Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
Thursday, October 20, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Az iráni sah Magyarországon Az iráni sah és világhirü szép felesége egy hétig Magyarországon tartózkodott: üzemet, farmot és múzeumot látogattak, a Balaton mellett vikendez- tek és tárgyaltak politikai vezetőkkel. Rangjukhoz illően, sőt, barátságosan fogadták Budapesten az uralkodót, az útvonalon, amely szállására vezetett, feliratok köszöntötték a vendégeket és éltették a magyar-iráni barátságot —, jeléül annak, hogy a tiz esztendő, de akár csak az öt esztendő előtti ál- potokhoz képest valami megváltozott e monarchia és a szocialista országok viszonyában. Ez a látogatás a sah — teljes nevén: Mohammad Reza Pahlavi Arya Mehr sahinsah — keleteurópai utjának egyik állomása. Járt Romániában és Jugoszláviában, Budapest előtt pedig Szófiában volt. De még jobban kitágíthatjuk a kört: a kölcsönös kapcsolatkeresés több évre tekinthet visz- sza — Reza Pahlavi már kétszer járt a Szovjetunióban (1957 és 1965); két esztendővel ezelőtt Brezs- nyevet, az akkori szovjet államfőt fogadták Teheránban és nemrég Maurer román miniszterelnök kereste fel az iráni fővárost. Ez a sok utazás és tanácskozás nem volt hiábavaló. Maga a sah fogalmazta ezt meg nemrég, egy észak-amerikai újságírónak: “Uj Iránt látnak”... Persze egyelőre nem túlságosan uj ez az Irán, belső gazdasági és társadalmi állapota a sah reformtervei ellenére is jórészt a régi. növelni fogja az oroszok tekintélyét az országban. Nem aggódom ezért.” De nemcsak a gazdaságról van sz>j. Régebben állandó katonai feszültség volt az ország északi határán: amerikai támaszpontnak lenni a Szovjetunió szomszédságában nem rózsás állapot. Ma már nincs ilyen katonai feszültség e vidéken; amióta a sah kormánya kijelentette, hogy nem enged sem rakéta-, sem atomtámaszpontot létesíteni országa területén, ez a probléma eltűnt. Ebbe a képbe kell belehelyezni a magyarországi Magyar felszólalás az ENSZ politikai bizottságának napirendi vitájában Az iráni uralkodóról nagyon sokat ir a vüág- / ' Az ülésszak eddigi leghosszabb vitája a legfon- sajtó: volt feleségéről és a jelenlegiről, vagyonáról tosabb politikai kérdésekkel foglalkozó politikai es utazásairól, családi eseményeiről és életmódjának pompájáról. Minderről Magyarországon is tud' nak és Írnak, de a sah mostani látogatásában nem a családi pikantériákat emelték ki, hanem olyan politikust láttak benne, aki nagyon szegény országból jött és aki ma már mintha törődne országa problémáival. Változásnak indultak külső gazdasági kapcsolatai, s ezzel együtt külpolitikája is. Irán a háború után egy-másfél évtizedig az Egyesült Államok egyik legszilárdabb szövetségesének, kizárólagos gazdasági, politikai és katonai partnerének számított és Washington ennek nagy fontosságot tulajdonított — lévén Iránnak kétezer kilométeres határa a Szovjetunióval. Ha a sah — akinek voltaképpen van mit félnie a szocialista eszméktől és aki hosszú évekig csak a nyugat támogatásában látta trónja szilárdságának biztosítékát — most, a nyugat mellett, kelet felé is fordul, ennek nyomós oka kellett, hogy legyen. Az egyik ok a harmadik világban végbement változás: sok, Iránhoz hasonló ázsiai és afrikai ország felszámolta az egyoldalú elkötelezettséget, s ezzel meggyorsította fejlődését. A másik ok a hidegháború enyhülése a hatvanas évek elején. Irán nem tartozik a semlegesekhez; változatlanul tagja a CENTO-nak, ennek a nyugathoz tartozó katonai szövetségnek, de gazdasági kapcsolatait illetőén — és annak alapján diplomáciai téren is — kezdi követni a harmadik világ példáját. És itt kell keresni az “uj Iránt”, amiről a sah beszélt. Irán közel-keleti olajország és a kapcsolatkeresés nemcsak azt jelenti, hogy uj partnerek jelentek meg a színen, hanem azt is, hogy elkezdenek önállóan gondolkozni saját gazdasági életükről, meg akarják indítani az ország iparosodását. A Szovjetunió. egyebek között, félmillió tonna kapacitású acélművet épit Iránnak és cserébe földgázt kap. Olyan földgázt, amely eddig a levegőbe távozott. Amikor az egyezményt aláírták és egyes újságok rémüldözni kezdtek, hogy a sah “utat nyit az oroszoknak”, Reza Pahlavi igy válaszolt: “ötven éve pazaroljuk ezt a gázt, ugyanakkor szükségünk van az acélgyárra. A múlt 15 évben az Egyesült Államok lebeszélt bennünket erről, mondván, hogy nem gazdaságos, nem praktikus, és az acélgyár építése népünk egy részében esetleg baráti érzéseket kelthet az oroszok iránt. Nos, nyilvánvalóan ÍJBÓL KAPHATÓ!-----<| Rózsa Imre: “MÉGIS TAVASZ” j! cimii kitűnő kis verseskönyve, szép kemény kötésben CSAK 75 CENT Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ Kiadóhivatalától ! | 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címen bizottságban folyt a bizottság napirendje körül. Csatorday Károly Magyarország nagykövete a politikai bizottságban azt javasolta, hogy elsőnek az államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló deklarációt tárgyalja a bizottság, s ezután foglalkozzék azzal a szovjet javaslattal, amely elitéli a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló egyezmény útjába gördített akadályokat , az egyezmény megkötése ellen irányuló lépéseket. Harmadik napirendi pontként a genfi leszerelési bizottság javaslatát, negyedikként a külföldi katonai támaszpontok felszámolását javasolta, a többi nyolc kérdést, amelyeket a közgyűlés a bizottság elé utalt, fontossági sori'endben javasolta napirendre tűzni. A magyar delegátus rámutatott: az ENSZ-köz- gyülés politikai bizottságának közvetlenül a leszerelésre vonatkozó napirendi pont után kell megvitatnia azt a javaslatot, amely előírja a külföldi csapatok kivonását Dél-Koreából, mert ez a kérdés régen megérett a döntésre. (Mint ismeretes, ezt a javaslatot a szocialista országok közösen terjesztették az ENSZ elé.) Ezután hangsúlyozta, hogy ennek a kérdésnek megvitatása elősegitheti a vietnami probléma megoldását is. Közismert, hogy a dél-koreai rezsim külföldi nyomásra segítséget nyújt a vietnami nép ellen folytatott agresz- sziós háborúhoz. Ezt a javaslatot támogatta Fedorenko, a Szovjetunió képviselője és a többi szocialista ország delegátusa. Az Egyesült Államok ezzel szemben más napirendet javasolt, amelyben első helyen nem a legidőszerűbb politikai kérdések szerepelnek. A politikai bizottság a hosszas vita után sem tudott megállapodni a napirendben. A tagállamok döntése alapján, a bizottság elnöke a vita folytatása előtt személyesen konzultál majd az egyes államok képviselőivel. Szovjet nyilatkozat a szovjet-kinai diákcsere felfüggesztéséről A Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatásügyi minisztériuma a következő nyilatkozatot juttatta el a Kínai Népköztársaság moszkvai nagy- követségéhez : Ez év szeptember 20-án a Kínai Népköztársaság felsőoktatási minisztériuma értesítette a pekingi szovjet nagykövetséget arról, hogy a “kul- turforradalommal” kapcsolatban a Kínai Népköz- társaság kormánya elhatározta, szünetet rendel el a diákok és aspiránsok tanulmányában, és javasolta, hogy a Kínai Népköztársaságban tanuló szovjet diákok 10—15 napon belül utazzanak visz- sza a Szovjetunióba. A minisztérium szükségesnek tartja, hogy sajnálkozását fejezze ki amiatt, hogy a kínai fél egyoldalú döntése miatt félbeszakadnak az említett diákok tanulmányai. Ez elkerülhetetlenül akadályozza felkészülésüket és a két ország együttműködésének továbbfejlődését ezen a területen. Ennek ellenére a minisztéi'ium, a kínai fél döntésélátogatást. Magyarországnak 1937 óta van diplomá- ciai kapcsolata Iránnal és 1952-ben kötött vele gazdasági egyezményt. Idén májusban felfrissítették a gazdasági szerződést, amely 5—5 millió dolláros árucserét ir elő, de ez a mennyiség könnyen növelhető. A magyar vezetők, akik nemrég kötöttek uj gazdasági szerződéseket több afrikai és ázsiai országgal, szívélyesen fogadták a vendéget, Dobi István, a Magyar Népköztársaság elnöke a parlamentben adott díszvacsorán többször is hangoztatta, hogy a béke megőrzése közös cél kell, hogy legyen. A sah ismételten aláhúzta, hogy a békés együttműködés szükségessége tette hasznossá a budapesti látogatást. nek figyelembevételével, utasítást adott minden szovjet diáknak és aspiránsnak, akik a Kínai Nép- köztársaságban tanulnak, hogy október 10-ig tér» jenek vissza a Szovjetunióba. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztásaság kulturális együttműködéséről 1956 julius 5-én kötött egyezmény és az 1965 évi kulturális együttműködési terv értelmében a diák- .aspiráns- és tanárcserének a kölcsönösség alapján kell állnia, a minisztérium felhívja a nagykövetség figyelmét, hogy a szovjet felső- és középfokú szakoktatásügyi minisztérium, valamint a szovjet tudományos akadémia az említett elv figyelembevételével úgy döntött: szünetet rendel el a szovjet főiskolákon és tudományos közoktatóintézetekben tanuló kínai állampolgárok oktatásában. A szovjet fél elvárja, hogy a szóban forgó kínai állampolgárok 1966 októberében elhagyják a Szovjetuniót. Magától értetődik, hogy a szovjet fél kész lesz megvizsgálni a diák-, aspiráns- és tanárcsere felújítását a kölcsönösség alapján, mihelyt a kínai fél erre hajlandónak mutatkozik. Erhard megismételte az NSZK igényéi a “nukleáris részesedésre” A Bundestag külpolitikai vitát rendezett annak a beszámolónak alapján, amelyet Erhard kancellár legutóbbi washingtoni látogatásáról tartott. A devizakérdésekkel kapcsolatban Erhard azt mondotta, hogy Nyugat-Németország igyekszik teljesíteni kötelezettségeit, de igen nagy nehézségei vannak, ha biztosítani akarja, hogy az amerikai fegyvervásárlásokat az eddigi mértékben folytathassa. Az amerikaiak — mondotta — nem fogadják el a nyugatnémet javaslatokat, és ezt a kérdést a nemsokára megtartandó háromhatalmi értekezlet fogja majd tisztázni. Erhard kijelentette, hogy az NSZK a jövőben is követelni fogja magának a nukleáris kérdések megoldásába való “tényleges beleszólás” jogát. Hangsúlyozta, hogy Bonn nem hajlandó “csak tárgyalásokkal” megelégedni. A kancellár szót emelt a NATO-n belüli katonai és politikai együttműködés fokozásáért és a “Washington— Bonn-tengely” katonai-politikai megerősi- téséért. Osztrák szakszervezetek Habsburg Ottó visszatérése ellen Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnöksége Klaus kancellárnál járt, és tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy az üzemekben nagy a nyugtalanság Habsburg Ottó tervezett ausztriai beutazása és esetleges vagyoni igényei miatt. A szakszervezetek nézete szerint “a kormány e kérdéssel kapcsolatos nyilatkozata hozzájárulhatna ahhoz, hogy az üzemekben fenntartsák a nyugalmat.” Klaus emlékeztetett rá, hogy megfelelő bírósági határozat alapján Habsburg Ottó beutazása jogos, míg vagyoni követeléseinek nincs törvényes alapja. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* üldök megújításra $.........................-t. k Név • Cim: .., I | Város: . . | Zip Code Állam: ;l H ' I i n
