Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-11 / 32. szám
Thursday. August 11, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 BALF három arca i. Egyetlen utcasoros kisparaszti község, nadrág- szij parcelláival, amelyekből négy—ötszáz család — napszámmal, nádvágással, gyári munkával megtoldva — épp olyan keservesen próbálta összehozni a mindennapit századunk első évtizedeiben, miként apáik emberöltőkön át. Balf azonban mégsem akármilyen göröngy volt a magyar ugaron. Kénes vizét már a rómaiak használták, egy XII. századbeli oklevél tanusitja gyógyhatását, s népszerűségére egy XVIII. században épült fürdőkápolna is emlékeztet. A Bécs felé vonuló Szulejmán szultán kikerülte a megerősített Sopront, de a 8 kilométerrel odább fekvő Balfot későgótikus, erődszerűen épített kistemploma sem óvta meg a törökök pusztításaitól. A törökjárás után ide telepitett németség — csupán hivatali emberek közt akadtak magyarok — szívósan ragaszkodott a földhöz, s nem követte a megye többi részéről kivándorló Eszterházy és más ezerholdasok cselédeit. Kísérőm, soproni tanítónő, visszaemlékezik a régi rossz időkre. Apja másfél hold földjével öt gyereket nevelt fel, de milyen keservesen! A család egyetlen tehene ráment az apa vakbéloperációjára. A mezítlábas, szalmatáskás, palatáblás 300 gyereket a két felekezeti iskolában három tanító oktatta három tanteremben — egy teremi-e 4—6 osztály is jutott. Ő kétszer gyalogolt be naponként Sopronba, s mennyit kellett küzdeni-koplalni a tanítói oklevélért, de másoknak még rosszabb volt... A mostoha hétköznapokba csak a harmincas gvek hoztak változást — de csúnya délibábbá vált g felcsillogtatott jövő Ígérete. Hitlerék Balf felé is kinyújtották csápjaikat. Létrejött a Volksbund, mely nagyban toborozta a fajtestvéreket a Harmadik Birodalom háborús iparába. Ki is mentek sokan és egy év múltán visszajöttek kis pénzzel, ruhával, biciklivel — és a náci propaganda máko- nyával. n. A világháború kitörésével a félrevezetett balfi fiatalok örömmel léptek az SS-be és 80 százalékuk elpusztult a távoli harcmezőkön. 1944 késő őszén a hadszíntér Balf felé közelgett és gyökeresen meg változott a falu arculata. “A kétezer őslakó... — zárkózott, szívtelen, színtiszta sváb nép — megnégyszereződött” írja a volt munkaszolgálatos, Bence György a balfi pokol kínjait megörökítő könyvében. Visszavonuló SS-ek, Gestapók lepték el a falut és az odahurcolt munkaszolgálatosok és deportált zsidók bevetésével a “végső ellenállásra” készítették fel. Százszámra pusztultak el a hosszú gyaloglás közepette — különösen az asszonyok — s akik mégis odavánszorogtak, ugyancsak tömegesen haltak meg az éhezés, hideg, s a sánc- és erőditmény-épités kínzásokkal teli kényszer- munkája következtében. Itt fejezte be sokat ígérő életét Szerb Antal, a kiváló iró és kritikus. Kísérőm, aki ezeket a tragikus időket a szülői házban vészelte át, felidézi a múltat. A tisztek és Gestapók a fürdőépületben és a jobb házak tiszta szobáiban laktak, a legénységnek már szerényebb hely jutott. A konyhákban népfelkelők, osztrák fajtestvérek húzódtak meg, mig a horvát menekültek az istállóban. A Borból és máshonnan odahurcolt munkaszolgálatosok és a keletről jövő deportáltak a pajtákban, fáskamrákban fagyoskod- tak és pusztultak el. A falu emberséges lakói, Wo- sinszky doktorék, s néhány derék sváb család, a Baaderék, Auerék, Pillerék és Hauerék, életük veszélyeztetésével istápolták, bujtatták és mentették meg az életnek a szerencsétleneket. Baaderék házában volt a német katonai vágóhid, amelyből húst, belsőségeket csempésztek ki, főztek meg a deportáltak számára. A “végső” ellenállás” természetesen semmivé vált.' 1945 március második felében megkezdődött Balf kiürítése, s az el nem hurcolható, beteg áldozatok elpusztítása. A balfi halálárokban mintegy 200 meggyilkolt zsidó maradványai emlékeztetnek a barna pestis borzalmaira. A helyi lakosságnak csak kis része követte a visszavonuló hitleristákat. A háborút követő kitelepítések után azonban Balfon csak néhány hírmondója maradt a németségnek. A falu arculata ismét megváltozott: rábaközi, szlovákiai és keleti megyékből jövő magyar telepesek váltak a föld urává, egy jobb és szebb Balf építőivé. III. Balf mai arca az újjászületett magyar falu mosolyát sugározza, a szocialista összefogás szemmellátható előnyeit. Az uj gazdák hamarosan rájöttek a közös munka előnyeire. 1947-ben megalakult az országosan ismert és virágzó Micsurin termelő- szövetkezet. A korszerű, belterjes gazdálkodás, elsősorban a szőlőtermelés jól fizet. Tavaly, a rossz időjárás ellenére a munkaegység 50 forint körül volt, s ez tagonként átlag évi 14,000 forintot jelentett, melyet a háztáji szőlő szépen kiegészített. Az egykori cseléd és zsellért tagság összeforrott- ságáról, igyekezetéről dicsérettel beszéltek a járási tanácson. Megkezdték a szőlő ujjátelepitését; a régi 1 méteres sorköz helyett 2.5 m. széles, géppel művelhető és bőségesebb termést nyújtó telepítést vezettek be, melynek műveléséhez a régi munkaerő egyharmada elégséges lesz. Az uj házak hosszú sorából kiemelkedik az 1965 november 7-én megnyílt egymillió forintos kultur- ház, mely normálfilmek vetítéséhez is alkalmas előadótermet, klubhelyiséget és könyvtárt foglal magában, a községi tanács helyisége mellett. A lakosság számban csökkent, a többi faluhoz viszonyítva nagyob arányban. Az 1964-es adatok szerint a 855 lakosból 62 százalék mezőgazdaságból él, a többiek nagyrésze Sopron üzemeiben dolgozik, amellyel a falut napi 20 autóbuszjárat és több vonat köti össze. Jelenleg mintegy 190—200 iskoláskorú gyerek él Balfon. Ma azonban 7 tantermes és 11 tanerős az iskola, jól felszerelt szertárakkal, könyvtárral, vetítőgéppel. Az óvodában hatan dolgoznak, a régi idők egyetlen óvónőjével szemben. Van napközi otthon is, védő- és körorvos. A nemzetiségek közti megkülönböztetés a múlté. Két hadifogságból hazatért sváb, Baader Nándor és Hauer Johann tsz-tagok, magyar leányokat vettek feleségül és 2—2 gyerekükkel szép házban, jólétben élnek. Baader, aki a tsz hentese, nyugodtan megmutathatja uj házát, bútorait, háztartási gépeit és motorját az NSZK-ba települ és az ingatag “gazdasági csoda” gyümölcseivel kérkedő volt honfitársainak. Itt a jövő további előrehaladást jelent. A gazdasági reform még nagyobb lehetőségeket nyújt a föld megmüvelőinek. A falu tervében szerepel a gyógyfürdő fejlesztése és a Fertő tó környékének kiépítése, de minden egyes családnak, egyénnek megvan a saját, jólétet, kultúrát jelentő terve. C^9 Igyekeztünk vázlatosan ismertetni mindazt, amit rövid soproni tartózkodásunk alatt láttunk és hallottunk. Sok szenvedés és küzdelem után — és nem egy emlékmű hívja fel figyelmünket a harc mártírjaira — itt is eldőlt az ezer éves harc. A kis Balf életének három fejezete érzékelteti eredményeinket és elénk vetíti a jövő képét. Gárdos Emil Magyar gyógyszerek sikere külföldön Újabb gyártmányok az exportlistán A gyógyszeripar dolgozóinak 8.8 százaléka foglalkozik kutatással, s a kutatásokra fordított ösz- szegek elérik az iparág termelési értékének 4.9 százalékát. A kutatók munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években gyors ütemben emelkedett a magyar gyógyszerek exportja. 1961-ben a gyógyszeripar termelésének 49 százalékát exportálta a MEDINPEX. 1965-ben ez az arány már 62.5 százalék volt. A kutatások eredményei jelentkeznek a gyógyszeripar szellemi exportjában is. Az utóbbi időben többek között a Trioxazin, Degranol, Mydocalm, Chlopromazin, Corhormon, Atp-natrium, Dihyd- rochlorothiazid és a Dopegyt gyártási eljárásának szabadalmát értékesítette a MEDINPEX. Az eredményes kutatómunka alapján az utóbbi egy év alatt 22 uj készítmény került fel a MEDINPEX exportlistájára. Mint uj gyártmányt hozta forgalomba a vállalat a fekélybetegség kezelésére alkalmas Bispan és Triospan tablettákat, továbbá a D—3 vitamin drazsét, az Oxacillin injekciót, a My- deton és Bupatol értágitókat, a gyulladásos bőrbetegségek gyógyítására alkalmas Phlogosam kenőcsöt, a sugárzás ellen védő Ixecur tablettát és még más készítményeket. A magyar gyógyszerek az utóbbi időben újabb piacokra jutottak el. Ilymódon a vásárlók között 80 ország található és a gyógyszerkivitel a magyar külkereskedelem összexportjának mintegy 6 százalékát képviseli. Magyarok tervezik India timföldgyárát Magyar szakemberek közreműködésével épül meg India uj nagy ipartelepe: a Korba melletti timföldgyár. Tervei már készülnek az Alumíniumipari Tervező Intézetben. Az évente 200,000 tonna kapacitású gyár tervezésének és építésének körülményeit a helyszínen tanulmányozták a tervező- intézet munkatársai. Az együttműködés során kitűnő kapcsolat alakult ki a szakemberek között. India uj nagy ipartelepének létesítéséhez érdekes kísérleteket végeztek az Alumíniumipari Tervező Intézetben. A leggazdaságosabb technológia kialakítására elektronikus számitógép segítségével folytatták le a különböző tényezők vizsgálatát. Magyarország Európa legnagyobb élövad-exportöre A magyar vadkereskedelmi vállalat, a MAVAD, a legutóbbi szezonban 16 millió devizaforint értékben szállított élővadat, vadnyulat, fácánt és foglyot francia és olasz megrendelésekre. Gyakorlatilag az elmúlt szezonban a nyugati országok vadgazdaságainak vérfelfrissitési igényeihez egyhar- madrészben Magyarország szállította az élővadakat és ezzel a teljesítményével Európa legnagyobb élövad-exportőrévé lépett elő. A külföldi cégek elismeréssel nyilatkoznak a magyar vadak akklimatizálódó képességéről és a következő szezonban az előzetes tárgyalások szerint még fokozni kívánják a megrendeléseket. • 12345618901011121314151617181920212242233456789097 • IA SZÁMOK BESZÉLNEK f írja: Eörsi Béla 8 8 • 12345678901011121314151617181920212242233456789097 « A dél-ázsiai háború Bár az újságok csak lopva, diszkréten úrnak arról, hogy dél-vietnami háborút kiterjesztették egész Indokina területére. Sziámbán (Thailand) Amerikának állandó hadserege és négy fontos jelentőségű repülőtelepe van. Innen indulnak el a jet- bombázók Észak-Vietnamba és Laoszba. Köztudomású, hogy az amerikaiak állandóan bombázzák Laoszt (melyet Kennedy idejében a genfi egyezményben semlegesnek nyilvánítottak), de Kambodzsát sem hagyják békében. Oda “ellenségüldözés” címen tévednek be. Az amerikai nép nem lelkesül ezért a háborúért. Szeretné gyorsan befejezni és ezért az újabb bombázást (bizonyos körök szerint) helyesli. A fasiszta érzésű Ky katonai uralom a buddhisták leverése óta megerősödött és most a tábornokok kényelmes, szelíd polgárembereket keresnek, hogy a kormánytanácsnak ‘civil’ jelleget adjanak. Joggal felvetődik a kérdés, hogy a lakosság többségét és ifjúságát képviselő buddhista felkelést miért sikerült leverni? Elsősorban ma az amerikai fölényes fegyverekkel és gázokkal szemben a tömegmozgalom tehetetlen és a forradalom csak akkor sikerülhet, ha az a falura it átterjed és a katonaság is átpártol az ő oldalukra (ami helyenként meg is történt). A buddhista felkelés hiányossága az, hogy vallás háború volt, mégpedig a katolikus középosztály ellen. A vietnami katolikusok az imperialista uralom hatása alatt jutottak hatalomra. Amikor a franciák Észak-Vietnamban Dien Bien Phu-nál elszenvedett vereségük után békét kötöttek, a bennszülött katolikusok elmenekültek Észak-Vietnam- ból és a délre települtek. Dulles külügyminiszter jóvoltából Ngo Dinh Diem fanatikus katolikus került uralomra. A buddhistáknak természetesen nem tetszett, hogy a főhivatalokat, a rendőrség és a hadsereg tisztikarának felét katolikusok uralják, így 1963 óta a buddhisták az ifjúság mozgósításával felemelték szavukat. De nem tudtak olyan jelszavakkal kijönni, amelyek a nagytömeget mozgósították volna. Egyike ezeknek a “Béke” kérdése lett volna, amely jelszó bár igen népszerű volt — a katonai diktatúra mellett és az amerikai hadsereg jelenlétében öngyilkossághoz állt volna közel. Másodsorban nem ígért egészséges földreformod a francia ipar nacionalizálását, az óriási korrupció megvesztegetés, fekete piac megszüntetését. A buddhista mozgalomnak meg kellett buknia, mert nem merte és nem is tudta a nemzet érdekeit képviselni. Ezt a háborút semmilyen áldozattal nem tudja Amerika megnyerni és a vietnami nép szociális, gazdasági problémáit is csak maga a vietnami nép tudja megoldani. Findlay, Ohioban lezártak egy olajfinomítót. 100 munkás vesztette el munkáját. j
