Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Munkás és szakszervezeti hírek • __________:_______________ ó 20 százalékos nyugdíjemelést javasol az AFL-CIO vezetősége A 90. kongresszusi ülésszak egyik legfontosabb feladata, hogy a nyugdíjban lévők életkörülményeit megkönnyebbitse. A társadalombiztosítási törvény 1935-ben lépett érvénybe. Mindennek dacára, ma 1967-ben, egy nyugdíjas átlag havi járuléka $82 és egy házaspáré $144, azaz évente $984 és $1,728. Fel kell emelni a nyugdijat Bert Seidman, az AFL-CIO társadalombiztositási osztályának vezetője kinyilatkoztatta, hogy a 90. kongresszus kell, hogy azonnal felemelje a nyugdíjasok járulékát átlagban húsz százalékkal. Törvénybe kell iktatni azt is, hogy a nyugdíj járulék automatikusan emelkedjen, olyan arányban, mint a megélhetési költségek. “Fokozatosan 50 százalékkal kell felemelni a nyugdíj járulékot” — mondotta Seidman. Ugyancsak fel kell emelni a betegség és baleset biztosítási járulékot is. E szükséges lépések megvalósítását azonban csak a vietnami háború felszámolásával lehet elvárni. Vannak, akik azt ajánlják, hogy emeljék fel az alapjövedelmet, ami után adót kell fizetni. Jelenleg, ha valakinek évi jövedelme 100,000 dollár, az csak $6,600 után fizet társadalombiztositási adót. Ha az alapjövedelmet, ami után társadalombiztositási adót kell fizetni a jelen $6,600-ról kilenc ezer dollárra emelnék, az csak 13%-os járulék emelkedést eredményezne. Nélkülöznek a nyugdíjasok :. Seidman rámutatott arra a mindenki által elismert tényre, hogy “a nyugdíjban lévők képtelenek megszerezni az élet legalapvetőbb szükségleteit és rottenptocon aiacsonv életszínvonalon tengődnek. isa szerint rpv pyim_ zB^ltzíOk^»;-íl^^evesébb 3 ezer dollárra van szüksége.” “Tekintettel arra, hogy a nyugdíjban lévők nagy része csupán abból él, amit nyugdij járulékként kap,' a nyugdijjáruléktól függ, hogy öreg napjait gondtalan nyugalomban, vagy keserves nélkülözések között tölti el.” Az utolsó 12 esztendőben csak kétszer emelték a nyugdij járulékot, 1958-ban és 1966-ban. De e járulék emelés nem tartott lépést a dollár vásárló képességének csökkenésével. Az 1954 és 1966 közötti időszakban a munkások termelékenysége 45 százalékkal emelkedett, mely lehetővé tette a dolgozó munkások életszínvonalának emelkedését. A nyugdíjasok azonban nem élvezték ezt az előnyt. Ezért szükséges az, hogy lépéseket tegyünk és lehetővé tegyük azt, hogy a nyugdíjban lévők is részesüljenek a termelés emelkedéséből fakadó előnyökben. 700 munkaalkalom 21,000 jelentkező A minap egy kis hirdetés jelent meg a San Fran- cisco-i lapokban, mely arról értesítette a munka- nélkülieket, hogy a hajórakodó munkáltatók 700 munkást óhajtanak munkába állítani. Pár napon belül 21,000 munkás nyújtotta be kérvényét, hogy igényt tart a munkára. Ez azt jelenti, hogy minden egyes munkaalkalomra 30 jelentkező jut. ÚJBÓL KAPHATÓ!---j! Rózsa Imre: jj “MÉGIS TAVASZ” j!> Cimü kitűnő kis verseskönyve, |! szép kemény kötésben '![ jj CSAK 75 CENT | ][ Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ Kiadóhivatalátul íj | 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címén] T MWUVVVWWWWVWVVVVtnfWMMtfVVVVVWWWVVMAA.* A munkakeresők a társadalom minden rétegét képviselik. Vannak köztük fizikai, szellemi munkások, tanítók stb. Ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a rakparti munkások szakszervezete — ILWU — olyan munkakörülményeket teremtett meg, melyeknek nagy a vonzóereje. Csődbe ment az 1878 óla virágzó Dugan péküzem Hol volt, hol nem volt, az Ur 1878. évében volt egy David H. Dugan névre keresztelt ifjú, aki 20 éves korában péküzletet nyitott. A pékségben készített friss kenyeret és zsemlét, tolókocsijára tette és házhoz szállította. Föl lendül az üzlet Dugan pékmester értett hivatásához. Jó kenyeret és Ízletes zsemléket készített. A vevők száma egyre gyarapodott, Úgyhogy a tolókocsikat lovaskocsik váltották fel. Egyre több munkás egyre több árut gyártott, amit a vevők növekvő száma nagy készséggel felvásárolt. Az évek folyamán a Dugan pékség nagyvállalattá nőtt. Amikor az idős David H. Dugan fia 1962- ben átvette az üzletet, az automobilok serege vitte a kenyér- és péksütemények változatos sorát 400,000 vásárlónak New Yorkban és környékén. Nő a versengés 1962-ben és a következő években az üzlethálózatok gombamódra terjedtek országszerte. Ezekben az üzletekben “nyers” kenyeret és süteményt vásárolhatott a háziasszony nagy mennyiségben. Az igy vásárolt “nyers” kenyeret és süteményt a hűtőszekrényben tarthatta és amikor kenyérre, vagy süteményre volt szüksége, kivette a hűtőszekrényből, betette a sütőbe és pár perc alatt ott volt a frissen sült .kenyér és sütemény. . r Ezekben, jaz éyekben, rohamosan nőtt azon háziasszonyok száma, akik kénytelenek voltak munkát vállalni, hogy családjuk fenntartásához hozzájáruljanak. Dugan vevői az üzemekben, irodákban voltak, amikor az autók a lakóvidékeken jártak árucikkeikkel és igy egyre csökkent a vásárlók száma. A forgalom állandóan csökkent és a “virágzó” üzlet csődbe ment. Ott állnak most a kemencék hidegen, az autók egész sora a gyár udvarán tétlenül és a sütöde 2,500 munkása elvesztette munkáját. Nagy részük munkanélküli biztosításból tengeti életét. Húsz százalékos béremelést követelnek az újságírók NEW YORK, N. Y. — A Newspaper Guildhez tartozó újságírók benyújtották követeléseiket az ujságtulajdonosokhoz. Jelenlegi fizetésük 193— 200 dollár között mozog, amelynek heti 288 dollárra való felemelését követelik. Túlórázásért nem másfélszeres, hanem dupla fizetést kérnek, valamint azt, hogy egy évi szolgálat után öt heti fizetett szabadságra legyenek jogosultak. A szakszervezet 4,500 alkalmazott érdekében folytatja a tárgyalásokat. Feladja a sztrájk fegyverét az éttermi munkások szervezete A szállodai és éttermi munkások newyorki szervezete szerződést kötött a Shraft és Bickford éttermek tulajdonosaival, melynek értelmében feladja egyszer és mindenkorra a szakszervezetek leghat- hatósabb fegyverét, a sztrájk jogát. Az uj kollektiv munkaszerződés egyik szakasza igy hangzik: “A szakszervezet nem szólítja sztrájkba a munkásokat, a fennálló szerződés bármely pontjának , vitás, értelmezése miatt, sem a szerződés lejárta- kor. Ha nincs egyezmény a két fél közt a szerződés lejártakor, akkor a még függőben álló . kérdéseket, problémákat pártatlan bizottság elé terjeszti döntés végett,” A munkások saját tapasztalataik árán tanulják majd. meg,, hogy a szerződésbe _pontja csak a dolgozók' hátrányára lesz. ~’ Thursday, January 26, 1967 Egyesülnek az ércbányászok TUCSON, Ariz. — Az ország ércbányászai és fém-finomitói, akik eddig a Mine, Mill and Smelter Workers Unionhoz tartoztak, országos konvención elhatározták, hogy beolvadnak a United Steel Workers szervezetbe. A MM&SW azon szakszervezetek közé tartozik, melyeket kizártak az AFL-CIO-ból. Azóta testvérharc dúlt a független szervezet és az AFL-CIO szakszervezetek között. A két szervezet egyesülése véget vet e testvérharcnak és egyesült erővel lép nek fel a közelgő kollektiv munkaszerződés megújításáért, a munkáltatókkal szemben. A MM&SW szervezet taglétszáma 28,000, a Steel Workers szervezet tagsága meghaladja az egymilliót. Lezárják az üzemet CLEVELAND, O. — Az Automatic Sprinkler Corp. youngstowni üzemét lezárták, mert a munkások négy hónapi sztrájk után sem voltak hajlandók elfogadni a vállalat “legutolsó” ajánlatát. SZTRÁJKOLNAK A TANÍTÓK WOODBRIDGE, N. J. — A város elemi iskolai tanítói sztrájkba léptek. Szakszervezetük elismerését és magasabb fizetést követelnek. KÖNYVSZEMLE SZÜLŐFÖLDÜNK A Kossuth Nyomda a fenti címmel egy nagyon szép és érdekes könyvet adott ki 1966. őszének folyamán. — A könyv főleg külföldi magyarok részére készült, kik szeretettel ápolják a magyar nyelvet és azt hosszú évtizedek óta sem felejtették el. A kiadó nekik szánta, de nem csak nekik, hanem az uj hazában született gyermekeiknek is. Mint az első helyen levő színes, képes A.B.C, jelzi, elsősorban a fiataloknak, sőt egy részét az egészen fiataloknak, a kezdő olvasóknak szánták. De bizonyosak vagyunk benne, hogy azoknak is örömöt fog szerezni, akik már régen ismerkedtek meg a betűvetés tudományával. Azok részére, akik tudnak magyarul beszélni, kulcsot adnak a könyv elején, hogy a magyar irás-olvasás megta-1 nulásával, — bármikor abba a világba tekintsenek, amelyet a könyv lapjai zárnak magukba. Betekinthetnek a magyar mesék világába, átnézhetik a költők és Írók Írásait, amelyet azok elképzeltek a magyar népről és álmairól, a magyar hősi időkről és az azokat idéző mondákról. A mesék, mondák köréből a magyar múltba tekinthetnek vissza. Ezekben a mondákban, regékben Magyar- ország több, mint ezer éves történetét Írták meg. De, nem csak a magyar múltba tudnak vissza tekinteni, de megismerhetik az ország szivét Budapestet, betekintést nyernek a nagy magyar Alföldre, a Dunántúlra, Balatonra, a Bakonyra, a Nyírségre, és Magyarország többi területeire. Azonban az is haszonnal, lelki felüdüléssel fogja lapozgatni a könyvet, aki már gyemekeit vagy éppen unokáit tanítja belőle a magyar nyelvre. Verseket talál benne Pósa Lajostól, Petőfi Sándortól, József Attilától, de ott van Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ady Endre is, de nem lehet egy ilyen rövid ismertetésben azt a sok jónevü költőt és irót felsorolni, akiknek Írásait közük, de a tartalomjegyzékben ott van mindenki, aki csak volt valaki. A könyv közel hozza Magyarországot, múltját jelenjét, tájaival, meséivel, dalaival; benne van kicsinyben az egész magyar nép. Régi jó izeket, kedves gyermekkori hangulatokat idéznek fel a valamikor oly szívesen hallott vagy olvasott mesék is. Jó volna kiragadni ilyen mesét, legendát, verset, vagy regét, de nem igen lehet választani, mert egyik szebb a másiknál. A könyv 558 oldalas, sok szinezett képpel és 3.95-ért hozzák forgalomba. u r. ■ " Megrendelhető a Magyar Szóban hirdetett könyvkereskedésekben, vagy a Magyar Szónál. v* A Magyar.Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért!
