Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-15 / 37. szám

Thursday, September 15, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD SZÉLJEGYZETEK ELMEGYÓGYÁSZAT VAGY FEGYINTÉZET? Zsúfolt kórházakban, kevés személyzettel sínylődnek az elmebajosok Yorty los-angelesi polgármester alapos és jól megérdemelt kioktatást kapott Ribicoff és Bob Kennedy szenátoroktól, mert a kihallgatásra ké­születlenül érkezett. De ahelyett, hogy megszívlel­te volna a hallottakat, sértődötten tért vissza a vá­rosába és szokásához híven, alaptalan támadások­kal próbálta leplezni azt a szomorú tényt, hogy ő csapnivaló polgármester, de a fegyvergyárosokra hasznos háborús uszító. Yorty szajkó módjára ismétli, hogy a néger za­vargásokat “kommunisták” okozták, holott még az FBI és maga Katzenbach igazságügyminiszter is kénytelen volt beismerni, hogy NEM radikális agi­tátorok, hanem a szegénység, a tűrhetetlen nyomor lázit ja a kisebbségeket. • • • Los Angelesben rekordmagasságot értek el az élelmiszerek. A jómódúak, a nágyfizetésü, magas- állású tisztviselők, a repülőgépeket és hadiszereket gyártó urak, a hatalmas bérházak és ültetvények tulajdonosai ilyen csekélységet észre sem vesznek. Bezzeg észreveszik a nyugdíjasok, a nagy-csalá­dos kiskeresetűek és a munkanélküliek, Watts, Boyle Heights és a nagy város többi nyomor-kerü­leteinek lakói! Ezekkel a százezrekkel viszont senki nem törő­dik. A polgármester legkevésbé. « • • Egyik newyorki olvasónk írja a “coach-Kócs”- ról irt jegyzetünkre vonatkozólag, hogy nemcsak az angol, hanem más nyelveken is a magyar köz­ségről nevezték el az először ott gyártott “kocsit.” Példának emlitette a német “Kutsche” (kocsi) és “Kutscher” (kocsis) szavakat és azt, hogy a szláv nyelvek is Kóesra emlékeztető szavakkal nevezték el ezt a jármüvet. És hozzátesszük: a spanyol is “coche”-nek nevezi a kocsit és “cochero”-nak a kocsist. 0 • • Két kaliforniai fivér — az egyik biztositó társa­ság nyomozója, a másik papi pályára készül —, Magyarországra látogatott. Budapesten sok látni és tennivaló van, de ők ketten a szórakozásnak azt a különös módját választották, hogy egy politikai falragaszon bizonyos változtatást eszközöltek. A falragasz amerikai repülőgépeket mutatott be, miközben vietnami asszonyokat és gyermekeket bombáznak — tehát való és mindennapi eseményt. A két amerikai ifjonc a repülőgépek amerikai jel­vényét OROSZRA változtatta, ami csúnya hamisí­tás, mert tudvalevő, hogy az oroszok nagyban hoz­zájárulnak ahhoz, hogy az amerikai gyilkos táma­dásokat lehetőleg elhárítsák a szerencsétlen viet­nami nép felől. A kaliforniai ifjakat letartóztatták — amihez a magyar hatóságoknak feltétlen joguk volt és amit a két amerikai feltétlenül megérdemelt —, és e sorok .Írásakor az újságok jelentik, hogy ügyük aug. 30-án kerül tárgyalásra. Magyarországra százezrével látogatnak külföldiek és senkinek nem gyűlik baja a hatóságokkal, ha arra nem ad nyomós okot. • • • A The Nation aug. 22-i száma a Savings and Loan társaságok befektetéseivel foglalkozik és megállapítja, hogy a takarékpénztárak némelyi­kénél az épületekre adott kölcsönöknek több, mint 30%-a “megsavanyodott” — azaz behajthatatlanná vált. Jellemző példaként említi fel a következő két esetet, amelyek bizonyítják, hogy hozzá-nem-értés, vagy baráti és rokoni befolyás játszott közre a köl­csönök megadásánál: Egy takarékpénztár kölcsönt adott egy özvegy asszonynak, aki megyei segélyen él és fizetési kötelezettségének természetszerűleg képtelen volt eleget tenni. Egy másik esetben Észak-Kaliforniában egy pénzintézet kölcsönt adott egy elmegyógyintézet betegének, aki engedélyt kapott, hogy a weekend- et a családjával töltse. A cikk nem javasolta, ami ez esetben kézenfekvő: ajánlatos lenne, ha az elmebeteg helyet cserélne a takarékpénztár igaz­gatójával. .. • • • A vietnami háborút állandóan ellenző Pamela Mason hírmagyarázó a legutóbb feltette a kérdést: "A születéskorlátozás ellenzői szerint a születendő gyermekeknek joguk van élni és még öt orvosnak sincs joga elhatározni az abortálást... Hát a 18 éveseknek, akiket Vietnamba hurcolnak, nincs jo­guk élni?" Amikor a Kennedy meggyilkolásával foglalkozó legújabb könyvvel kapcsolatban azt állította, hogy A modern gyógyászat mostohagyermekei azok a kórházak, amelyekben az elmebajos betegek van­nak. Akár saját jószántukból kerülnek oda, akár orvosi, vagy bírósági kényszer alatt, a kórházi tar­tózkodásnak az a célja, hogy a beteg — ha lehet — meggyógyuljon, vagy legalább valamiképpen be­illeszkedhessen a társadalomba. Megfelelnek az elmegyógyintézetek ezeknek a követelményeknek? Csak kivételesen és csak nagyon kis mértékben. Még a legjobb szándék mellett sem képesek azt nyújtani, amit az elmebajosokról létrejött modern szemlélet megkíván, mert mind anyagi nehézsé­gekkel küzdenek. A közvagyonból csak alamizs­naként juttatnak szegényes kiutalásokat az elme­bajok kezelésére, vagy megelőzésére. A New York Times riportere, Martin Tolchin, kimerítő cikkben ecsetelte a legnagyobb newyorki ideggyógyintézetekben fennálló állapotokat. Szin­te hihetetlennek látszó, embertelen viszonyok ke­rültek igy napvilágra. A két legnagyobb intézet­ben, a Bellevue és a Kings County kórházak elme- gyógyászati pavüonjaiban a betegek nappal, ha pi­henni akarnak, a földön hevernek. Az ágyakat, amelyeket éjjelre a folyosókon állítanak fel, nap­palra kénytelenek egymásra rakni a zsúfoltság miatt. A fiatal leányok a felnőttekkel egy teremben vannak, prostituáltakkal, alkoholistákkal kénytele­nek együtt zuhanyozni és együtt törülközni, mert nincs külön törülköző. A Kings County kórházban az ételt kopár fa-asztalon tálalják fel és evőeszközt csak újabban adtak a betegeknek. Eddig csak ka­nalat kaptak. A Bellevue-ben a nők papirszatyor- ral járkálnak, amiben holmijukat őrzik, mert szek­rény, vagy fiók nincs. De ez is újítás, mert eddig még az sem volt. A börtönszerü intézet nem alkalmas gyógyításra A távozó kórházi biztos dr. Alonzo S. Yerby nemrégen mondotta: “Embereket, akiket alig köt valami a valósághoz, ráadásul olyan kopár,' rideg- környezetben helyezünk el, ahol a valósághak még a látszata is megszűnt — ez embertelenség. Dr. Yerby szerint a hatóságok az elmebajokat gyógyit- hatatlannak tartják és el akarják őket különíteni a társadalomtól; inkább börtönöknek, mint kórhá­zaknak tekintik ezeket az intézeteket. “Azt mond­ják, nem kell függöny, mert arra felakaszthatják magukat, nem kell toilet ülés, mert azt döngetik, és olyan súlyos padokat adnak nekik, amelyeket nem dobálhatnak. Végül semmit sem adnak ne­kik”, mondotta dr. Yerby. Júniusban 1.2 millió dollárral redukálták a Bel- levue-nek szánt kiutalást pedig a Bellevue kór­ház már odajuttatott, hogy alig maradhat az elfogadott kórházak listáján, dr. Allan D. Miller, a N. Y. állami Mental Hygiene Commissioner sze­rint. A Kings County kórház sem sokkal jobb és “csak drasztikus lépésekkel lehet az állapotokon segíteni.” Pénzre és uj meglátásra lenne szükség A városi kórházak vezetői azt remélték, hogy a Medicare alapokból megkapják a régen várt segít­séget, de a 103 millió dolláros alapból mindössze csak 3 millió dollár jutott a kórházaknak. Most már csak azt remélik az egészségügyi, szakértők, hogy az illetékes szövetségi hivatalok minimális szabályokat állítanak fel, melyek révén a betegek, beleértve az elmebajosok is, jobb kezelésben és gondozásban részesülnének. Az elmegyógyászat alapos revideálását és modernizálását ajánlják. Javasolják, a Board of Estimate 14 környékbe­li elmegyógyászati központot állítson fel, ahol a betegeket saját környezetükben kezelhetik. A ja­vaslat felett még nem döntöttek. A Bellevue idegosztálya, amelyet 450 befogadó­képességűre építettek és később 582 beteg befo­gadására nagyítottak, a julius 4-i hétvégen 735 bennlakó beteget kezeltek. A városi kórházak kö­zött az elmegyógyintézetekben van a legnagyobb hiány felszerelésben és alkalmazottakban és ezek a legzsufoltabbak. A Bellevue-ben pl. 296 ápolói állást csak 31 ápoló tölt be és ezek között 11 kezdő van. Olyan kevés az irodai alkalmazott, hogy a be­tegek elbocsátását és áthelyezését sokszor több mint egy hétig kell hallasztani. A városi elmegyógyintézetekben az agyondolgo­csak a mostani generáció (és Johnson elnök) ha- tala után fog kiderülni a valóság — többen betele­fonáltak és azt javasolták, hogy a hírmagyarázót (aki angol állampolgár) "ki kell rúgni Amerikából," zott és gyakran hiányosan képzett ápolók sokszor kegyetlenül bánnak az elmebetegekkel, ütik, verik őket. Már több Ízben vizsgálatot indítottak, de mindig csak az ápoló elbocsátásával, vagy áthelye­zésével végződött az ügy, a bajt előidéző okokon nem változtattak. Ebben a két legnagyobb kórházban a legkivá­lóbb elmeorvosok működnek, akik tudományos munkában és az elmebetegség kezelésében kitün­tették magukat; ezek a kórházak az elmegyógyá­szok kiképzésében is vezetnek. A Bellevue egy min­ta-osztályán a felszerelés a legtökéletesebb. Ta­nulmányozás céljából csak négy beteget kezelnek ott, ahol azelőtt 40 beteg volt. De ez kivételes osz­tály, amelyet csak privát jótékony alapokból tud­nak fenntartani. A tarthatatlan állapotok és a zsúfoltság oka rész­ben az, hogy kénytelenek felvenni minden jelent­kező beteget és ezáltal sokszorosan túlterhelik be­fogadóképességét. Uj elmegyógyintézetek építé­sére nem utalnak ki alapokat és a meglevő váro­si kórházakat kényszerítik a betegek korlátlan be­fogadására. Persze más helyzetben vannak azok, akik privát ideggyógyintézetbe mehetnek és meg­fizethetik a kezelés fantasztikusan magas költsé­geit. Uj elmegyógytörvény Magyarországon Az egészségügyi gondozás egyik legfontosabb témakörében hozott rendeletet az Elnöki Tanács nemrég: a korszerű elmegyógyászat követelményei­nek megfelelően szabályozta az elmebetegek gyógy­kezelésének és gondozásának feltételeit, meghatá­rozta az állami és egyéb szervek, valamint az állam­polgárok ezzel kapcsolatos jogait és kötelezett­ségeit. A közeljövőben hatályba lépő törvényerejű ren­delet intézkedései megfelelnek az elmegyógyászat legmodernebb követelményeinek, a beteg elzárása helyett a beteg gyógyítását helyezik előtérbe, amellett eleget tesznek a törvényesség követelmé­nyeinek' és a személyes szabadság tiszteletben tar­tásának. Milyen lényeges változásokat hoz a rendelet vég­rehajtása a korábbival szemben? A rendelet szelleme gyökeresen eltér a régi tör­vény és az azt követő kiegészítő rendeletek szel­lemétől. A régi intézkedések — az elmebetegségek­kel való foglalkozás és gyógykezelés akkori álla­potának megfelelően — reménytelenséget tük­röztek, és kizárólag a társadalmi védekezés módo­zataival foglalkoztak; az uj rendelet vezérgondo­lata: a betegek gyógykezelése és a társadalomba való mielőbbi beilleszkedésük előkészitése. A ré­gebbi törvény az elmebetegek kórházi elhelyezését az ön- és közveszélyesség kritériumára alapította. Más szóval: az elmeosztályon való elhelyezés gya­korlatilag csak akkor volt lehetséges, amikor a be­tegség már előrehaladott — sokszor gyógyíthatat­lan — stádiumban volt. Most lehetővé válik, hogy a beteget már az első tünetek jelentkezésekor fel­vegyék a kórházba, tehát akkor, amikor a kezelés még sikeres lehet. Az esetleges visszaélések elkerülésére a figyelés alatt álló beteg sorsáról nyolc napon belül dönteni kell; önkéntes felvétel esetén — ha csak ön- vagy közveszélyesség nem áll fenn — a beteg vagy hozzátartozója kérésére a beteget el-kell bocsátani. A jobb és körültekintőbb egészségügyi gondo­zást segítő uj elnöki tanácsi rendelet — amely ok­tóber 1-én lép életbe — nemzetközi viszonylatban is élenjáró és példamutató. Egy sor nyugati or­szágban évek óta folynak az előkészületek, a szak­emberek nagy erőfeszítéseket tesznek, mégsem si­került eddig korszerű elmetörvényt tető alá hozni. Magyarországon minden lehetőség fennáll az orvos- tudomány és a pszichiátria fejlődését tükröző, a betegek érdekeit szolgáló törvény helyes végre­hajtásához. A/V\6RIKAI , Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: N"v York városban, az Egyesült Államokban és K?^£Ülában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország­be egy évre IS dollár, félévre $6.50. 0 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom