Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-15 / 24. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 15, 1967 Schalk Gyula: A HOLDKUTATÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE "A holdvilág a legelső csillagászati világosság. E szelid fény leoldja elménkről a földi kötelékeket, és arra kényszerit, hogy az égre gondoljunk." FLAMMARION a múlt század nagy ismeretterjesztő csillagásza irta a fenti szavakat. Egy régi indiai mondás szerint: "Minden létező dolgok leg- szebbike a Hold.” — Valóban ennek az égitestnek a varázsa mindenkor megragadta az emberek figyelmét. Távoli arcába már a legrégibb koroktól kezdődően különféle alakokat véltek felismerni. Néha démoni, rideg és félelmetes, máskor fiatal, üde és szép a Hold korongjára képzelt alak, vagy arc. A Holdnak ez a képzeletet megmozgató hatása festők vásznán, dallamok szárnyán, ritmusok és rímek keretébe ágyazva is megjelenik a történelem folyamán. Beethoven sejtelmes Holdfény Szonátája, Puccini Turandotjának egzotikus szépségű Holdkórusa, csak egy-egy a sok példa közül, melyek bizonyítják: az ember művészi tevékenységét is befolyásolja a Hold. A világirodalomból talán Petőfit idézném, mert alábbi soraiban megkapó hűséggel ábrázolja a holdsütötte falusi táj esti hangulatát: "A Nap lement eljött a csend szellőüzött felhők között merengve jár a holdsugár, — mint rom felett a képzelet a városi nem élvezi falun keresd mi szép az est." Ez a hangulat napjainkig elkísérte a Holdra tekintő embert. Ám a Hold csillagászati és tudománytörténeti szerepét helytelen lenne ilyen egyoldalúan értékelni. A hangulati hatásokhoz később már a korai társadalmak Holdhoz való viszonyát is döntően befolyásoló elemek társultak. Mozgása és fényváltozásai az időmérés lehetőségeként a "nap” után egy nagyobb időegységet, a "hónapot” (a Hold kereken 29 és fél napos keringési idejét) adták az ember kezébe. Ebből fejlődött ki a 12 holdhónapot tartalmazó, 354 napos holdév, melyet még napjainkban is használnak a mohamedánok. Ezeket a megfigyeléseket azonban még nem lehet tudományos törekvéseknek nevezni. Még nem foglalkoztak a megfigyelt jelenségek magyarázatával, csupán tudomásul vették azok ritmikus ismétlődését. De túl ezen, az ősi társadalmak még megszemélyesítették az égitesteket. Az Ujhold és Holdtölte napjait istentiszteletekkel ünnepelték. A görög Szeléné és a római Luna például istennőknek kijáró tiszteletben részesültek. Az embernek a Hold megfigyelésére vonatkozó korai törekvéseiről már az Írást megelőző korokból származó emlékek is akadnak. A san-francisco-i Morrison Planetáriumban magam is láttam a Golden Gate Park égi színházának azt a hires műsorát, amelyikben Mr. Gate a planetárium előadója nem a csillagos égboltot vetitette a kupolára, hanem a Dél-Angliában álló Stonehenge hatalmas kőkörét, mely a kőkorszakvégi ember jórészt vallási indítékok alapján épített, napjainkig fennmaradó különös obeliszk csarnoka. A legutóbbi években azonban kiderült, hogy alkalmas volt e hatalmas oszlopkor az égitestek, főként a Nap és Hold pályahelyzetének megfigyelésére is. Ám az itt folyó észleléseket sem nevezhetjük céltudatos, tudományos törekvéseknek, mert a megfigyelt jelenségeknek nem kutatták az okát. Mindezek ellenére, az eddig említett adatok a Hold és az ember legősibb kapcsolataira utalnak. Oly korba vezetnek vissza, melyben még nem volt csillagászat, nem születtek tudományos eredmények, csupán észrevették a Hold mozgásaiban mutatkozó periodikus változásokat. Ezek az egyszerű észlelések és észrevételek az ember legelső lépései a tudományos csillagászat, a tudományos Hold- kutatás felé Ezt az ősi kort az ókori nagy rabszolgatartó társadalmak feltűnése zárja le. Velük uj lépcsője kezdődik az emberi megismerésnek. Egyiptom, Mezopotámia, India és Kina termékeny síkságain a papságnak két fontos feladata volt: a vallási ünnepségek időpontjának meghatározása és minthogy ezek égi jelenségekhez voltak kötve, az égi jelenségek figyelése, előre jelzése. Ezekben a társadalmakban már jobbára elvetették az égitestek megszemélyesítésének a gondolatát, ugyanakkor eszközzé változtatták képzetükben az égitesteket. Az istenek eszközeivé, melyekkel különféle titokzatos üzeneteket, jeleket továbbítanak az ember felé. Úgy hitték, hogy a Napon és Holdon keresztül fejtenek ki hatást az égi hatalmak a földi életre. A babona így kapcsolódott sajnálatos módon a csillagászathoz a babona. Az a babona, mely mind a mai napig mélyen begyökeredzett az emberi tudatba. Pedig a csillagászat minden betűje azt bizonyítja, hogy a világmindenséget kizárólag a természeti törvények igazgatják. A csillagjóslás áltudományos okoskodásain túl még más misztikus és félelmetes képzetek is társultak a Holdhoz. Különösen a fo- gyatkozási jelenségek adtak erre alapot. Az ősi társadalmak szinte kivétel nélkül hitték, hogy ezeken keresztül az istenek jeleznek az emberiség számára baljós eseményeket. Az inkák szerint a holdfogyatkozás idején betegség éri a Holdat. Teljes fogyatkozáskor pedig elpusztulás fenyegeti. Ilyenkor zajt keltettek, hogy elriasszák a Holdat felfalni készülő szellemeket. A harangszentelési szertartás egyik mondata: "Umbra fantazmatunT’-tól, vagyis a rémek árnyékától kéri távoltartani a harang hangja .által a lakosságot. Ez a szövegrész a Holdat és a Napot felfaló sötét szellemek egykori hiedelmére utal. A Hold tudományos észlelésének alapjait az ókori görögöknél találjuk meg. Ők kezdték meg a fogyatkozások vallási szempontból összegyűjtött korábbi adatait rendszerezni. Ennek alapján sokszor ma is helytálló megállapításokra jutottak. Thálesz már azt hirdette, hogy a Hold gömb alakú. E megállapításra azonban nem mérések, de az a meggondolás vezette, hogy mivel az ókori fogalmak szerint a legtökéletesebb test a gömb, ezért az égitestek és a Hold is gömb alakú kell, hogy legyen. Arisztotelész megfigyelte, hogy holdfogyatkozásokkor a Föld Holdra vetett árnyéka félköriv alakú. ő ebből következtetett a Föld és az égitestek gömb alakjára. (Ez az okoskodás nem hibamentes, mert korong alakú testek is körív alakú árnyékot vetnek.) Mégis jelentős lépés, hogy felismerték holdfogyatkozások idején a Föld árnyéka vetődik a Holdra. A szó igazi értelmében vett csillagász volt Aristotelesz, aki eme következtetéseivel lényeges ok-okozati összefüggés nyomára bukkant. Az első csillagásznak azonban mégis Arisztarchoszt kell tartanunk, aki megmérte a Föld és a Hold távolságát. Az általa 28 földátmérőnyi távolságban levő Hold a valóságban kereken 30 földátmérőnyire van, azonban ez az eltérés mérőműszerei pontatlanságának következménye. így eredménye a legmegdöbbentőbben pontos pontatlanság! Az ókori bölcsek azonban még ennél is tovább mentek: Anaxagoras kijelentette, hogy a Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap világítja meg. Ma is ezt tanítjuk! Plutarchosz azt hirdette, hogy a Holdon hegyek és völgyek vannak! Sajnos senki sem hitte el neki, mert ezeket a logikus okoskodások utján nyert adatokat nem lehetett bizonyítani. így azután feledésbe mentek azok a felismerések, melyek megmaradásuk esetén legalább másfélezer esztendővel előbbre vihették volna az emberi civilizáció fejlődését és talán megszabadították volna az emberiséget, a sötét középkortól. A Föld elhagyásának gondolata Az ember és a Hold kapcsolatának egy másik vonatkozásáról is szólni kell e helyen. Ez a Föld elhagyásának gondolatával függ össze. Lehet, hogy a madarak láttán támadt a vágy az emberben, lehet, hogy csak a Földből kívánt többet látni, amikor felkuszott a hegycsúcsokra, mert igy tekinthette át pontosan a tájat és igy érezte igazán lába alatt valónak a Földet, mindenesetre eljutott a Hold elérésének gondolatáig. Számunkra természetes ez, hiszen e sokévezredes vágynak egy kicsiny morzsáját mindannyian magunkban hordozzuk. Akkor azonban mérföldkő volt az emberi gondolkodásban. írásos emlékek egész sora tanúsítja: ősidők óta foglalkoztatta az embert a Holdra repülés lehetőségének gondolata. Tudunk fantasztikus regényről, mely Kr. e. I—II. században keletkezett. De ki ne ismerné Cyrano de Bergerac jól kiagyalt ötleteit a Holdrautazásra, vagy Münchausen báró kalandjait. Wells novelláiban már leszáll az első ember a Holdra. Verne álmait pedig még ma is szívesen utána álmodom, ha kikapcsolódásra, szórakozásra vágyva kezembe veszem egy-egy kötetét. Ő már tisztán látta a Föld elhagyásának fizikai problémáit. De tekintsünk önmagunkba: van-e valaki, aki el ne gondolkodott volna a Holdutazás lehetőségei felett, akit ne foglalkoztatnának időnként a kérdések: mi lehet a felszinén? — Van-e ott élet? — Eljuthatunk-e egykor távoli világára? De nézzük: mi a valóság? Mit tud ma az ember a Holdról? A válasz kissé kiábrándító: elképesztően keveset. A csülagászat 6000 éves múltját tekintve ugyanis a legutóbbi évtized alatt többet tudtunk meg róla, mint az elmúlt 5990 esztendő során együttvéve. Igaz ugyan, hogy innenső, állandóan látható oldalát jobban feltérképeztük, mint a Földet, de aránytalanul sok időt fordítottunk erre a munkára. A Hold fizikai viszonyait ületően pedig, még most, a Holdrepülés utolsóelőtti perceiben is idegtépő viták folynak a tudományos körökben. Vajon mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy alig valami maradt fenn a középkor vüágké- pében az ókori görögök eredményeiből. A középkor sötét századaiban a Hold egyike a Földtől teljesen idegen, égi világhoz tartozó égitesteknek. A Föld pedig, mint a világegyetem középpontja kizárólag az emberért létezik. Ez a gondolat a távcső megjelenéséig tartotta magát. A Hold és az ember kapcsolatának ezt követő uj korszakával majd egy következő alkalommal foglalkozunk. (Folytatjuk) GOMBÁKKAL A KÁRTEVŐK ELLEN Kártevő rovarok ellen gombabetegségek mesterséges elterjesztésével is lehet védekezni. Kísérletekben bebizonyították, hogy néhány gomba eredményesen támadja meg a burgonyabogarat, a gyüríis pillét, egyes szövőatka fajokat és egyéb olyan növényi kártevőket, amelyek a szántóföldi növénytermesztésnek és a kertészetnek egyaránt ellenségei. Az egyik gomba a szőlő veszedelmes kártevőjét, a Riparia nevű szőlőfajta levélguba- csosodását okozó filoxérát támadja meg. Egy kísérlet során ez a kórokozó gomba a gyökértetü néven ismert szőlőkártevő 50 százalékát elpusztította. A Beuvei’ia bassiana gombát rovarölő vegyszerrel kombinálva is alkalmazták, és igy elérték, hogy a vegyszer adagját lényegesen csökkenthették. I 'AWAVAVASV.VW.V.V.W.V.’.V.V.VAW/ Ajándék 7—77 éveseknek! ^ SZÜLŐFÖLDÜNK \ A most megjelent művésziesen illusztrált 560 «J oldalas könyv a külföldön élő -J magyarság könyve! jl I| Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon I; át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi ■J szemelvények megértéséig! jl ■! A Szülőföldünk I; v közel hozza Magyarországot, annak népét, U» j! tájait, történelmét, zene és népdalkincsét Ára: $3.95 ;í § Megvásárolható minden magyar könyvet j| !; árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál *| '.SSW.W/.SV.’.V.V.V.V.V.VSV.V.SV.V.VAV^ Mm/wwww/wvwwwwwwvwwwww^ > I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA J ! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. j J (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484» J I Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- ] > Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország ' ! minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva WtMWftAeftwaaaeewewAewwwwgwiuwawwwei
