Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Spanyolországban Irta: Fodor Erna (Folytatás az előző hétről) A madridi Marconi gyár munkásai 300 dollárt kitevő segélyt küldtek és kitartásra buzditották a sztrájkólókat, további segélyt Ígérve. Két másik gyár munkásai határozatot hoztak, hogy ellátják a sztrájkolok gyermekeit. A vezetőség hiába támaszkodik a rendőrségre, mert terrorizálni tudják a munkásokat, de acélt termelni nem tudnak. Már kezdenek meghátrálni, hajlandók 564 munkást visszavenni, de 20-at feketelistára helyeztek és azokat nem akarják visszavenni. A munkások jól tudják, hogy ez éhhalált jelentene, mert ki alkalmazna Spanyolországban munkásmozgalmi okokból elküldőiteket? így tovább folyik a harc. Az egyik bübaoi újság leközölte a munkások levelét, amelyben leírták küzdelmeiket. Kiemelték, hogy harcukban nemcsak az a néhány pezeta a fontos, bármennyire is szükségük van rá, de meg akarják szüntetni az embertelen bánásmódot és igazságtalan eljárásokat, amelyben a gyár vezetősége állandóan részesíti őket. Végkielégítést is kérnek a nyugdíjba menők részére, legalább annyit, ameny- nyit más országok már régen megadtak munkásaiknak. A bányászok küzdelmeit Mieres városka bányászai vitték a világ elé. A vállalat 11 bányászt elbocsátott munkásmozgalmi okokból. Ezek leszálltak a tárnák mélyére és éhségsztrájkot kezdtek. A többi 2,000 is beszüntette a munkát, követelve a 11 bányász visszavételét. Az alacsony bérek mellett, a rossz lakásviszonyok, az állandóan emelkedő élelmiszerárak, a rendőri zaklatások és letartóztatások a sztrájkok fő okozói. A munkabeszüntetések mellett, egyes helyeken lelassítják a termelést, egyes üzleteket, sőt forgalmi, illetve közlekedési eszközöket is bojkottálnak. A fémipari munkások haladnak elől a küzdelemben. Madridban se szeri, se száma a munkabeszüntetéseknek. A hivatalos “Munkás Bizottságokból” kibuktatták a “hivatalos” jelölteket és harcos munkásokat választottak helyükbe. Toledói látkép Toledo ősi város Uj Kasztiliában. önkénytelenül is El Greco hires festménye: az Alkazár jut eszünkbe. A mór híresség ma is uralja a város látképét, bár különben elég kopár vidék ez, kivétel a kis Tagus folyó környéke, amely csodálatos ezeréves hidjával küiön élménnyé teszi a panorámát. A város 1000 éven keresztül a gótok, mórok és spanyolok fővárosa volt. A spanyol turizmus egyik híressége az El Greco muzeum is itt van. Ez a vüág minden tájáról vonzza a művészet kedvelőit. Bemutatják El Greco házát, amelyben a nagy görög festő, aki képeit Do- meniko Theotokopouli névvel irta alá, de nehéz kiejtése miatt csak El Greco (a görög) néven ismerték, sohasem lakott. Ahol valóban lakott, itt állt állítólag, de régen összedőlt, ügyesen újjáépítették és a turisták úgy járnak itt, mint a szentélyben, azon hitben, hogy itt lakott a nagy művész. A San Tómé templomban van El Greco egyik legcsodálatosabb müve: “Orgaz gróf temetése.” E képnek nemcsak színei, de fantáziája is rendkívüli. A holt lovagot két angyal viszi a mennybe, gyönyörű öltözetben s kisfiú segitkezik, ez El Greco kisfia volt. Középen teljes egyházi díszben misét mond valami egyházi méltóság. A gyászolók közé festette El Greco barátait is. Az akkori idők hírességei, mint Cervantes, Lope De Vega, a Covar- rubbias fivérek (hires építészek), Tristan, a festő és maga El Greco is látható a vásznon. Toledo másik érdekessége a XIV. században épült két zsinagóga. Mudejar stilusu (mohamedán és gótikus). Az egyiket a kasztiliai király Don Pedro kincstárnoka Ha-Levi Sámuel építette. (Ez időben sok jómódú zsidó lakott Toledóban.) Ez ma Transito néven ismert, hatalmas héber betűk beszélnek régi dicsőségéről. A Mayor, Santa Maria La Blanca néven ma katolikus templom. 1492 (a zsidók kiüldözése) után mindkettő katolikus templomul szolgált. Most a Transitot restaurálják és múzeumként mutogatják. Plaszter dekorációja rendkívül gazdag, mennyezete is remek példánya az arab és keresztény művészetnek. Toledo 70 kilométernyire fekszik Madridtól. Bizony hideg idő volt itt januárban. Erős szél fujdogált. Autóbusszal utaztunk és amikor visszafelé fel akartunk szállni, fiatal, szomorú arcú nő állt ’ a templom kapuja előtt gyermekével kéregetve. .. Lábán ócska kis kék papucs, elnyűtt, de tiszta ruha volt rajta. Fájdalmas látvány a pazar paloták után a spanyol nép gyermeke, a kolduló anya. Az Alkazár Toledó legmagasabb pontján áll a régi fellegvár, vagyis arabul az Alkazar. Annyi rekonstrukción ment már keresztül, hogy senki sem tudja, mikor épült. Citadella volt a rómaiak alatt, erősség a vi- zigótok honában, X. vagyis bölcs Alfonz király is megerősítette 1253—84 között. V. Károly a hires építésszel, Covarrubiassal építtette át a formátlanná vált épület—tömeget. Ebben az időben, Spanyolország aranykorában, sok hires művész dolgozott átépítésén. El is készült II. Fülöp uralkodása alatt. Fülöp Madridba helyezte át udvarát, és soha többé nem lakott spanyol király az Alkazár- ban. 1710-ben az örökösödési háború pusztította el, majd újjáépült és 1810-ben Napoleon seregei rombolták le. A polgárháborúban is nagy harcok színhelye volt. Körülötte az épületek nagyrésze ma is mutatja a polgárháború nyomait, de az Alkazárt már majdnem teljesen helyrehozták. Külseje a régi, belül dolgoznak rajta. Az épület 1882 óta katonai akadémia. Az egész épület uj egy szoba kivé- letével. Ez a polgárháború idejében a parancsnok szobája volt. Toledó a köztársaságiak kezén volt, csupán az Alkazár tartotta magát a város legtetején. így mesélik a turistáknak. Persze az előadó szerint a köztársaságiak a lázadók. Megfeledkezve arról, hogy 1936-ban rendes választással kerültek a kormányra és Afrikából, Marokkóból indult el Sanjurjo, majd Franco generális lázadása, akik Hitler és Mussolini hadseregével és repülőgépeivel verték csak le a “loyalistákat.” A harcok folyamán a köztársaságiak elfogták a toledói fellegvár parancsnokának fiát, mint ellenforradalmárt. Fran- coék propagandistája mesél róla a turistáknak: “a fiával felhivatták az apát, hogy adja fel az Alkazárt, ha nem, kivégzik a fiát.” Mire a “hős” apa azt felelte fiának, hogy: “Spanyolországért halsz meg fiam, nem tárgyalunk.” Hát igen, Francöék vendég — egyik kérdésemre azt válaszolta: “Aki Magyarországot meg akarja ismerni, ha csak teheti, látogasson oda és hasonlítsa össze a múlttal, alkosson magának véleményt a látottakról.” A színművészek életéről érdeklődve elmondta azt a szeretetet, mellyel a magyar nép őket körülveszi, megbecsüli és a kormány nemcsak kielégítő jövedelmet biztosit aktivitásuk idejére, de betegségük és öregségük idején is gondoskodik róluk, szanatóriumok, szinmüvész-otthonok létesitéséveL A nyugdíjkor 60 év, de nem kötelező. Mivel vendégei is voltak és a vacsora ideje sem volt már távol, szívélyes kézszoritás és meleg szavak közepette váltunk el egymástól. Cincár Gyula, tudósitó nem az elsők, akik meghamisítják a történelmet. A turisták legtöbbje nem is hallott a 30 esztendővel ezelőtti spanyol polgárháborúról, amelyet a hős spanyol nép három éven keresztül folytatott és amely kétmillió spanyol életébe került. Pedig történelem, hogy 1936-ban a népfront jelöltjeit választották meg a Cortesben. Az uj köztársasági kormány, Azana vezetésével, meghirdette az égető spanyol társadalmi, gazdasági problémák (földreform, nemzetiségi, szociális kérdés, egyházi reform) megoldásának programját. A reakciós föld- birtokosok, egyházi és katonai erők azonnal hozzáláttak az ellenforradalmi erők felkelésének megszervezéséhez. Római tárgyalásukon biztosították maguknak a fasiszta Olasz- és Németország segítségét. Juan March, többszörös milliomos mellett Henry Deterdig, a Royal Dutch Shell angol világtröszt vezetője adott részükre pénzbeli támogatást. A fiatal köztársaságban julius 18-án a ceutai rádió jelszavára megmozdultak a fasiszták és Spanyolország több városában legyilkolták a köztársaság hü parancsnokait és Marokkóból partraszáll- tak a fasiszták csapatai. Elfoglalták Sevillát. A repülőszerencsétlenség következtében elpusztult Sanjurjo tábornok helyét Francisco Franco foglalta el. Julius végén már megkezdődött a német—• olasz intervenció; özönlött a hadianyag és repülőgép a fasiszták számára. A német Kondor Légió, az olasz haditengerészet jött Franco segítségére, miután a II. Világháború “főpróbájának” tekintet^ te ezt a harcot a két fasiszta diktátor. Largo Caballero és Juan Negrin kormánya felvette a harcot a lázadókkal. A spanyol nép egy emberként csatlakozott kormányához és majdnem három évig harcolt a túlerővel szemben... A világ demokratikus államai magára hagyták a spanyol köztársaságot, még az ugyancsak népfront alapján uralomra jutó francia kormány is benemavatkozási politikát követett és ugyanazt tanácsolta a többi hatalmaknak is. A haladó emberiség legjobbjai nemzetközi brigádokban jöttek a spanyol nép segítségére. A távoli Szovjetunió élelmet és hadianyagot küldött, de két év és nyolc hónap múlva győzött a túlerő s fasiszták kerültek uralomra Spanyolországban. Kezdetét vette a kommunisták, demokraták, hazafiak kegyetlen üldözése, tömeges kivégzése és bebörtönzése. Mindez ma már történelem. Sárdy János színművész honfitársunk sikeres szereplése Los Angelesben Jelen voltam Sárdy János május 20-i, szombat esti előadásán. A nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte a dalokat előadó, valamint a lerövidített formában előadott “Marica grófnő” c. operettben a “tiszttartó” szerepét játszó Sárdyt és a többi színművészeket. Amig szülőhazánk olyan tehetségeket termel ki, mint Sárdy János, nem kell féltenünk sem a magyar népet, sem jelenlegi kormányát. Elsőrangú alakítást nyújtottak szerepeik tökéletes alakításával Tóth-Váry Ibolya, Hlatky Edith, Rózsa Nándor és a jeleneteket összekötő konferánsz, Szombat- helyi Blanka. Sovincz Magda zongoraművésznő nehéz feladatát, a darab zenei kíséretét kiváló tehetséggel töltötte be. Az a kritika, hogy nagy kár volt, hogy a rendezőség mellőzte a néhány tagból álló zenekart, megállja a helyét. Szerencsémnek tekintettem, hogy volt alkalmam személyesen is megismerkedni Sárdy János honfitárssal, bájos feleségével és néhány hónapos kis- lánykájukkal. A színművésszel néhány perces beszédünk témája az igazi humanizmuson, embersze- reteten alapuló magyar egység megteremtése volt. Ha ez megalakulna, úgy az amerikai magyar színjátszás, zene, általános kultúra és magyar sport támogatása megsokszorozódna. Ilyen egység nemcsak az amerikai magyar életben hozna megerősödést, de szülőhazánk szorgalmas, szellemi; fizikai és mezőgazdasági dolgozóinak is, ami szüléink, testvéreink, rokonaink, barátaink és ismerőseink minél előbbi magasabb életszínvonalát jelentené. Sárdy János színművész honfitársunk — mint amerikai körúton járó vendégszereplő, mint jó “Block Parly” Los Angelesben Igazi lélekemelő ünnepségben volt részük azoknak, akik május 28-án, vasárnap megjelentek Los Angelesben a Hot Point utcán folyó un. Block Partyn. A környék lakói, négerek és fehérek, legtöbbjük magánház tulajdonosa, a barátság és testvériség jegyében rendeztek ünnepséget, pikniket Már a kora délutáni órákban tódultak az emberek, szülők gyermekeikkel , fekete, fehér boldogan sugárzó arcok. A hosszú asztalok végig az utcán megrakva a legizletesebb ennivalókkal, Ízlésesen felszolgálva. A legelőkelőbb vendéglővel is vetekedhettek volna. A néger és a fehér lakosok hozták a legfinomabb süteményeket, édességeket; főzelékeket, 650 font pulykát adtak a különböző élelmiszerüzletek, volt sonka, italok, papirtányé- rok és minden egyéb, amit a környék lakói hoztak. Három különböző zenekar és programszámok szórakoztatták a jelenlévőket. A nagyszerűen megrendezett összejövetel felemelő volt mindenki részére. Ott láttuk meg. hogy ha az emberek baráti jó érzéssel közelednének egymáshoz, a gyűlölet, megkülönböztetés megszűnne. Milyen szép lehetne az élet, ha nem volnának önző emberek, akik arra törekednek, hogy szétválasszák az embereket. i Faragó Margit
