Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-29 / 52. szám
Thursday, December 29, 1906 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Soha többé... Reggel fel nyolc. A nap már erősen süt. A levegő párás. A 16. gyalogezred első századának egyik szakasza útra készen áll. A szakasz harminc fiatal négerből és fehérből áll. Az egyik Colombus, Ohioból, a másik Chicago, Ill.-ból, egy- harmadik a nyugati partvidékről került ide, 12,000 mérföldre a szülőhazától, 65 mérföldre északra Saigontól, Dél-Vietnam fővárosától. Elindul a szakasz. Egy fiatal hadnagy a szakaszvezető. Öt lábnyi távolság van egy-egy katona között. Mennek a magas fűben. A fejük is alig látszik ki. A kémek jelentették, hogy a Vietkong katonái rejtőznek a közelben. A cél: megtalálni és megsemmisíteni az ellenséget. • Két órai gyaloglás után a fiatal hadnagy már azt hiszi, hogy hiába menetelnek, hiába keresnek, mert az ellenségnek se hire, se hamva, amikor a szakasz élén menetelő meglát három “gyanús” személyt a közelben, akik a menetelők irányába szaladnak. “Utánuk”, adja ki a rendeletet a fiatal hadnagy. “Lássuk el a baját.” A katonák meggyorsítják lépteiket. Egyesek elkezdenek lövöldözni, mind a harminc egy irányban, a Vietkong katonái után. , • Alig pár perc telik el, amikor balról, jobbról és hátulról sortüz alá kerül a szakasz. A fiatal hadnagy az elsők között terül el holtan a földön. Az őrmester van hivatva átvenni a vezényletet, de pár másodperc után őt is halálos lövés találja. Egy tizenkilenc éves közkatona Newport Beach, Californiából ráeszmél, hogy nagy hibát követtek el, amikor úgy a bal, mint a jobb szárnyukat védelem nélkül hagyták. • A szakasz életben maradt tagjainak nagy része megsebesül. Ki a lábán, ki a fején, ki más testrészén. Többen három-négy sebből véreznek. Akik nem vesztik el lélekjelenlétüket, a földön hevernek, igy próbálják életüket megmenteni. Ezt teszi Eugene Hicks tizedes a chicagói néger ifjú. Egy másik fiatal katona, aki Ohióban született, látja miként vérzik egy társa a közelben. Hátrafelé csúszik, hogy hívja szanitéct. Amikor meglátja vöröskeresztes társát, odakiált: “Erre, erre, itt vérzik Johnny.” A szanitéc csak pár lépést tesz a sebesült irányába. .. és a golyó fején találja. Holtan esik össze. • Közben a rádiós segítséget sürget a század hadiszállásáról. Kéri, hogy ágyutüzzel és helikopterekkel jöjjenek a vérző szakasz segítségére. Nem sok idő telik el, amikor a rádiós is megsebesül, de ő, sebeitől vérezve, továbbra is érintktzésben marad a századdal és ennek köszönhető, hogy a harminc közül néhányan életben maradnak. • A sebesülteket kórházba szállították. Újságírók látogatták meg őket és elbeszélgettek velük. Az egyik sebesült igy szólt: “Sajnálom, hogy kimaradtam az iskolából és önként jelentkeztem. Ha tudtam volna azt, amit most tudok, akkor nem úgy cselekedtem volna.” • Megkérdezték Hicks tizedestől: “Ha parancsot adnak ismét, mitévő lesz?” A kérdés egy percig válasz nélkül maradt, majd igy szólt Hicks: “Ha parancsot kapok, teljesitem azt.” Nem minden életben maradt ifjú katona válaszolt erre a kérdésre úgy, mint Hicks. Az egyik közkatona, aki súlyos sebekkel feküdt a kórházi ágyon, igy válaszolt: “Soha többé! Inkább a börtönbe megyek, mintsem visszamenjek a pokolba.” «••••••••••»••»••••••••••••••••••••••••I Szalal jemeni elnök részvételével San’ában megalakították a Jemeni Forradalmi Népi Uniót. Az uj politikai egységszervezet harcot folytat az Arab-félszigeten az imperializmus és a helyi reakció ellen, kapcsolatot teremt az arab világ haladó erőivel, igy az Egyestilt-Arabköztársaság-ban működő Arab Szocialista Unióval. Ez év augusztus 18-án Indiana állam szenátora, Vance Hartke a szenáeusi gyűlésen felszólította Johnson elnököt, hogy “őszintén mondja meg az amerikai népnek, mennyi pénzbe és vérontásba kerül a vietnami háború?” Két hónappal később, a konzervativ “Business Week” folyóirat cikket irt a következő címmel: “Tündérmeseszerü számok a vietnami hadikiadásokról.” Azóta országos botrányt okozott Johnson elnök azon kijelentése, hogy a Pentagon és a Fehér Ház hadiköltségvetése 10 milliárd dollárral a tényleges kiadáson alul volt. Ezért kér Johnson elnök ismét 10 milliárdot a vietnami háború kiadásainak fedezésére. Nagy a véráldozat De ki beszélhet dollárról az anyának, aki most értesült arról, hogy elvesztette fiát Vietnamban? Lehet-e dollárokban felmérni, hogy több mint 5000 fiatal amerikai vesztette el életét Vietnam őserdeiben, mocsaraiban, rizsültetvényein! Hogyan tudjuk felmérni a vietnami nép leírhatatlan fájdalmát, szenvedését? Az átlagember elképzelését meghaladja, amikor évi húszmilliárd dolláros kiadásról értesül. Stennis szenátor számítása szerint a vietnami háború havonta 2 milliárd dollárba kerül, ami azt jelenti, hogy a háború 12 perce többe kerül, mint az átlagember keresete egész életében. Ha pl. évente 8,000 dollárt keres valaki és 50 éven át dolgozik, akkor összjövedelme 400,000 dollár. Ez annyi, amennyit egy óra egyötödében költenek a háborúra. Mert a háború minden órában 2 millió dollárba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy egy Vietcong élete 400,000 dollárba kerül, vagyis az amerikai hadsereg 400,000 dollárt költ egy-egy szabadságharcos legyilkolására. Az amerikai adófizetők pénzéből a kormány 50 millió dollárt költ a vietnami háborúra, vagyis 2 milliót óránként, 34,000 dollárt percenként. Napi municióhasználat — 7 millió dollár Csapataink Vietnamban 7 millió dollár ára muníciót használnak fel. A lakosságra dobott bombák havonta 110 millió dollárba kerülnek. Minden lelőtt bombázó gép két és fél millió dollárba kerül. A hadügyminisztérium a múlt évben 600 millió dollárt költött helikopterekre. De nem minden esetben ilyen bőkezű az amerikai kormány. Ha amerikaiak “tévedésből” megölnek barátságos vietnamiakat, akkor a hátramaradt özvegy, vagy árva minden tévedésből meggyilkolt családtag után 33 dollárt kap. A hivatalos adatok szerint az elmúlt évben 40,- 149 Vietcongot öltünk meg, vagyis 400,000 dolárba került egy szabadságharcos meggyilkolása. Ha figyelembe vesszük, hogy az átlag vietnami évi keresete 50 dollár, akkor láthatjuk, hogy 8,000 vietnami tudna egy esztendeig élni abból az összegből, amennyibe egy Vietcong meggilkolása kerül az Egyesült Államoknak. Ha te, kedves olvasó, dolgozol és szerény megélhetést kívánsz magadnak és családodnak teremteni, házat és autót akarsz venni-és egyetemre akarod küldeni gyermekedet, vedd figyelembe a következőket: v* A vietnami háború minden 45 másodperce 25 ezer dollárt emészt fel, amiből egy szép házat lehet venni. v* A vietnami háború minden 6 másodperce any nyiba kerül (3,500 dollár), mint egy átlag autó. ^ Ha családod élelmezése 50 dollárba kerül hetenként, akkor az egész évi élelmiszerkiadásod egyenlő azzal az összeggel, amit a háborúra kölA “Nők Világa” ismét havonkint jelenik meg! Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy a "Nők Világa" kérdését sikerült megoldani és januártól kezdve újból havonkint jelenik rn-eg.. Olvasóink egy része nem ismeri ezt a lapot, mely az egyetlen haladó szellemű magyar női lap az Egyesült Államokban. Az előfizetési ára évi 3 dollár. Az érdeklődőknek szívesen küld mutatványszámot a Nők Világa kiadóhivatala: 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. tünk minden négy és fél másodpercben. Ha orvosra és orvosságra 1,000 dollárt költesz évente, ez csak 2 másodpercre fedezi a háborús kiadásokat. Vagyis a vietnami háború minden órája annyiba kerül, mint egy család háza, évi élelmezése és orvosi költsége. A hadi költségvetés Minden befizetett egy dollár adóból 75 centet hadikadásokra költenek. Minden jel szerint, az ez- évi hadi költségvetés meghaladja a 75 ezer millió (75 milliárd) dollárt. Ebben az évben 35-ször annyit költünk háborúra, mint lakásépítésre, 20-szor annyit, mint közoktatásra, 15-ször annyit, mint mezőgazdaságra. Mennyivel jobban emelhetnénk az amerikai nép életszínvonalát, ha a háborúra költött pénzt házak, kórházak, iskolák építésére, a mérgezett levegő, és megfertőzött vizeink megtisztítására fordítanánk! Választani kell az ágyú és vaj között Az egyre emelkedő háborús kiadások napirendre tűzik a kérdést: ágyukat, vagy vajat gyártunk-e, mert mindkettőre nem telik. Fulbright szenátor is rámutatott erre a kérdésre október 14-én a Kansas Állami Egyetemen tartott beszédében: “Valami nincsen rendjén hazánk külpolitikájával. Beavatkozunk a világ majdnem minden országának belügyeibe, ugyanakkor nem törődünk azzal, hogy nagy városainkban egyre terjed a bűnözés, a forgalom megbénul, folyóink szennycsatornává változnak, a levegő mérgezett és beteggé teszi a lakosságot!” A Wall Street Journal egyik cikkében rámutatott arra, hogy a kormány 700 millió dollárt költött az utolsó 18 hónapban hadibázisok építésére Vietnamban. Ugyanakkor a kongresszus 900 millió dollárt szavazott meg a nagy városok nyomortanyáinak lerombolására és uj házak építésére három esztendőn keresztül. Magasabb kamatot számítanak a házvásárló munkásoknak A szövetségi törvényhozó testület azzal az eredeti céllal állította fel a Federal Housing Admi- nistration-t (Szövetségi Lakásügyi Hivatal, FHA.), hogy megkönnyítse a mérsékelt keresetű munkásoknak és a leszerelt katonáknak a házvételt. Kis összeg lefizetése és az ingatlan jelzálog után fizetett alacsony kamat tette ezt lehetővé. Mindez azonban már a múlté. Az FHA legújabb rendelet 6.5%-os kamatot szab meg a jelzálogért. Ez azt jelenti, hogy a munkásnak, aki $16,000-os házat vásárol 30 éves jelzáloggal, ha vonta $102.63-t kell fizetnie, vagyis a 30 esztendő folyamán $37,000-t. A ház eredeti ára $16,000, a kamat a jelzálogra $21,000, vagyis több, mint a ház eredeti ára. Arról nem is szólunk, hogy egy $16,000-es ház nem áll fenn 30 esztendeig, sok, nagyon költséges karbantartás nélkül. Volt idő, amikor a munkás egyheti keresete fedezte a házbért. Ma ez már a múlté. A fentem- litett példa esetében a ház fenntartása, a jelzá/- log fizetése, a fűtés, telefon, tatarozás, stb. fölemészti az átlag fizetésű munkás egy és fél heti bérét. Ez — részben — a magyarázata annak, hogy a hitelre vásárlók 15%-a képtelen volt a múlt évben fizetési kötelezettségének eleget tenni. Lezárták az iraki olajtársaság sziriai vezetékét A sziriai kormány utasítására Baniyas sziriai kikötőben beszüntették az iraki olaj berakodását. Londonban összeült az Iraq Petroleum Company vezetősége, hogy megvizsgálja a sziriai intézkedés következtében előállt helyzetet. Elsősorban azt kell eldönteniök, hogyan fogadja a társaság a szi- riaiaknak azt a követelését, hogy az 1966 január 1 és szeptember 30 közti időszakra az uj tarifa szerint meghatározott összeget fizessék ki. Ez az összeg a korábbi jelentésekkel ellentétben 3,750,- 000 font sterling. MENNYIBE KERÜL A VIETNAMI HÁBORÚ?
