Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
Thursday, October 6, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Ml TőRTéNH(*z ÓhAzA&AN Magyar fémporkeverék a sínek hegesztéséhez Magyarországon a vasúti sínek hegesztéséhez évente mintegy háromszáz tonna hegesztőport használnak, amit eddig külföldről vásároltak, évi 160 ezer dollárért. Ettől a kiadástól fokozatosan mentesül az ország, mert Béres Lajos, egyetemi tanársegéd néhány társával olyan fémporkeve- réket készített, amelynek tulajdonságai sokkal jobbak, mint a külföldié. A gyártás megkezdése előtt próbaképpen ezzel az. uj anyaggal hegesztettek össze síneket, s a varratot a labaratóriumban másodpercenként nyolcszor 0 és 10 tonna között változó terhelésnek vetették alá. Három napig a hegesztés olyan erőpróbának volt kitéve, mintha kétmillióskor zökkentek volna rajta egy robogó vonatszerelvény kerekei. Az idén körülbelül hetven, jövőre pedig háromszáz tonnát gyártanak az uj hegesztőporból. Az uj fémporkeveréket nemcsak sínek, hanem tengelyek hegesztésére, vasöntvények hibáinak kijavítására is fel lehet használni. Dolgozik az óriás kazán A bővülő Bánhidai Hőerőműnél begyújtottak az óriáskazánba, amely a Magyar Hajó- és Darugyár korszerű gyártmánya, s egyben a legnagyobb hazai készitésii kazán, óránként 320 tonna, 136 atmoszféra nyomású gőzt állíthatnak elő. AZ 56 és fél méter magas, 4,300 tonna súlyú acélkolosszusba csaknem 180 ezer méter hosszú csőlabirintust szereltek be. A 10 ezer méternyi hegesztett varrat minőségét fényképfelvételekkel, izotópsugarakkal ellenőrizték. Az újságíró noteszából A rossz idő még rosszabbnak tűnik, ha az üdülő ablakából nézzük. Fekete jelentéseket színes szemüveggel olvass! Természetesen jó, ha az ember bátor, de azért nem árt, ha gyáva tanácsadói is vannak. Mostanában a nászutak rövidebbek, de gyakoribbak. Az embernek egyik-másik értekezleten egész okos dolgok jutnak az eszébe. Ha meg tudja állni, hogy nem figyel oda. Nem helyes, ha az igazság azon is megméretik, hogy ki képviseli. i Furcsa ember. Akkor is udvarias, amikor semmi érdeke sem fűződik hozzá. c^o Házasság előtt minden férfi fogadkozik: “Tűzbe mennék érted!” Utána már arra is lusta, hogy tüzet rakjon. Kaméleonkörökben, olvasom valahol, a szinvál- toztatást rugalmasságnak nevezik. Nem tudom, én öregszem-e, vagy tényleg túl szükek a mai női fürdőruhák. Egy kedves olvasónk leveléből: “Lelkiismeretlen autóvezető az, aki megelőzi kocsidat bármilyen gyorsan is igyekszel rohanni.” Ha valaki dicsekszik, hogy ő bizony már vitte valamire, akkor abbahagyta már, hogy vigye valamire. Kár, hogy egy sportesemény kimenetele nem a riporter hangerejétől függ. Az orvos latinul diktálja a diagnózist a kórlapra. .A páciens szivszorultan hallgatja, majd aggódva megkérdezi: “És tessék mondani, drága doktor ur, különleges betegség ez, ami nekem van?” “Ugyan kérem! A temetők tele vannak vele.” Magyar áruk a nagyvilágban 25 országba, a többi között Ausztriába, az NSZK-ba és Pakisztánba exportálja termékeit a miskolci December 4 Drótmüvek. • Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyára már exportra is termel. Fénycsöveket, gyöngy-, normál-, kis- és gázlámpákat szállít Romániába, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. « Fokozza exportját a csurgói Napsugár Kisipari Termelőszövetkezet. Angliába, Etiópiába, Hollandiába halászköpenyeket, a Német Szövetségi Köztársaságba zekéket szállít. Az idén először exportált a Borsodnádasdi Lemezgyár. Törökországba 160 tonna lemezárut szállított. • 26 hütőkocsit exportál az Ikarus székesfehérvári gyáregysége Indiába. Az NDK-ba termosz és butorszállitó, a Szovjetunióba és az Egyesült Arab Köztársaságba műhelykocsikat szállítottak. • Cresolféleségeket exportál a dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalat Svájcba, Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba. • Elektromos berendezéseket szállít a Szovjetunióba, Lengyelországba, és Csehszlovákiába a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat. Milyen lesz a Togliatti-autógyár? Beszámoltunk róla, hogy Moszkvában aláírták a szovjet kormány és a torinói FIAT-autógyár közötti egyezményt. Ennek alapján a FIAT évi 600.000 autót gyártó óriási üzemet épit a Volga- parti Togliatti városban. Az egyezmény — amit Rómában “az. évszázad legnagyobb üzletének” neveznek Olaszországban nagy visszhangot és mind a politikai, mind a gazdasági körökben megelégedést váltott ki. — A gyár, amit a szovjet szakemberekkel közösen építünk fel — mondotta az olasz televízióban Valletta professzor, a FIAT elnöke —, csodálatos lesz. Mindenben megegyeztünk, és most már nincs más hátra, mint dolgozni, Mivel a szovjet autógyár építésében több száz olasz szakember vesz majd részt, augusztus 21- én, Togliatti halálának másodig évfordulóján, már el is indult az olasz szakemberek első népes csoportja a Szovjetunióba. A szovjet megrendelés öt éven át több ezer olasz dolgozónak ad munkát. A szovjetunióbeli Togliatti-autógyár 800 millió dollárba kerül. Az évi 600 ezres termeléséből 400 ezer a FIAT legújabb konstrukciója, az úgynevezett “124-es” nevű autó lesz (ez egy 1197 köbcentis, 60 lóerős modern autó, amelynek fogyasztása 100 kilométeren 8,1 liter szuperbenzin, végsebessége pedig óránként 147 kilométer) : évi 200.000 darab pedig egy másfajta, ennél kisebb hengerűrtartalmú tipusu lesz, ezt azonban hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra. (Hírek szerint vagy a FIAT ugyancsak uj konstrukciójáról, az úgynevezett 850-es kiskocsiról van szó, vagy pedig később megállapítandó közös szovjet—olasz tervezésű autóról.) Az első 124-esek három év múlva, 1969 végén hagyják el a gyárat. Az üzem 1972-ben ért el teljes kapacitását. A gyár gépi felszerelésének 30 százalékát a FIAT, körülbelül 20 százalékát az Olivetti, 50 százalékát más olasz üzemek szállítják. A gyár teljesen automatizált lesz. A szovjet lapok beszámolói és a torinói FIAT-autómüvektől szerzett információ alapján máris megállapítható, hogy a szovjetunióbeli Togliatti-autógyár naponta 2.500 tonna anyagot dolgoz majd fel; a termelő gépek száma 3.500 lesz, a gyárban működő 138 automatizált futószalag teljes hossza pedig eléri a 125 mérföldet. Az uj autók gyári bejáratása és kipróbálása céljából a,z üzem területén felépítenek egy 15 mérföld hosszú speciális futópályát. A Togliatti-autógyár építését ez év decemberében kezdik meg. Magyarország házai - 100 holdnyi területen * Falumúzeumot építenek Szentendrén Stockholmban 1891-ben létesítették az első európai szabadtéri múzeumot, a skanzent, amely Svédország állat- és növényvilágát, jellegzetes épületeit és néprajzi érdekességeit egy helyre tömörítve, festői környezetben mutatja be. Magyar- országon már régebben felvetették a tervet szabadtéri muzeum létesítésére, mig most már « megvalósulás stádiumába lépett az elgondolás. Sikerült megtalálni azt a helyet, amely kiválóan alkalmasnak ígérkezik a skanzen céljaira. A festői Dunakanyar egyik pontját szemelték ki, a Szentendrétől négy kilométernyire levő területet. Ez valamikor szerb település volt. Múltjára ma már csak az ottani forrás elmosódó, megkopott cyrillbetüs felirata emlékeztet. Ezen a részen mintegy 80—100 hold területen épitik fel a magyar falu-muzeumot, A hely kiválasztása igen szerencsés, mert ott folyómenti, hegyvidéki, alföldi népi kultúrákat egyaránt hiteles környezetben lehet bemutatni. Az ország mintegy huszonnégy tájegységének legjellegzetesebb építési stílusát, a parasztházak berendezéseit, udvarait, melléképületeit s falusi műhelyeket telepítenek ide. Olyan érdekességek is helyet kapnak, mint például kékfestőmühelv vagy szélmalom és vízimalom — ezt a közeli kis szigeten állítanák fej, halászati múzeummal egybekötve —, amelyeket a mai életben már hiába keresünk. Már országszerte kutatják az épületeket, amelyek majd Szendendrére kerülnek. Megállapították például azt, hogy a magyar falvakban megszokott faharangláb, amely odatartozott a kis falusi templomokhoz, ma már mindössze négy van az országban. Az egyik, a XVIII. század népi építészeti remek egy ugyancsak XVIII. századi fatemplommal együtt szintén a falumúzeumba kerül. A tervezgetés során kialakult az az elgondolás, hogy egyes házakat nem szétszedve, hanem egyben, helikopterrel szállítanak majd a skanzen helyére. Az előkészületek már igen előrehaladottak és nemsokára sor kerül az alapkő ünnepélyes letételére. Megszólalt a kétezer éves Aquincumi orgona 1931-ben, Budapest határában, ahol valamikor a romai Aquincum városa állott, érdekes leletre bukkantak. Egy ókori romépület pincéjében, a törmelékek közül különböző alkatrészek kerültek elő, amelyekről a régészek megállapították, hogy a világ egyetlen római korból fennmaradt orgonája alkatrészeit találták meg. Az első vizsgálat után vizerővel működő orgonának tartották, később azonban megállapították, hogy légfujtatós rendszerrel működött. Tekintettel arra, hogy az idők során a hangszernek csak a fa alkatrészei pusztultak el, mig a bronz alkatrészek épen maradtak, szakértő s szorgalmas munkával rekonstruálták a csaknem kétezer éves orgonát. A hangszer pontos korát is meg tudták állapítani, mert találtak egy tisztán olvasható vésett bronztáblát is, amely elárulta, hogy az orgonát Gains Julius Viatorinus aquincumi elöljáró ajándékozta a polgárváros tűzoltó székházának 228-ban. A feltárás óta eltelt három és fél évtizedben az ásatás tudományos közleményein kívül több népszerű ismertetés, cikk jelent meg az értékes leletről. Azóta sok hazai és külföldi érdeklődő keresi és tekinti meg Aquincumban az anrtk zenei élet eddig egyetlen felszínre bukkant orgonáját. A leletről értesült az amerikai Fox filmgyár is, amely a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattól néhány perces műsort kért a kétezer éves crgona hangjával. A felvétel elkészült: Pécsi Sebestyén, a kiváló magyar orgonamüvész szólaltatta meg az antik hangszert, Werner Mária énekmüvésznő pedig Szeikhülosz görög dalát énekelte el orgo- nakiséret mellett, Uj pályaudvar A gödöllői állomás épületeit lebontották és helyén uj személy- és pályaudvart építettek. A forgalmi irodákkal, az Utasellátó vendéglátó üzemével, modern váróteremmel és fedett peronnal ellátott pályaudvar műszaki átadása megtörtént. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ!
