Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-16 / 11. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 16, 1967 űr-: P ■ INNEN-ONN AN Az Egyesült Nemzetek San Franciscóban tartotta alakuló ülését 1945-ben, s ezt most emlékművel is meg akarják örökiteni. A tervek szerint a város előtti öbölben Alcatraz szigetére kerül majd a Béke-szobor. Talán nem érdektelen tudni, hogy a sziget korábban annak a börtönnek adott otthont, amelyben AI Capone töltötte békés napjait. • • • Erich Mende, volt nyugatnémet alkancellár —, szabad demokrata pártvezér — orientálódik. Jövő tanévtől kezdve egyetemi tanárként a parlamenti jog fejlődéséről ad majd elő valamelyik Észak-Rajna—Vesztfália-i egyetem jogi fakultásán Amiből nyilvánvaló, hogy a tanár ur kevéssé bízik saját pártja parlamenti fejlődésében. • • • Az alsó-rajnai patikusegylet évi jelentésében állást foglal néhány munkásvédelmi kérdésben, többek között a gyógyszerészek éjszakai igénybevételének növekedése kapcsán. Az egylet megállapította, hogy "teljesen antiszociális — példának okáért — az antibébi pasztillákért éjszaka felverni egy gyógyszerészt. Ráér az másnap reggel is." >• • • • V. V. Komarov szovjet űrhajós ezredes, az első háromszemélyes űrhajó, a Voszhod-1 volt parancsnoka legutóbb a Paris Match folyóirat szerkesztőségének meghivására több napot töltött Franciaországban. Francia tudósok és újságírók kérdésére válaszolva közölte, hogy a Hold elérésének szovjet tervei szerint négyszemélyes űrhajót indítanak. Komarov ezredes szerint az utasok “összetétele” a következő lesz. Az űrhajó és az expedíció parancsnoka “valódi” űrhajós lesz, ezenkívül három “civil”} egy csillagász-fizikus, egy orvos-biológus és egy speciális mérnök. Természetesen a tudósok is űrhajós kiképzést kapnak; igy baleset esptén bármelyikük vissza tudja hozni az űrhajót' a“ jTöldre. Jelenleg úgy tervezik, hogy a paráncshöíkf ^hajóban egy vagy két személy marad Hold-körüli keringésben, mig két vagy három fő száll le a Hold felszínére. • • • A Newsweek különös végrendeleti ügyről ad hirt. Egy arizonai polgár, bizonyos James Kidd, teljes vagyonát: több mint 200,000 dollárt arra a személyre vagy csoportra hagyományozta, aki vagy akik "tudományosan bebizonyítják, hogy adott ember lelke az illető halálakor elhagyta a testét." A végrendelet kihirdelése óta 5 esztendő telt el, de a tekintélyes összegre mindeddig nem akadt pályázó. Végül november elején az illetékes Phoenix városbeli biróság egyik tanácselnöke kijelentette, hogy hivatali idejéből ebben az esztendőben 18 napot tartott fenn azok számára, akik meg akarják szerezni az örökséget. • • • Erhard, a megbukott nyugatnémet kancellár “nem hagyja el magát”. Legutóbb elégedetten nyilatkozott: “Végre-valahára azt mondhatom, amit gondolok.” Ritka tünet ez a nyugatnémet közélet- bán, talán csak nyugalmazott miniszterelnökök engedhetik meg maguknak. • • • Hat a dohányzás elleni propaganda: legalább is a dohánygyárakra. A nagyerejü orvosi propaganda gondolkodóba ejtette a nagy trösztöket. Az American Tobacco Co. elkezdett foglalkozni a keksz- gyártással is, a Philip Morris az önborotva és a radirgumigyártás iránt "érdeklődik." Mások csak a "szomszédba" mennek: orientálódni kezdtek a szesztermelésre. Persze azért nemcsak a dohányzásról, a dohánygyártásról sem könnyű leszokni. • • • Brown brit külügyminiszter gyakorta hökkenti meg furcsaságaival a diplomatákat, főként, ha italt fogyasztott; ez pedig nem tartozik a ritka esetek közé. Legutóbb — a párizsi négyhatalmi külügyminiszteri konferencián — azzal lepte meg az ehhez a magaviselethez már-már hozzáedződött kollégáit, hogy igy kiáltott egyik diplomáciai beosztottjára: — Ne rugdosson engem az asztal alatt, maga tökkelütött! Tudom, hogy mit mondjak. Különben is — fordult magyarázólag Brandthoz, az újdonsült nyugatnémet külügyminiszter —, én ezeknek a profiknak egyetlen szavát sem hiszem el. Kodály Zoltán (1882-1967) j — Magyarországi tudósítás — Mély fájdalommal búcsúzunk Kodály Zoltántól, a magyar nép egyik legnagyobb miivészfiától, a zeneköltőtöl és a tudós nevelőtől, a “hangok nagy tanárjától”. A XX. század zenei forradalmának egyik legnagyobbja volt, a magyar zeneművészetnek már életében igazi klasszikusa, aki oly ragyogóan teremtette meg népzene és müze- ne harmóniáját, a magyarság és az európaiság művészi szintézisét. Az a nyolcvanöt esztendő, amelyet Kodály Zoltán élete átfog, a világtörténelem egyik legnagyobb korszakfordulója. Mennyi mindent is ért meg: életében szálltak föl az első repülőgépek, lobbantak fel az első atommáglyák, indultak el az első emberek a világűr meghódítására. Átélt két világháborút, két forradalmat, átélte a fehérterrort, amely két évre el is űzte a Zeneművészeti Főiskoláról, s megéi’te az immár véglegesen szabad Magyarország megszületését. S e feszültségekkel, forradalmakkal teli korszak Kodály Zoltán számára szüntelen művészi küzdelem is volt: harc egy sajátos magyar uj zenei szókincs megteremtéséért; eközben felfedezi — és hűséges harcostársával, Bartók Bélával feltárja — népünk eredeti zenei anyanyelvét, s beágyazza a nyugati zene harmóniavilágába, Ez a zene teljesen más, mint kora magyar müzenéjének gangja: nem “magyaros” zene, haném gyökerében-a nemzet talajába fogódzó, a népzene forrásából táplálkozó, minden cifra külsőségtől mentes magyar'muzsika. Életét arra teszi fel, hogy ennek a zenének ősi, s egyszersmind Vadonatúj zengésére megtanítsa 4téiréf,:'íMki'hiár! természetesnek, egyszerűnek látszik ’:»•"törekvés.'Fedni Kodály Zoltán az 1910-ben lÁndezétV efio szerzői estjétől — amikor is a közönség értetlenül, az egykori ujságkritika gúnyolódva fogadja a “bizarr”, s “idegen” intonáeióju, válójában a magyar nép hangján megszólaló zenét — évtizedekig vívta harcát az uj zene megbecsül- tetéséért. S ez a küzdelem nem csupán “nyelvi” vívmányokért folyt, hanem legalább annyira azért is, hogy ez a művészet a kor uj mondanivalóját a maga teljes igazságában és minél tökéletesebb megformálásban szólaltassa meg. Hiszen nemcsak az uj zenéért, az uj magyar zene győzelméért, szállt ő harcba, hanem — miként a magyar nép legjobbjai — a nép kulturális felemelkedéséért, az ország megújhodásáért is. Megszületett a Psalmus Hungaricus Az a mély humanizmus, amely sorsát a néphez kötötte, adott erőt számára ahhoz is, hogy életútját megalkuvások nélkül járja végig; a Horthy- fasizmus legsötétebb korszakában példát mutatott emberségből, s bizonyította müveivel is a magyar népbe vetett hitét. így született meg a Psalmus Hungaricus, — “minden sorsüldözte és megkiifzott népnek hősi éneke”, a “Felszállott a páva” 1989-ben azzal a reménnyel, hogy “másképpen lesz holnap”, a “Jézus és a ku- fárok”, amelyben “kötélből ostort fonván” tiltakozott az elembertelenedett világ ellen. Az énekes zene a zeneművészet alapja Zeneszerzői életműve — a vegyeskarra komponált 1904-ből való Estétől az utolsó nagyzenekari műig, a C-durszimfóniáig — csaknem felölel minden műfajt. Ez az alkotó művészet azt is elárulja, hogy a zeneművészet alapjának az énekes zenét tartotta: legtöbb remeke vokális alkotás, ő teremtette meg a magyar müdalt, adta közre több mint félszáz ballada és népdal feldolgozását. Tulajdonképpen a Háry János és a Székelyfonó is népdalok remekmívű színpadra állítása. De invenciógazdagsága legalább annyira érvényesül a nagy vegyeskarokban, a férfikórusokban; a vonzóbbnál vonzóbb gyermekkarokban, amelyekben a gyermek lelkivilága oly teljes otthonossággal oldódik fel. Egész életén át hirdette: a magyar zenei művelődésért vivott küzdelmet az “ifjú szivekben” kell megvívni. S hogy manapság iskolai énekoktatásunkról, ifjúságunk zenei nevelésének eredményeiről, a külföldi vendégek által oly gyakran megcsodált zenei általános iskoláinkról szólva “Kodály-módszert” emlegetnek, ennek az újraformált pedagógiának valóban ő volt a megteremtője és legfáradhatatlanabb harcosa. Rendkívüli volt minden tekintetben Életművében eggyéforrt a zeneszerző, a zene- pedagógus és a népzenetudós tevékenysége. A legutóbbi esztendőkben gyakran esett szó arról, vajon zeneköltőnek nagyobb-e vagy tudós nevelőnek? Ezt a vitát majd az utókor dönti el valamikor, és — fájdalom — most mi már “utókor” vagyunk, ha egyáltalán szükség van ilyen döntésre. Annyi bizonyos, hogy művésznek és zeneköltőnek is, tudós nevelőnek is rendkívüli volt. Zene- tudományi munkája — különösen kezdetben — ugyancsak nehéz küzdelemmel járt, az uralkodó osztály dühödten hadakozott ellene. Kiadják a Magyar Népzene Tára első kötetét A sok ezer dallam, amelyet Bartókkal együtt összegyűjtöttek, teljességében nem is látott addig napvilágot, amig a Magyar Tudományos Akadémia 1951-től ki nem adta a mintegy húsz kötetre tervezett Magyar Népzene Tára első köteteit. E tudós rendszerető és szerkesztői munkát is Kodály Zoltán irányította mostanáig. A legutóbbi időkig is fáradhatatlanul utazgatott: hol Amerikába, hogy egy Kodály-fesztiválon vegyen részt, hol Moszkvában volt, ott a Háry János bemutatóján, hol pedig Párizsban szólalt fel az ifjúság zenei nevelése kérdéseiről rendezett konferencián. Elvitte a zenét — a néphez Nemcsak muzsikusok nemzedékeit tanította, nevelte, de egy ország népéhez is igyekezett közel vinni á zenét, s a népet a zenéhez. Amikor valaha a hivatalos Magyarország meg nem értése, közönye ellen küzdött, akkor is egy volt a néppel.. De sohasem forrott össze vele úgy, mint most, szocializmust építő korunkban. Tudományos munkássága mellett ezért vette ki részét a legutóbbi időkig tevékenyen a Hazafias Népfront és a Béketanács munkájából, hallatta hangját kongresszusokon, előmozdítva a szocialista Magyarország egész művelődését. Alkotásai tiszta, sajátos, maga teremtette magyar nyelven beszélnek. Jóllehet fellépésekor a különböző “izmusok” igencsak hódítottak a zenében is, ő megmaradt a maga sajátos utján a magyar művészet harcosának. “Ha azt kérdezik tőlem — irta egy helyütt Bartók —, mely müvekben ölt legtökéletesebben testet a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály Zoltán müveiben.” Hírneve ezért talán később kel szárnyra, mint más stílusban komponáló kortársaié, de művészete ezért is válhatott népe és a népek közkincsévé. Halálával a XX. század egyik zseniális, nagy művésze szállt sirba. A gyászban osztozik a magyar nép és a nagyvilág. Chattanooga. — A szövetségi biróság elutasította James Hoff a kérelmét, hogy függessze fel börtönbe menetelét, amig további lépéseket tesz 8 évi börtönbüntetése megváltoztatására. A szervezett szállítómunkások orsz. elnöke'kénytelen meg kezdeni büntetése letörlesztését. »★★★★★★★★★★♦★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★■fr Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. CE
