Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 4. szám

Thursday, January 26, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Adam Clayton Powell nyilatkozata A képviselőház iskolaügyi és munkaügyi bizott­ságának néger elnöke válaszol az ellene hozott vádakra és elitéli azt a hadjáratot, amellyel bi­zottsági elnökségétől és képviselői mandátumától meg akarják fosztani. A nyilatkozatot kivonato­san közöljük. A hallgatás beleegyezést jelent. Ezideig nem akartam nyilatkozni azok ellen, akik el akarnak tá­volítani és meg akarnak fosztani bizottsági elnök­ségemtől. De most mélységesen meghatott az a vá­ratlan támogatás, amelyet sokezer néger egyén és szervezet országszerte irántam tanúsított. Nemcsak egyik legrégibb barátomnak, A. Philip Randolphnak tartozom hálával, hanem különös há­lával adózom támogatásukért a 100-ak Bizottságá­nak Washingtonban, a New Yorki Baptista Papok Konferenciájának, a Néger Baptista Papok Szerve­zetének, Baltimoreban, Chicagóban és Detroitban, a New Yorki Portorikói Közösségi Vezetőségnek, a San Diegoi Néger Politikai és Polgári Vezetőség­nek, a Mexikói-Amerikai Politikai Társulat kalifor­niai elnökének és a támogatás mindig hűséges és fontos forrásának: a néger sajtónak. A képviselőház néhány tagja, közöttük nagyra- becsült kollégám, Emanuel Celler, a jogi bizottság elnöke, ugylátszik kétféle mércét állít fel — egyi két fehér, másikat néger képviselőkre — arra utalva, hogyan viselkedjenek, ha a kongresszus ülésszakában eljárási idézetet kapnak. 1941-ben a Ház úgy határozott, hogy egyik tag­ja, Hamilton Fish képviselő nem köteles az es­küdtszéki idézésnek eleget tenni, mielőtt a jogi bizottság befejezte volna erre vonatkozó jelentését. A jogi bizottság azt jelentette, hogy az esküdtszéki idézet kikézbesítése — mialatt a kongresszus ülé­sezik —, megszegi a képviselőház előjogait, de ajánlotta, hogy a Ház elállhat ezen előjogától, ha azt szükségesnek tartja. A jogi bizottság akkori elnöke, Celler képviselő kijelentette, hogy még abban az esetben, ha a Ház felhatalmazást vagy beleegyezést is ad arra, hogy egyik tagja tanúvallomást tegyen — és Fish kép­viselő ezt ezután is megtagadta —, a bíróságnak akkor sem lenne joga az illetőt megbüntetni és ha evvel kapcsolatban letartóztatják, az csupán pol­gári letartóztatás lehet, ami ellen, mint képviselő védve van. Nem jelentem meg a bíróságon egy polgári eljá­rásban 1964 május 1-én — mialatt a kongresszus ülésezett. Ezért a törvény elleni tiszteletlenség vádja alá estem, annak ellenére, hogy Celler kép­viselő 1941-beli Fish-üggyel kapcsolatos határozata alapján cselekedtem. Engem nem essküdtszék idé­zett be, hanem egy privát egyén perelt be. De Cel­ler képviselő hajlandó volt 1941-ben Fish képvi­selőt megvédeni. Semmiféle bűnt nem követtem el. A képviselő­ház nevét nem szennyeztem be semmiféle szövet­ségi törvény megszegésével és különösen nem szegtem meg azt a törvényt, mely a képviselő ma­gánérdeke és a köz érdeke között fennálló ellen­tétre vonatkozik. Nem használtam fel pozíciómat arra, hogy ügyfeleimnek szövetségi kormányren­deléseket szerezzek és ilyen forrásból nem sze­reztem jövedelmet. Nem fosztottam ki az Egyesült Államok kormányát egymillió dollár értékű si­lány minőségű áru eladásával. Ügyem még mindig tárgyalás alatt van a New York állami fellebbezési bíróság előtt és még nem merítettem ki minden rendelkezésemre álló fóru­mot. Több fellebbezési beadványom van állami fel­sőbb bíróságok előtt. Ezért nem vagyok “szökevény az igazságtétel elől”, amit olyan szabadon és felelőtlenül hangoz­tattak egyes vezércikkekben. Habár a bíróság a történelem folyamán mindig tisztán és világosan meghatározta a képviselő im­munitását a letartóztatás ellen az ülésszak alatt (hazaáru’ás, főbenjáró bűn. va^y rendzavarás ki­vételével), a newyorki bíróság egyszerűen meg­semmisítette ezt az előjogot azon az alapon, hogy a törvény nem világos. Fontos újból kijelenteni, hogy ez a “tiszteletlenségi” vád ellenem, amely még fellebbezés alatt van —, két polgári egyén közti perből és nem államellenes cselekedetből ered. A 18. kongresszusi választókerület szavazói, leg­utóbb 12. ízben, 74.1 százalékban szavaztak mellet­tem. Múlt novemberben a szavazók teljesen tisz­tában voltak privát életem körülményeivel, mégis 431,330-en szavaztak mellettem. Milyen szerepet játszik a faji kérdés Milyen mértékben befolyásolja az ellenem irá­nyuló támadásokat a képviselőházban és sajtóban az a tény, hogy néger vagyok? A következő pon­tok, magától értetődően, mindent megmagyaráz­nak: , A legutóbbi 50 év alatt sohasem fordult elő, hogy egy képviselőtől megvonták volna a mandá­tumot, vagy elvették volna tőle a bizottsági elnök­séget. A jelenlegi 20 képviselőházi bizottság közül csak kettőnek van néger elnöke. Én egyike vagyok ezek­nek. A négerek, velem együtt elvesztenék rang­ban második legfontosabb képviselőjüket és a két bizottsági elnök közül az egyiket. — A jelenlegi 435 képviselő között csak 6, azaz 1% a néger. Ezek között egyetlen egynek az eltá­volítása, különösen rangidősségben a másodiknak, azt jelentené, hogy egy hatodával csonkítanák a négerek politikai erejét, holott a négerek amúgy is csak nagyon kis százalékban vannak képviselve. — Kongresszusi alkalmazottaim között több né­ger van, mint a kongresszus mindkét házának tag­jainál együttvéve —, és közöttük vannak a pol­gárjogi mozgalom legszókimondóbb támogatói. Bizottságomban, az iskolai és munkaügyi bizott­ságban több néger van, mint a Ház és Szenátus 36 bizottsága közül bármelyikben. A bizottsági al- kalmazottaimnak több mint a fele néger. Ha en­gem elmozdítanak, ez velem együtt 12 jófizetésü néger bizottsági alkalmazott elbocsátását jelenti. A képviselőház alkalmaztatásában a faji bigottság Amerika egyik legkritikusabb problémája. — A bizottságom 5 legmagasabb képzettséget megkívánó és legmagasabb fizetésű állása közül hármat négerek töltenek be. — Három hónappal ezelőtt Sam Gibson képvi­selő, saját nyilvános kijelentése szerint — az egyetlen alkalmazott, akit el akart bocsátani, tör­ténetesen néger volt. Jónéhányan fültanui voltak ennek a kijelentésnek. — 1965-ben másodízben vonták kérdőre Mis­sissippi állam törvényes képviseletét független je­löltek, akik dokumentumokkal, eskü alatti tanú- tétellel, bíróság által helybenhagyott kihallgatá­sokkal, bizonyították, 49 nagy országos szervezet támogatásával, hogy az ottani választások megsze­gik az Alkotmány 14- és 15-ik függelékét, mert a négerek többsége ott nem szavazhat. De 228 szavazattal 143 ellen, mégis a hivatalos mississippi-i küldöttséget ültették a képviselőház- ba. Az ő érdekükben küzdött Frank Thompson képviselő, aki most is egyike azoknak, akik Adam Clayton Powell eltávolításán fáradoznak. A legnagyobb igazságtalanság jutott osztályré­szemül, amikor vezércikkek “ítélkeztek” ügyem­ben. Még mielőtt a Hays vizsgálóbizottság rólam szóló jelentését napvilágra hozták, elitélő cikkek nagy számban jelentek meg rólam és a kongresz- szus egyik tagja, minden felhatalmazás nélkül, ajánlotta ellenem a büneljárás megindítását, anél­kül, hogy ennek jogosultságát bármiképpen iga­zolni tudta volna. Hays képviselő kijelentette múlt októberben: ‘Abban a percben, amint egy képviselőházi tag ellen vádat emelnek... nagyon sok ember sze­mében az a tag már bűnösnek és elitéltnek szá­mit. Olyan ez, mint a vádbiróság. Amint valaki el­len vádat emelnek, a közönség kétharmada máris bűnösnek nyilvánítja...’ A fent felsorolt tények együttvéve, határozot­tan arra a következtetésre vezetnek, hogy egy óri­ási méretű politikai összeesküvés van folyamatban, amelyben részt vesznek a sajtó egyes nagybefolyá- su képviselői és legnagyobb sajnálatomra, jóné- hány kongresszusi kollégám is. A támadás nem egyedül Adam Clayton Powell politikai vezetése ellen irányul, hanem a feketebőrü nép és annak előrehaladása ellen is. A rakoncátlan ra^A* vagy hogyan ugrathatjuk be magunkat a harmadik világháborúba? "Repül a nehéz kő ki tudja hol áll meg? Ki tudja hol áll meg, s kit hogyan talál meg!" Arany János (Idézet Toldi Miklós-ból) Az ország légiflotta vezérkara állandó kísérlete­ket folytat támadó és védelmi rakéták továbbfej­lesztésére. Ez nem titok, erről mindenki tud. A légiflotta egyik kísérleti telepe a Biloxi, Mississip­piben levő Eglin Légi Flotta Bázis. Erről a telep­ről lőtték fel pár nappal ezelőtt a “Mace” névre keresztelt rakétát. “Mace”-nek az volt a hivatása, hogy a légiflotta kísérleti telep fölött repüljön körben. Ugyancsak a légiflotta továbbfejlesztésén dolgozó technikusok azt is tervbe vették, hogy a telep fölött repülő rakétát, két F-4 Phantom re­pülő majd megtámadja s 20 milliméteres ágyuk segítségével lelövi. A rakoncátlan rakéta Fellőtték a “Mace” rakétát, de az nem követte a komputer adta utasítást. Ahelyett, hogy a telep fölött keringett volna, délkelet ü'ányba száguldott. Gyorsan utasították az F-4 Phantom pilótákat, hogy vegyék üldözőbe a rakoncátlan “Mace”-t és löj- jék le. Felszálltak az F-4 Phantom pilótái és minden tő­lük telhetőt megtettek a parancs keresztülvitelé­re. Gépjüket beállították a leggyorsabb menetre és az ágyújukból egyik lövést a másik után indí­tották a “Mace” rakétára. De hiába lövöldöztek, egyik lövés sem talált célba. Közben a távolság a “Mace” rakéta és az F-4 Phantom repülők közt egyre növekedett és a rakéta túl gyorsnak bizo­nyult a pilótáknak. Ez mindannak ellenére történt, hogy a “Mace” óránként 650 mérföldnyi sebesség­gel és az F-4 Phantom repülőgép 1,500 mérföldnyi sebességgel repül. A légiflotta vezetői nem magya­rázták meg, hogy mi az oka annak, hogy egy 650 mérföld gyorsaságú rakéta “elmenekülhet” egy 1,500 mérföld gyorsaságú repülőgéptől. Kuba közelében esik le a "Mace" így történt az, hogy a “Mace” rakéta, fittyet hányva a földön lévő komputeristáknak, vígan re­pült Kuba felé és a sziget nyugati partjától 25,000 lábnyi távolságra a tengerbe zuhant. Ha a rakéta 25,000 lábbal továbbrepül, akkor Kuba területén esett volna le. A “Mace” rakéta 18,000 fontot nyo­mott és annyi robbanó anyagot tartalmazott, mely elegendő a rakéta megsemmisítéséhez. A kom­puteristák, mechanikai műszereik segítségével pa­rancsot adtak a “Mace”-nek, hogy. .. robbanjon fel. A rakoncátlan rakéta azonban ezt a parancsot ir megtagadta és csak akkor robbant fel, amikor a tengerbe zuhant. _ .. £ ' ■ i * -■*- . jP . ' ?■ . .' Most tegyük fel .,. . Tudjuk, hogy ilyen és ehhez hasonló rakétákkal állandóan kísérletezik a légiflotta és az amerikai hadsereg minden más ága. Az sem titok, hogy e rakéták között olyanok is vannak, melyek atom­bombát hordanak. Nos, tegyük fel, hogy egy ilyen atombombával felszerelt, kísérletezésre használt ra­kétát fellőnek és a rakéta utánozza “Mace” raké­ta-társát, rakoncátlankodik, nem követi a kompu­teristák utasításait és nem Kuba felé, hanem New York, Chicago, Boston, vagy bármely más nagy város felé repül, leszáll. . . és felrobban. Hogy egy ilyen “szerencsétlenségnek” milyen következményei lehetnek, azt az olvasó elképzelé­sére bízzuk... Tiz japán békeharcos szervezet erélyesen tilta­kozott amiatt, hogy a rendőrség Sizouka prefektu- rában betiltott egy békemenetet, amely a prefek- tura területén létesített rakéta-gyakorlótér meg­szüntetését követelte. _____3_

Next

/
Oldalképek
Tartalom