Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
Vol. XX. No. 50. Trusday, December 15, 1966. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 VI. Pál pápa folytatólagos fegyverszünetet és béke tárgyal ásókat sürget-. SZÁMOLJUK FEL A NYOMORTANYÁKAT Az ország lakosainak 70 százaléka városlakó. Egyre több városlakó kényszerül nyomortanyákban lakni, mert a sok esztendővel ezelőtt épített házak gyorsabban romlanak le és válnak nyomortanyákká, mint ahogyan az uj épületek képesek az egyre növekvő lakosságot befogadni. A nyomortanyák okozzák a bűnözés rohamos emelkedését, a kábítószerek egyre jobban terjedő használatát, a tüdővész és egyéb betegség pusztítását. Évente a városok hatóságai milliárdokat kénytelenek költeni a nyomortanyákból eredő problémák "megoldására." Természetesen, az igy elköltött milliárdok nem oldanak meg egyetlen kérdést sem. Sőt, a nyomortanyák elterjedése csak fokozza és mélyíti e problémákat és állandóan nagyobb összegek előirányzását igényli. A problémát gyökerében kell megoldani: le kell bontani a nyomortanyákat és helyükbe alacsony lakbér ellenében, szép, fásitott környezetű uj házakat kell építeni. Egyre több polgármester, kormányzó, szenátor, munkásvezér kezdi belátni, hogy ez a valóság. Walter Reuther, a szervezett autómunkások szakszervezetének országos elnöke, a szenátusi bizottság előtti nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy a nyomortanyák felszámolása az ország legfontosabb problémája, melynek megoldása nem tűr halasztást. A. Philip Randolph, az AFL-CIO végrehajtó bizottságának tagja, a nagyvárosok problémáit vizsgáló szenátusi bizottság előtt igy szólt: "Mit gondolnak uraim, mitévő lesz az a néger fiatal katona, aki visszatér Vietnamból és lakást akar bérelni, vagy házat akar vásárolni Chicago Cicero negyedében és azt tapasztalja, hogy az ott lakó fehérek nem hajlandók őt befogadni? íme itt a probléma: nagy fehér tömegek nem hajlandók a négereket elfogadni egyenrangú polgárokként és a négerek nem hajdandók tűrni jogtalan, másodrangu polgárságukat. Ha nem találunk megoldást erre a kérdésre, nagy társadalmi kirobbanásokat várhatunk." “Helyezzük Vietnam kérdését az Egyesült Nemzetek elé” — mondja az Egyházak Világtanácsa. — UVónjuk ki csapatainkat Vietnamból” — követeli Algernon D. Black VATIKAN VAROS, Róma. — “Remélhetjük-e azt, hogy mindkét fél meghosszabbítja a fegyverszünetet és lehetővé te- | szí hathatós béketárgyalások | megkezdését, mely a háború ' befejezéséhez, békéhez ve- ; zet?” — kérdezte VI. Pál pápa. S igy folytatta: “Mi nemcsak reméljük, de . a legkomolyabban kérjük és I könyörgünk, hogy ez úgy le- I gyen.” A pápa elgondolása az, hogy a karácsonyi fegyverszünet életben maradna az újévi fegyverszünet végéig és ha szükséges mindaddig — határidő meghatározása nélkül —, mig béketárgyalások utján véget nem vetnek a vietnami háborúnak. “Tudomásunk van arról — mondotta a pápa —, hogy befolyásos egyének ilyen irányban munkálkodnak. Mind J azok, akik ennek érdekében j latba vetik befolyásukat, a saját morális színvonalukat eme- j lik.” “Bűn volna elhalasztani aj fennálló nagy lehetőséget a! mai történelem e szomorú epi- J zódjának bezárására. Akik! nem teljesitik kötelezettségeiket, azokat nagy felelősségi terheli annak a veszélynek al fokozásáért, amely az emberiséget fenyegeti.” Helyezzük a vietnami kérdést az ENSZ elé MIAMI BEACH, Fia. — Az Egyházak Világtanácsának Általános Közgyűlése határozati javaslatot fogadott el, melyben követeli, hogy az Egyesült Államok terjessze a vietnami kérdést az Egyesült Nemzetek Szervezete elé, azzal a céllal, hogy ilymódon véget vessenek a háborúnak. A közgyűlésen megjelent 750 delegátus, akik nagy része protestáns papokból állt, azzal a kéréssel fordult a Johnson-kormány- hoz, hogy nagyobb őszinteséggel és nyíltsággal beszéljen a vietnami kérdésről. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy országszerte, a nép minden rétegében nagy felháborodást keltett Johnson elnök azon kérése, hogy a költségvetés újabb 10 milliárd dollárt irányozzon elő a vietnami háború költségeinek fedezésére. A háborús kiadások száz százalékkal magasabbak, mint azt a Pentagon “megjósolta.” "Vonjuk vissza csapatainkat Vietnamból" NEW YORK. N. Y. — Algernon D. Black, az “Ethical Culture” szervezet országos elnöke, egyórás prédikációját a vietnami kérdésnek szentelte és azzal a követeléssel végezte, hogy “vonjuk vissza csapatainkat Vietnamból.” A prédikációt sok százezren hallották New York és környékén a WQXR rádió állomáson. Nagy győzelmeket aratnak a szabadságharcosok SAIGON. — Jelentés érkezett arról, hogy a Vietcong csapatai nagy győzelmet arattak Haunghia tartományban. A dél-vietnami hadsereg egy s z ázadát megsemmisítették. Sok foglyot ejtettek és muníciót zsákmányoltak, többi közt három aknavetőt. A hírek arról is beszámolnak, hogy a szabadságharcosok uj módszereket használnak az amerikai helikopterek megsemmisítésére. A földre helyezett aknákhoz magas botokat kapcsolnak s amikor a leszálló helikopterek propellerjeinek légnyomása felbillenti a botot, az felrobbantja az aknát. Számos helikoptert “lőttek le” ezzel a módszerrel. 97 U ELŐFIZETŐT SZEREZTÜNK LACIINKNAK A szenátusi bizottság ugyanazon ülésszakán Bayard Rus- tin, a néger nép egyik kiváló vezére, a következőket mondotta: "Amikor a lázongás kitört Watts-ban, dr. King és én azonnal odamentünk. Emlékszem, hogy gyűlést tartottunk, melyen többszáz néger ifjú vett részt. Az egyik fiatalember felállt és mondta: "Mi most egy uj 'kiáltvány' alapján működünk." Engem nagyon érdekelt az uj "kiáltvány" és kértem, hogy mutassa meg nekem. Erre a fiatal néger kivett zsebéből egy skatulya gyufát, meggyujtott egyet, azzal meggy uj tóttá az egész skatulyát, s igy szólt: "Burn, baby, burn! (Égj babám, égj!) ez a mi kiáltványunk." "Ezt a jelenetet azért mondom el úgy, ahogy megtörtént — mondta Bayard Rustin —, hogy dramatizáljam a helyzet válságos állapotát." Mi a megoldás? Constantinos A. Doxiades, világhírű építész, a szenátusi bizottság elé terjesztette javaslatát, mely szerint 50 ezer millió dollár befektetést igényel a következő tiz esztendő alatt a nyomortanyák részleges felszámolása. A szövetségi kormány csak abban az esetben képes ilyen összeget előirányozni "az ország legfontosabb problémájának" megoldására, ha véget vetünk a vietnami háborúnak és az arra elpazarolt hatalmas összeget az amerikai nép érdekét szolgáló célra: uj lakóházak építésére fordítjuk. Mindeddig a szövetségi kormány és hivatalai egyik vizsgálatot a másik után szervezték. E vizsgálatok állitólagos célja az volt, hogy megállapítsák a nagyvárosok problémáit. Mi úgy véljük, hogy itt az ideje a vizsgálatok befejezésének és a lakásépítések megkezdésének. SZEPTEMBER ELSEJE ÓTA Uj lehetőségek tárulnak fel lapunk terjesztésére Az utolsó 3 hónapban több) előfizetőt szereztünk, mint' az utolsó 15 év bármely más három hónapjában. Az uj előfizetők száma 97. Ezt nem azt jelenti, hogy; most már nyugodtan ülhetünk babérjainkon. Azt sem jelenti, hogy ez az eredmény megelégedett ^semmitevésre késztethet bennünket. Sőt ellenkezőleg! Ez csupán feltárja azt az egyszerű tényt, hogy" egyre több amerikai magyar látja be azt, hogy az Amerikai Magyar Szó az a lap, mely az ő érdekét szolgálja. Megérti, hogy ez az újság az, amely a népek közti békéért száll sikra és amely magasabb nyugdijat, az élelmiszer árak és az adók leszállítását, szebb és biztosabb megélhetést1 követel minden amerikai polgár részére. Az Amerikai Magyar Szó az amerikai magyarok barátja, védelmezője, szócsöve. | E lap hasábjai, az olvasók rendelkezésére állnak. Elmond hatják panaszaikat, véleményüket a munkáslevelezők ro-i vatában. Az Amerikai Magyar Szó és olvasói közt oly szoros baráti, honfitársi, munkástársi viszony van, mely páratlan itt, az Egyesült Államokban. Ez a lap az olvasók lapja, ők tartják fenn adományaikkal, támogatásukkal, ők terjesztik, ők építik ezt az újságot. Fel a további munkára! Szerezzük meg barátainkat, ismerőseinket, szomszédainkat, munkástársainkat uj olvasónak. 1967 szept. 1-ig 300 uj előfizetőt kell szereznünk. Eddig 97 uj előfizetőt szereztünk. Még 203-at kell szerezni, hogy 100%-os sikert érjünk el. • A lapépitési kampány állása: Kalifornia.................... 16 Arizona ........................ 3 Delaware .................... 1 Pennsylvania ............. 6 Connecticut ............... 14 Florida ........................ 1 New York.................... 12 Kanada .............................. 2 Illinois ........................ 3 New Jersey . .............. 3 Ohio ............................ 32 Michigan ......................... 1 Európai........................ 3 Összesen 97 Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
