Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-18 / 33. szám
Thursday, August 18, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 A bomba ismét robbant A nigériai események háttere A nigériai események még nem jutottak nyugvópontra. A januárban hatalomra került Ironsi tábornok sorsáról is ellentmondó jelentések vannak. Elfogták? Megölték? Nem tudjuk. Miután azonban Afrika legnagyobb és kétségkivül legbonyolultabb országáról van szó, az események hátterének és előtörténetének ismerete nélkül nem lehet eligazodni a napi hirek között. A törzsi viszonyok — ahol minden kezdődik Két dolgot okvetlenül kell tudni Nigériáról. Az első: ez volt az egyetlen fekete afrikai ország, amelynek kormánya a függetlenség után egyértelműen a Nyugat mellé állt (tehát nem vallotta magát el nem kötelezettnek); egyértelműen a kapitalizmust választotta (tehát még csak nem is beszélt szocializmusról); és egyértelműen megtagadott minden közösséget az afrikai nacionalizmussal (tehát nem volt hajlandó a kisujját se megmozdítani más országok felszabadításáért). A másik, amit tudni kell: egyetlen afrikai országban sem alakult ki a függetlenség után olyan aktiv politikai élet, a pártok összecsapása sehol sem volt olyan súlyos, nem volt annyi sztrájkoló munkás és lázadó fiatal értelmiségi, mint Nigériában. Minden hirt. ami Nigériából érkezik, be kell szorozni a nigériai törzsi viszonyokkal. Egyetlen nigériai politikus neve sem mond semmit, ha nem tesszük hozzá, hogy melyik törzsből való. Sem a nigériai politikában, sem a gazdasági életben nem történik semmi, ami a törzsi viszonyoktól független lenne. Hála érte Nagy-Britanniának Nigéria csinált állam. 1914-ben készült, angol elképzelések szerint. A gyarmatosítók néha szétvágtak törzseket, vonalzóval húztak határokat, mert úgy kívánta az érdekük. De az is megtörtént, hogy egymáshoz ragasztottak területeket, összefér- celtek országrészeket, amelyek sehogysem illettek egymáshoz, csupán azért, hogy az igy kialakított közigazgatási egységben jobban kijátszhassák a csoportokat egymással szemben. Három Nigéria Amit ma Nigériának nevezünk, alapjában véve három részből áll. 1. Észak-Nigériából, amely a kánói emirátustól a Niger és a Benue folyóig terjed. Hatalmas, legeltetésre alkalmas s földjében ritkafémeket rejtő országnyi terület. Ősi, földművelő, hausza lakosságát a 19. században a szent muzulmán háború ürügyén a lovas fulánik lerohanták. Az angolok a fulánikkal, szultánjukkal, Sokoto sardauájával kötöttek egyezséget, ami mindkét számára hasznos volt. A fulánik számíthattak brit segítségre a ha- uszákkal szemben, s a britek a fulánikra a Nigertől délre és keletre élő törzsek ellen. 2. Nyugat-Nigériát joruba városállamok népesítették be évszázadokon át. A nyolcmillió joruba 34 százaléka városban él, ami Afrikában példátlan arány. A joruba főváros, Ibadan nyolcszázezer lakójával fekete Afrika legnagyobb városa. Az iba- dani egyetem a kontinens legjobbjai közé tartozik. A régi nagy királyságok, Oyo, Ilesha, Ife kultúrája az emberiség értékes kincse. 3. Kelet-Nigériában az ibók gyakorlatias, igen szorgalmas munkás és kereskedő népek, akik arról nevezetesek, hogy belső társadalmi rendjük “köztársasági.” Az ibóknak nem voltak törzsfőnökeik egészen addig, amig az angolok az egyszerűbb kormányzás kedvéért náluk is be nem vezették a törzsi rendszert, s nem csináltak néhány uralkodót. Nyugat- és Kelet-Nméria s a közéjük szorult kis közénső terület, amelynek székvárosa a bronzkincseiről hires, egykori nagy afrikai királyság központja, Benin -— alkotják Nigéria déli vidékét. Itt az emberek müveitek, rengeteg a nanilap, sok éve működik a televízió, eleven a politikai élet, és olyan irodalom virágzik, mint -— Szenegált kivéve — egyetlen afrikai országban sem. Amikor az angolok 1960-ban alkotmányt szer• késztettek Nigéria számára, biztosították a számbelileg fölényben levő Észak-Nigéria uralmát a déli területek felett. Megszervezték, hogy Nigéria legalább egy-két emberöltőn át bizonytalan, törzsi küzdelmekkel megbénított ország maradjon, ahol mindaddig, amig nem történik gyökeres változás, nyugalom sohasem lesz. A detonáció Abubakar Balewa kormánya, amely még az angol időkben alakult, ennek megfelelően az északi emirek pártjának vezetése alatt állt. Miután azonban egy nyíltan északi uralmat kifejező párt nehezen tudott volna boldogulni, részt akartak adni a hatalomból a két déli párt egyikének. Két lehetőségük volt: a joruba Akció-cseport, amelyet Awo- lowo és az ibo NCNC (Nigériai és Kamerun Nemzeti Tanácsa), amelyet Azikiwe vezetett. Awolowo egy árnyalattal radikálisabb volt — ezért Azikiwé- vel szövetkeztek. A teljes politikai hatalom és a gazdasági pozíciók azonban csak úgy kerülhettek a kezükbe, ha felrobbantják az Akciócsoportot, amely ellenzékbe kerülvén, politikailag radikalizá- lódott. A detonáció megtörtént — Awolowo börtönbe került, Jorubaföld politikai vezetése darabokra szakadt. Az elégedetlenség általános sztrájkba, majd fegy veres összeütközések sorozatába torkollott. 1964 végén általános választásokra került sor. Hosszú évek óta készültek már' erre az eseményre, amelyet grandiózus népszámlálási csalás készített elő azzal a céllal, hogy bebizonyítsák, Észak számszerű fölényben van Déllel szemben, tehát több képviselőt küldhet a szövetségi parlamentbe. A választás előtt a politikai életben az igazi ellenfeleket szembeállító polarizálódás ment végbe, a déli pártok Egyesült Haladó Szövetséget alakítottak az északi emirekkel szemben. S amikor Észak olyan terroreszközökhöz nyúlt, amelyek az események tisztességes kimenetelét lehetetlenné tették, boj- kottálták a választásokat. Mindössze négymillióan szavaztak a szavazók listáján szereplő tizenöt-millióból. Amint azonban a botrány elült, az uralkodó pártok megegyeztek egymással, és ismét Balewa kezébe került a kormány irányítása. Az északiak a választás után különösen sürgetőnek tartották, hogy tovább folytassák akcióikat a rebellis Jorubaföld politikai és gazdasági térdre kényszerítésére s az Awolowo helyett annak ideién törvénvteleniil odaállított korrupt Akintola hatalmának legalizálására. A sajtóban megjelenő tirádák után — amelyek krokodilkönnyeket hullatnak a vallás, különösen a zsidó vallás üldözése miatt a szocialista országokban, — most szinte a friss levegő szele csapja meg az olvasót a New York Times aug. 9-i cikkének olvasásakor. A cikkben Edward Cowan beszámol a Zsidó Világkongresszus Brüsszelben tartott üléséről. A riporternek alkalma volt személyesen kikérdezni Magyarország, Románia és Kuba zsidó hitközségeinek vezetőit és e beszélgetésből kifolyóan kénytelen beismerni, hogy mindhárom országban a zsidó lakosság teljes kulturális és vallásszabadságot élvez. Számunkra nem újság ez, hiszen számtalanszor beszámoltunk a szülőföldünkön járt szemtanuk tapasztalatairól. Az egyre sűrűbben hazalátogatók is arról tanúskodnak, hogy a templomok, zsinagógák nyitva állnak, az istentiszteleteket szabadon megtarthatják, sőt a kormány hozzájárul a papok fizetéséhez és helyreállítja, karbantartja a megsérült templomokat. A külföldi utazók ezeket a munkálatokat az egész országban láthatják. A riporter arról is beszámol, hogy mindezekben az országokban a zsidó lakosság radikálisan csökkent. Romániában és Magyarországon a jólismert nácizmus az ok, Kubában pedig főként a kivándorlás. A megmaradt zsidó lakosságnak az a rétege, mely a valláshoz ragaszkodik, főleg öregekből áll. Ebbe bukott bele Balewa. Olyan választási csalásokat produkált Akintola érdekében, hogy nemcsak Ibadan, de az ugyancsak jorubalakta főváros, Lagos is fellázadt. A januári általános zűrzavarban egy bátor katonatiszt, Nzegwu őrnagy katonáival akcióba lépett s néhány nap alatt véget vetve a felfordulásnak, eltávolította, kivégeztette a leg- korruptabb politikusokat, s átadta a hatalmat a nigériai hadsereg főparancsnokának, Ironsi tábornoknak. A fordulatot s különösen Sokoto sardaunájának halálát Nigériában általános megkönnyebbülés és öröm fogadta. A Nigériai Szocialista Munkás és Paraszt Párt nyilatkozatban üdvözölte az eseményeket. Az uj katonai kormány azonnal hozzákezdett a korrupció kiirtásához, a nagy fizetések lefaragásához, és megszüntette Nigéria korábbi területi igazgatását, a tartományi kormányokat. A nemzetközi életben, az afrikai porondon Nigéria tekintélyét helyreállító lépéseket tett. Ironsi kísérlete Szembe kellett azonban Ironsinak is néznie Nigéria alapvető problémáival. Mindenekelőtt a törzsi szerkezetből adottakkal. Ironsi az ibo törzshöz tartozott, kormányát a vezérüktől ugyan megfosztott, de hatalmukban ugyanolyan erős északi emirek gyűlölték. Teljesen nyilvánvaló, hogy a mostani katonai puccs mögött kik állnak. Hausza katonák szállták meg Lagos repülőterét, Ikeját. Go- won alezredes, az uj “erős ember” is hausza. Érkeztek ugyanakkor olyan jelentések is. hogy Gowonnak joruba támogatói is vannak. Erre mutat, hogy az események központja két joruba város. Abeokuta és Ibadan volt, s hogy Gowon egyik első intézkedésével szabadon bocsátotta Awolowót, a három éve börtönben tartott joruba nolitikust. a joruba balszárny vezérét. Azért-e csupán, hogy ezzel megszerezze a jorubák támogatását a nyilvánvalóan Ironsi mellett álló ibókkal szemben, vagy pedig politikai rokonszenvből, azt nehéz lenne pontosan megállapítani. Az utóbbi meglehetősen valószínűtlen. Az események azt bizonyítják, hogy Irm->A tábornok nem tudta megvalósítani programját, képtelen volt egy törzsi ellentétek felejti Nigériát teremteni. Ideje is kevés volt rá. s ’érései sem voltak következetesek, gyakran me^hátrált, s nem egy intézkedését megcáfolta a következővel. Gvengesé- gét kihasználták — a politikai színpadra lépett katonát más katonák lökték le onnan. Az időzített bomba. M^de in England, amit Nigéria függetlensége küszöbén elhelyeztek, megint robbant. K. Gy. Ez utóbbi érdekes visszhangot kelt bennünk. Az amerikai újságokban is gyakran olvashatjuk, hogy a zsidóság egyes vezetői panaszkodnak, hogy a fiatal nemzedéket nem érdekli többé a vallás és a templomlátogatás az utóbbi években alaposan megcsappant. Különböző érveket hoznak erre fel és sokféle orvoslást ajánlanak, de eredménytelenül. Az Egyesült Államokban nem volt sem nácizmus, sem háború és ami időnkben sem forradalom, se nagyméretű politikai vagy társadalmi változás nem volt. A vallási vezetők panasza mégis visszhangozza a szocialista országok zsidó vezetőinek panaszait: a fiatal nemzedék úgy véli, hogy a vallás nem ad választ az élet problémáira. Az idő haladásában van valami, ami ezt a hasonlatosságot előidézi. Az Egyesült Nemzetek afrikai tagállamainak küldöttsége felkereste U Thant ENSZ-főtitkárt. s kérte. fogadja el november 3-án lejáró megbízatásának megújítását. U Thant megköszönte az afrikai diplomaták bizalmát, kijelentette, hogy kérésüket figyelembe fogja venni elhatározásának meghozatalakor, de döntését csak az általa már említett időpontban, augusztus végén fogja nyilvánosságra hozni. VALLÁSSZABADSÁG A SZOCIALISTA ORSZÁGOKBAN SeSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS=!=SS5?^cSSSíSSSSSSS5í5^=áí®SS«=SSSS«SSSSSSe* LEGYEN MINDENKI A NEWYORKI NAGY SZÜRETI MULATSÁGON! Harbour Casino- és Parkban, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. (Esős idő esetén szép zárt helyiség.) — Finom ételek, italok, házi sütemények, kellemes szórakozás. ''Forog a kerék''. Bazársátor. Zene. — Door prize és szép sorsolási tárgyak. — Belépődíj előreváltva 75 cent, az ajtónál 90 cent, gyermekeknek díjtalan. — HOZZUK EL BARÁTAINKAT! — TÁMOGASSUK A MUNKÁSOK SAJTÓJÁT! — ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval, a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Avenue-ig, és egy block a Havemayer Avénue-ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevardra, a Castle Hill Avenue-ig.
