudják, hogy a szocializmus haladása — ha béke van — feltartóztathatatlanul megy előre és a kapitalizmus napjai “meg vannak számlálva.” Levelek az EMLÉKKÖNYVRŐL BELL, Cal. — Üdvözlöm mindazokat, akik hozzájárultak az Emlékkönyvhöz, különösen üdvözlöm Gellért Hugót a gyönyörű címlapért, éljen még sokáig. Úgyszintén Rosner Sándort, hogy 18 éven át odaadással és szeretettel ápolta a lapot. Üdvözlöm a mostani szerkesztőt, kívánok neki kitartást és hogy igazságot iró és nevelő lapomat minden magyar vegye a kezébe, úgyszintén az Emlékkönyvet, mely az utolsó betűjéig nagyon jó. Küldök érte öt dollárt, pedig többet érdemelne. Tittelbach Mary • LETHBRIDGE, Alta. — Mi is megkaptuk az Emlékkönyvet és már jó pár Írást el is olvastunk. Férjem 100 mile-ra innen dolgozik a bányában, mert itt a városban csak nyáron van pár hónapig munka. Már nem vagyunk mi sem fiatalok, nem költözhetünk, de még két évet kell dolgoznia a bányában, hogy megkapja a penziót. Csak minden második héten jön haza, igy nincs alkalma az Emlékkönyv olvasására. Ha én kiolvastam, majd ő elviszi és ott fogja olvasgatni, mint az újságot. A sok szép képet is úgy elnézegetem, köszönetét érdemelnek az irók, a szerkesztőség és mindazok, akik hozzájárultak az értékes Emlékkönyv kiadásához. Igen nagy öröm az is, hogy a Nők Világa meg tud jelenni minden hónapban. Ezer köszönetét érdemel mindenki. Adja Isten, hogy a kedves Gyar- maty Kató soha ne legyen beteg és mindig ott lehessen a többiekkel együtt. Négy dollárt küldünk az Emlékkönyvért, bár ennél sokkal többet ér. Szakács Dezső és Rose • NORWALK, Conn. — Megkaptam az Emlékkönyvet, melyet nagyon boldogan nyitottam fel és azonnal elkezdtem olvasni. Idáig sok értékes olvasnivalót találtam benne, minden sora dicséretre méltó. Nagyon köszönöm a szép könyvet, meg is tartom emlékbe. Küldök érte öt dollárt és kívánom, hogy békés egyetértés és szeretet legyen az egész világon. L.A.K. PHILADELPHIA, Pa. — Az Emlékkönyvet csak részben néztem át, de úgy látom, hogy élvezetes és tanulságos cikkek vannak benne. Kellemes hatással volt rám, hogy írnak benne olyanok, akik majdnem falumbéliek, egyik Merk János, aki Nagy- majtényról irt, a másik Paczier Flórián. Merk cikke sok emléket idézett fel bennem, Paczier pedig olyan hűen írja le a hadifogságbeli tapasztalatait, hogy a háború elleni utálatot váltja ki az emberből. Ezúton üdvözlöm mindkettőjüket. L. Rost • YONKERS, N. Y-— Ä lappal nagyon meg vagyok elégedve, szeretem benne a külmunkatársak Írásait. Az Emlékkönyv is nagyon jó, különösen a Paczier munkástárs Írása. Boszniában képzeltem magam, amikor nekünk is a zsuzsokos levest adták. Az itteni helyzetről annyit irhatok, hogy Yon- kersen már nincs semmiféle magyar egyesület, pedig volt szép betegsegélyző egyletünk 47,000 dollár alaptőkével, 257 taggal, de megszűnt. 22 évvel ezelőtt az egyleti vezetést átvették a vaskalaposok és a tagság 70-re apadt. J. B. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelvo küldök megújításra $..................-t. Név:....................................................................... Cim: ..................................................................... Város:........................................- Állam:............ Zip Cod« .............. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával.
