Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-12-22 / 51. szám

AMERIKAI MAGYAR SZo — HUNGARIAN WORD Thursday, December 22, 1966 10 KÁDÁR JÁNOS BESZÁMOLÓJA AZ M.SZJ.P. KONGRESSZUSÁN A magyar nép építi a szocializmust A magyar nép a szocialista társadalmat épiti, békét kiván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az utón járva a legjobb se­gítőként és önzetlen barátként, mindig maga mel­lett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai ben­sőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünk­ből, következik, internacionalista elvemnek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért . ápoljuk és erősítjük szüntelenül tovább a ma­gyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. (Nagy taps.) Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a to­vábbiakban is, hogy erősítsük a szocialista orszá- . gokkal közös politikai, gazdasági és katonai szer­vezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából fel­becsülhetetlen. Mindaddig, amig az imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialis­ta hatalmak nyílt agressziós politikája arra kény­szerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordít­sunk országunk védelmi képességére. A szocialis­ta haza védelme mindennél előbbre való. Néphad­seregünk erős, jól képzett és modern fegyverek­kel felszerelt hadsereg, amelynek fejlesztésére jelentős eszközöket fordítottunk, és ezután is ké­szek vagyunk áldozni arra, hogy hazánk bizton­ságán komoly erő őrködjék. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelenül fejlő­dik, s hozzájárul a szocialista világ közös védel­méhez. A “harmadik világ” Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett har­madik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlensé­gért és önálló fejlődésért küzdő népek és orszá­gok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küz­dő gyarmati népek egymásra utaltságát és szö­vetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista orszá­gok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, újonnan felszabadult orszá­goknak nyújtott önzetlen segítségben, és az irán­tuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyíl vánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alap­ján fejleszti kapcsolatait. Ázsia, Afrika, Latin- Amerika haladó erőivel. A Magyar Népköztársa­ság kormánya az állami politika síkján széles kör­ben diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcso­latokat létesített az újonnan felszabadult orszá­gokkal és más fejlődő országokkal. Tiszteletben tartva ezen országok önállóságát, támogatva nem­zeti törekvéseiket, a kölcsönös előnyök biztosítá­sán túlmenően hazánk a technika, a tudomány és a szakemberképzés területén baráti segítséget nyújt saját ei’őik kifejlesztéséhez. A szocialista és újonnan függetlenné vált or­szágok irányában folytatott politikánk mellett röviden és elvileg ki szeretnék térni a fejlett kapi­talista országokkal kapcsolatosan folytatott poli­tikánkra. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított tőkésországok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat, tárgyaláso­kat. Kölcsönös előnyökkel járó gazdasági megál­lapodásokat, kulturális megállapodásokat kötöt­tünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegen- forgalmunkat, és jelentős személyforgalmat való­sítottunk meg nyugati tőkésországokkal is, hogy ily módon is előmozdítsuk a népek kölcsönös, jobb megismerését, barátságát, a béke ügyét. A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzet­közi kommunista mozgalom nagy moszkvai ta­nácskozásain közösen kialakított elveknek megfe­lelően. a VIII. kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxis­ta—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a “fel­lazitási” tevékenység, a szocialista országok meg­osztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi. De ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének megvalósulásáért. A Köz­ponti Bizottság, a kormány ennek megtelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista kül­politikai irányzatot és gyakorlatot. Együtt küzdünk a haladás erőivel A haladás erőivel együtt küzdünk az imperialis­ták agresszióinak visszaveréséért, most minde­nekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Viet­nam testvéri népének hatékony megsegitéséért. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért, a tartós és egye­temes békéért. Támogatunk minden kezdeménye­zést, amely ezeket szolgálja: az általános leszere­lésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozásá­ra, az atomfegyverek betiltására és megsemmisí­tésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult politikai helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mu­tatja: az összehangolt magyar nemzeti és osztály­érdekek, a marxista—leninista elmélet, a prole­tár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoz­tuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztásaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékeny­ség alapjául szolgáló elvek: 1. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szuverenitását. 2. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítéséért, politikaiig gazdasági és katonai súlyának növeléséért. 3. Szolidárisak vagyunk a tőkésországokban, élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabad­ságjogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. 4. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgal­mak harcait a régi és uj gyarmatosítás, az impe­rialista elnyomás és agresszió ellen. 5. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afri­ka, Latin-Amerika független országaival. 6. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megva­lósításáért. 7. Egész nemzetközi tevékenységünk középpont­jában változatlanul a világháború kirobbantásá­nak elhárítása áll, az egész békeszerető emberi­ség erejének összefogásával. Ezeket az elveket követve, külpolitikai tevé­kenységünkkel védelmezzük népünk békés épitő- munkáját, szocialista vívmányait, egyúttal be­csülettel hozzájárulunk a haladás és a béke győ­zelméért világméretekben folyó küzdelemhez. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban, van a kapitalista világ, van erős szocialista világ- rendszer, és a leghaladóbb erők között ott van. független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. AZ ELVESZETT GYÖNGYSZEM... Reggel hétkor kelt fel, mint máskor, amikor iskolába kell menni. Hálóingében kiment a kony­hába, a mosdótálba öntötte a meleg vizet, amit anyja már elkészített. Anyja a kályha körül szor­goskodott és a reggelit készítette. Hogy aludtál? kérdi anyja Jennie-t.. Nagyon jól, mommy, válaszol a kislány mosollyal az aj­kán. Jennie visszament a hálószobába, a falon lé­vő tükör elé állt és fésülni kezdte koromfekete szép haját. A tükörből két gyöngyszem, a 13 éves Jennie szeme csillogott, mint két gyémánt. Gye­re már kislányom, múlik az idő — sürgette az anyja. Jövök, jövök — mondotta Jennie. Sietve levetette hálóingét, fölvette nylon nadrágját, fehér blúzát és kis kék szoknyáját. Már itt is va­gyok, mondta Jennie, amikor a konyhába lépett. Az asztalon fíistölgött már a meleg tejbegriz. Jennie leült, mint mindig, szokásos helyére, közel az utcára nyíló ablakhoz, hogy lássa, miként ébred a Mississipp-i Rolling Fork kis városka. Amint a kanalat szájához emelte dörrenés hang­zott el és abban a pillanatban a konyhaablak ezer darabra tört. Jennie leejti a kanalat és szeméhez kap. Anyja rémülve Jenniehez szaladt. Látja: vér folyik a szeméből és vér szivárog a kislány fehér blúzán. A lövés zajára jönnek a szomszédok és mikor látják a vérző kislányt, az egyik szomszéd, aki nem vesztette el önuralmát, mondta: gyertek azonnal, itt a kocsim, Jenniet kórházba kell vinni. A Vicksburg kórházban az orvosok megálla-, pitották, hogy sörétek hatoltak be Jennie egyik szemébe és mellébe. Azonnali operációra van szük­ség, mondta az egyik orvos. A határozatot tett követte. A műtőbe vitték Jenniet. Kivágták a megsérült szemét. A 13 éves kislány ma már vak, egy gyöngyszeme van. A fenti történet az Ur 1966. évének november hónapjában történt Rolling Fork, Miss.-ben. Az egyszerű magyarázat az, hogy Jennie édesany­ja, Mrs. Lillie Willis a néger nép szabadsághar­cának egyik kiváló vezére. Ezért vesztette el Jen­nie két gyöngyszemének egyikét. Az FBI “vizsgálatot” indított a merénylő föl­fedezésére. JAKARTA. — Indonézia kormánya elhatározta az árubehozatal 50 százalékos csökkentését. #12345678901234567890123456789012345678901234567890« | A SZÁMOK BESZÉLNEK | I írja: Eörsi Béla j| «1234567890123456789012345678901234567890123456789U » Jó adó? Vagy rossz adó? Tulajdonképpen nincs jó adó, legfeljebb az egyik, rendszer igazságosabb, mint a másik. A legigazság­talanabb adó a forgalmi adó, amely Magyarorszá­gon a Horthy-korszakban virágzott és még min­dig megvan Franciaországban. Minden árura vo­natkozik, amikor más kézbe kerül, a nyersanyagra a gyárosnál, a kész cikkre a nagykereskedőnél és igy tovább. Amerikában az eladási adó (sales tax) rendszer van elterjedve. Ez csak egyszer jelentke­zik és a fogyasztó fizeti az utolsó állomáson. Kali­forniában azzal enyhítették, hogy élelmiszerekre és orvos által előirt gyógyszerekre nem jár “sales tax”. Amerika legrégibb adója a föld és a házadó, 200 évvel ezelőtt ez volt az egyetlen adóalap, ami­hez a vám jött a függetlenségi háború után. A vám. sokszor a gyenge iparok fejlesztését segíti elő, de legtöbbször a kincstár bevételét jelenti. Újabban Kaliforniában nagy a felháborodás a telek és házadó ellen. Ebben sok az igazság, de sok a demagógia is. A házadót a tulajdonos fizeti, de áthárítja a lakóra, tehát nem az egyént érinti, ha­nem az dönti el, hogy milyen a beépített terület és értékes helyen van-e az épület? Ez az adó kapcso­latban van a kereskedő és iparos felszerelésével és nyersanyag, vagy készáru készletével is. Mind­ez helytelen, mert nem jövedelmet adóztatnak meg, hanem vagyont. így pl. a szegény öreg So­cial Security-n élő embert bünteti, ha van egy kis háza. Ha egy szegény embernek nagy családja van (esetleg szülei is nála laknak), akkor nagyobb ház­ra van szüksége és azt még jobban sújtják adó­val. Újabban gyakran tiltakoznak a magas adók ellen. Félő, hogy a kaliforniai republikánus éra a leg- rosszabbfajta adóval fog bennünket “boldogítani”, hogy ezzel megvédje a gazdagokat SsSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÍ WASHINGTON, D. C. — Az amerikai kormány javasolta, hogy Kina és az Egyesült Államok küld­jenek egymásnak rizs. búza és rozs vetőmagot köl­csönös tanulmányozás végett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom