Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-18 / 33. szám

Thursday, August 18, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD eLHOGVfin én -Cátorn... írja: EMN így nyaralok A nyár-derék hónapjaiban, julius- és augusztus­ban, nyaralnak az emberek — tudniillik már, aki ilyen luxust megengedhet magának ebben a “gaz­dag” országban, ahol nincsen olyan beutalás, mint a “szegény” népi demokráciákban. Én is enge­délyt kértem egy-két heti nyaralásra. A kérvény kézbesítése után átnéztem az elmúlt 12 hónap tel­jesítményeit és megállapítottam, hogy a sok ide- odautazás ellenére, minden lapszámba Írtam cik­ket és Európából való visszaérkezésünk óta nem is egy, hanem két cikket hetenkint. A cikkek minőségét nem vettem figyelembe, mert attól tartottam, hogy elfogult leszek önma­gámmal és jó osztályzatot adok, amikor azt meg sem érdemiem. Mindennek összevetésével úgy ha­tároztam, hogy a nyaralási kérvényt nem utasitom el; hanem két heti nyaralásra adok engedélyt ön­magámnak — feltéve, hogy közben nem történik valami nyilas rakoncátlankodás, amely esetben a nyaralásom megszakításával azt azonnal tollhegy­re kell vennem. Az első heti nyaralást megkönnyíti az a szeren­csés véletlen, hogy az elmúlt napokban három becsült barátom keresett fel levelével, amelyeknek tartalmát közlöm olvasóinkkal, hogy lássák: a nya­ralásom alatt a rovatom nívója határozottan emel­kedett. Az első levelet lapunk régi, értékes barátja és az én régi, nagyrabecsült barátom, D. M. Moran- dini tanár irta, akinek a Magyar Szóban és a Nap­tárban időnkint megjelent cikkeit az olvasótábor minden esetben nagy elismeréssel fogadta. Jelen­leg a jubileumi évkönyvbe szánt cikkén dolgozik, mint az kiderül leveléből: “Kedves Eugene! “Állandóan olvasom a Magyar Szót, különösen nagy figyelemmel a te cikkeidet, amelyek min­dig épitők. Nagyon örülök annak, hogy hosszú évek után is oly élénkséggel és tiszta elemzéssel folytatod a cikkirást. “A Kecsekeméthy-ügy szennyes dolog. Szük­ség volt arra. hogy ‘kifüstöld’ őt két-kulacsos politikájának képmutatása mögül. Ennek az em­bernek sem elvei, sem konstruktiv értéke nin­csen. Nyilatkozatának közlése a Magyar Szóban nagyon szükséges volt, mert jobb jellemzést nyújtott róla, mint bárki más adhatott volna. Jól kezelted a dolgot és a következményeit is helyesen foglaltad össze. “Cikkem (az évkönyv számára) készülőben van, de a WIAS (Western Institute for Advanced Study) és a legutóbb felújított levelezés a világ tudományos intézeteivel és a világ 300 kulturá­lis vezető emberével akadályoz. Ennek ellenére is remélem, hogy a cikk a jelzett időre elkészül. “Rosnert és téged, családostul szívesen üdvö­zöl: Mihály" • • • A második levél Budapestről érkezett, a XI. ke­rületi párttitkártól, Sipos Miklóstól, akit — nagy sajnálatomra — csak az elutazásunk előtti pár rö­vid napalatt ismertem meg ,de a rövid tartamú személyes ismeretség ellenére meleg barátság fej­lődött ki levelezés révén. Az itt adott levélrészlet mutatja, hogy szülőhazánkban és Európában éles­látással analizálják az amerikai helyzetet: “Kedves Barátom! “Ne vedd rossz néven, hogy f. év április hó 23­ftl án kelt soraidat csak ilyen hosszú idő elteltével válaszolom meg, de úgy a levelet, mint az újság­cikkeket jó néhány elvtársnak átadtam elolvasás­ra. így telt el azután rohamosan az idő, amire vá­laszra sor kerülhetett. “Leveledet és a cikksorozatot rendkívül nagy ér­deklődéssel olvastam, illetve olvastuk. Érdekes igy belelátni a fasiszta reakció hazaáruló, rothadt erkölcsű tevékenységébe. Engem és elvtársaimat a további újságcikkek és leveleid nagyon érdekelnek és azokat feszülten várjuk. Az eltelt eléggé hosz- szu idő elegendő volt, hogy számos elvtárs vélemé­nyét kérjem ki és azt igyekszem vázolni. “Tudjuk azt, hogy az amerikai nagytőke viszony­lag kedvezőbb helyzetben van a többi tőkés orszá­gokkal szemben, mert az elmúlt 100 évben az USA területén háború nem volt és az I., majd a II. világ­háborúban hatalmas üzleteket kötött. Az egész világ aranykészletét túlnyomó részt felszívta. Az. elmúlt 100 évben módja volt teljesen békés kö­rülmények között feltárni az országban a termé­szeti kincseket és azokat maximálisan kihasználni. Mint a világ legnagyobb, leggazdagabb monopol­kapitalista országa, tőkeexportja révén csaknem az egész világon extra profitra tesz szert és itt első­sorban a természeti kincsekben rendkívül gazdag Közép- és Dél-Amerikára gondolok, ahol a nyomor hallatlanul nagy és az USA profitja óriási. Mind­ezeket felsorolva mégis meg kell állapítani, hogy a tőkéstársadalom belső ellentéte kétségtelenül ott is fennáll. “Az USA gazdasági ideológusainak sikerült lát­szólag bebizonyítani, hogy ők továbbfejlődést és óriási fejlődést tudnak biztosítani az imperialista monopoltőkés rendszerben. Hogyan is áll ez a kérdés? Amerika a két háború alatti hatalmas ha- rácsolását arra használta fel, hogy teljes iparát és a nyugatnémetországi ipart a legmodernebb tech­nikával átszervezte és igy technikai és termelési fölényt produkált. A felszabadult gyarmatok nagy­részt — túl az amerikai kontinensen — tőkekivi­tel révén amerikai befolyás alá kerültek. Mindez­zel szemben mi, a marxista társadalomtudomány ismeretében azt állítjuk, hogy a kisebb-nagyobb háborúk következtében létrejött konjunktúrát vál­ság fogja felváltani. Majd abban a történelmi és gazdasági periódusban fog kiterebélyesedni az a kis hajtás, melyet az ottani haladó szellemű munká sok képviselnek. “Az USA kb. 35 milliárd dollár aranyfedezete 14 milliárd alá süllyedt; az amerikai tőkés hadi­ipart nem tudták békeiparra átállítani; a hadiipar 1945 óta helyi háborúkkal tudta csak értékesíteni elavult gyártmányait; a kis kommunista csoporttól is félnek a hatalom (főleg texasi) urai; nem utolsó sorban számottevő, komoly polgári ellenzéki tö­meg is van, amely ugyan önállóan nem akcióképes és egységes erőt nem képvisel, de kellő időben ki­tűnő segítő társat jelenthet. És végül: ha a nége­rek helyzetére gondolunk, akkor minden okunk megvan— hosszútávon gondolkozva — az optimiz­musra. Ha az USA háborús konjunktúrája megszű­nik és gazdasági válság lép fel, akkor a munkás- osztály — amely most tulajdonképpen nemzetközi viszonylatban munkásarisztokrácia —, a saját bő­rén fogja érezni a tőkések kiméletlen^égét. “így látjuk mi, európai kommunisták a helyze­tet. Visszagondolunk a Hitler-vezette Németor­szágra. A gazdasági-válságos helyzetből 1933-ban a hadiipar és a monopóltőke segítségével hatalmas prosperitás alakult ki. De milyen rövid időre?! Öt évre és tovább nem tudták volna tartani, tehát megindították a háborút, aminek következményi a haladó erők meghatványozódása lett. Mi ezzel kapcsolatban némi analógiát látunk a mai USA-ban. “Nagyon érdekelne, hogy ott Ti hogyan látjátok a dolgokat, mi a Ti véleményetek a felsoroltakra. Ma az erőviszonyok egészen mások és nem feltét­lenül háború (nem világháború) fogja megoldani a helyzetet, hanem viszonylagos béke is tisztázni fogja a mi javunkra. Minden remény megvan ar­ra. hogy a hatalmas, fejlett, erős Szovjetunió, a fejlődésben nagyon előretört népi demokratikus államok együtt fogják — szükség esetén — megol­dani a kérdést. “Most pedig áttérek nagyszerű cikkeidre. Én és az elvtársak azokat nagyon érdekesnek és hasz­nosnak tartjuk. Nagyon jó, ha tájékoztatást nyujtsz úgy ott, mint nálunk a gyászmagyar hazaárulók sötét, öncélú, aljas tevékenységéről. Mi itt úgy lát­juk — cikkeiden keresztül —, hogy ezek az apró­pénzért hazaárulók szándékosan eltorzítják azt a tényt, hogy itt az életszínvonal emelkedése min­den egyes dolgozóra kihat. Szándékosan elhallgat­ják. hogy itt milyen hatalmas szociális fejlődést értünk el már idáig is; hogy a lakosság minden tagja teljesen ingyenes orvosi, kórházi, üdülői, sza­natóriumi ellátásban részesül. És azt a tényt is semmibe veszik, hogy nálunk a csecsemők, a gyer­mekek és öregek részére otthonok, üdülők, szana^ tóriumok száma napról-napra nő. Kastélyokat, fő­úri házakat alakítottak át e célokra és ezen felül még az uj létesítmények százait építik fel és ren­dezik be a lakosság számára. “Nem beszélnek ezek a ‘jó hazafiak’ arról, hogy nálunk a szülő anya hat hónapig teljes fizetéssel pihenhet és vigyázhat a saját ma»”'5 paéc7sé«*ére. Mit nekik az a tény, hogy az analfabétizmus telje­sen megszűnt!' Mindenki tanul és mar a magasaob szintű iparágakban kötelező az érettségi. Az egye­temi és főiskolai hallgatók száma 5—6-szorosa a II. világháború előttinek, pedig egy-egy egyetemi hallgató 100—200 ezer forintjába kerül a népi államnak, amig a diplomát megkapja. . . Elhallgat­ják azt is, hogy az évtizedekkel ezelőtt kivándorolj magyarok, amikor hazajönnek el vannak ragad­tatva az itt látottaktól és tapasztaltaktól. Kinti el­lenségeink nem törődnek semmivel, csak hazud­nak, rágalmaznak és ártani próbálnak, mint a rág­csáló patkányok. . . Ezzel szemben: a karaván ha­lad. hiába csaholnak az ebek!! “Nagy érdeklődéssel várom, illetve az elvtársak­kal együtt várjuk további kedves leveleidet és cikkeidet. “Sok szeretettel és üdvözlettel: Sipos Miklós." • • •­És végül itt közlöm a kolozsvári “IGAZSÁG” napilap szerkesztőjének, Kovács Andrásnak rövid,, számomra értékes levelét: “Kedves Barátunk! “Gondolom, a megszólítás többesszáma fejezi ki legjobban, amit itt, a távoli Erdélyben cikke­id olvasásakor érzek. Kedves Barátunk ott, az óceán túlsó partján, aki olyan szenvedélyesen ragaszkodsz a mi itteni valóságunkhoz és igazsá­gunkhoz — bizonyára azért, mert az igazság egy és oszthatatlan —, hogy az erről tanúskodó so­raidat csak őszinte megilletődöttséggel olvashat­juk. “Az április 7-, 14- és 21-iki lapszámokból ki­vágott cikkeket kaptam meg és azoknak figyel­mes elolvasása győzött meg még egyszer szen­vedélyes igazságszeretetedről, amelyről fentebb szóltam. Külön megható volt a figyelmességed, amellyel a helyreigazítást is utánaküldted leve­lednek, bár kezdettől fogva nyilvánvaló volt szá­momra, hogy sajtóhiba csúszott be, egyébként nyelvezeted nyelvtani helyességét és stílusod frissességét — figyelembevéve a körülményeket — minden alkalommal csodálom. “Most is örömmel gondolok vissza az együtt töltött órákra, mert napokról aligha beszélhe- tün, oly gyorsan múlt el az idő, és nagyon ör­vendenénk neki, s ugyanígy a többi kolléga is. ha alkalmunk lenne ismét találkozni. Munkánk­nak talán még szebb eredményeiről adhatnánk számot — nem dicsekvésként, hanem a fejlődés feletti természetes örömmel. “Továbbra is elpusztíthatatlan energiát, jó­egészséget kívánok Neked és sok sikert lapod­nak. Maradok a legőszintébb baráti érzelmekkel: “Kolozsvár, 1966. junius 13. Kovács András." Barátaimnak köszönetét mondok, amiért levele­ikkel megkönnyítették a nyaralásomat és viszon­zásképpen nekik is jó nyaralást kivánok. A barackpálinka hazájában, Bács megyében, 63 földmüvecszövetkezeti szeszfőzde készült fel a már­kás ital készítésére. Az idén mintegy félezer vagon kajsznól főzik a hires pálinkát, gondosan ügyelve rá, hogy megőrizze a gyümölcs illatát, zamatát. Rádió és adó-vevő készülékkel felszerelt taxik kerülnek forgalomba Lipcsében az őszi vásárra. 5 Amerikai Magyar Szó | 130 East 16th Street I New York, N. Y. 10003 | Tisztelt Kiadóhivatal! I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* | küldök megújításra $.................-t. * Név:.........................................................................I I | * Cim: I | Város:..........................................Állam:..............j j Zip Code.............. * JAMAICA“““ I • REFRIGERATION & T«. j 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- í lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — ' Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia i A /-1»i' b /n FIZF. TéSI FEL TÉ TELEK! ( _________________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom