Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.I Vol. XX. No. 40. Thursday, October 6, 1964g^Töjj^£RICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397 A meredek féle? VI. Pál pápa legújabb békefelhivását a múlt héten Lyndon Johnson saját protestáns egyháza, a "Krisztus Tanítványai" felekezet vezetőségének, valamint az amerikai zsidóság két legnagyobb szervezete fejének, dr. Eisendrath-nak és Rabbi Maurice Weinsteinnek a szennyes vietnami háború elleni nyílt kiállása követte. Ha az elnök következetes akar maradni eddigi taktikájához, akkor a zsidók elleni burkolt uszítását most a protestáns és a katolikus egyházak elleni uszítással — holmi hálátlanságra való utalgatásokkal — kell követnie. Csó'dbejutott politika ez, akárhogy tekintsünk is rá. Fel kell tennünk a kérdést: vájjon Johnson elnököt most már egyedül sértett büszkesége tartja vissza annak beismerésétől, hogy tévedést, még pedig kolosszális tévedést követett el, amikor megszegve választási Ígéretét és rutul becsapva a rászavazó amerikaiak millióit, a békés megoldás helyett a háború fokozását hozta Vietnamba és a világháború veszélyét Amerika és a világ népére. Vagy pedig a mögötte álló óriás tőkés érdekeltségek, a nagy amerikai olaj, fém, ipari és egyéb monopóliumok vezetősége — A U.S. KÜL- ÉS BELPOLITIKA IGAZI IRÁNYÍTÓI — elhatározták, hogy nem hátrálnak meg, hogy az amerikai impérium határait már nem is a Csendes-óceán nyugati partjainál, hanem KÍNA nyugati határainál akarják megvonni, azaz gazdasági és politikai fennhatóságuk alá akarják keríteni EGÉSZ ÁZSIÁT? Mert csak ilyen — a nagyvilág előtt eddig többé kevésbé burkolt — politika késztetheti kormányunkat, Johnson elnökkel az élén olyan provokativ politikára, amelyet Vietnam kérdésében folytat. Felvethetünk azonban egy másik, igen súlyos — bár beismerjük, eddig bebizonyithatatlan feltevést. Olyan feltevést, amely logikussá teheti Johnson logikátlan magatartását, amely talán megértetheti velünk, hogy az az ember, aki a béke hívének vallotta magát megválasztása előtt, az idő múlásával egyre harciasabb, egyre ingerültebb, ellentmondást nem türővé vált, — és egyre felelőtlenebb politikát követ. Elsőizben a johnsoni beavatkozás, illetve az Észak-Viet- nam megtámadásának ürügyéül szolgáló úgynevezett tonkini incidens óta, utalás történt az amerikai sajtó hasábjain arra (New York Review of Books), hogy ezt az incidenst (hogy észak-vietnami ágyunaszádok megtámadtak amerikai hadihajókat a tonkini öbölben 1965 februárjában) AZ AMERIKAI HADVEZETŐSÉG AGYALTA KI, vagy ha volt is valami benne, ők túlozták azt minden arányon felülivé, csak hogy okuk legyen Észak-Vietnam megtámadására és bombázására. És első Ízben Johnson megválasztása óta nyilt utalás történt az amerikai sajtó hasábjain arra, hogy vizsgálatot kellene indítani azon hirek megcáfolására, melyek szerint JOHNSON- NAK VALAMI KÖZE LEHETETT KENNEDY ELNÖK MEGGYILKOLÁSÁHOZ! Senki sem vádolja nyíltan az elnököt. De egyre többen aggódnak, hogy ilyen gyanakvások az amerikai, de különösen a külföldi közvélemény egyes köreiben egyáltalában felmerül-! hettek! Johnson tehát olyan ember, akinek lelkiismeretét és lelki egyensúlyát EGY BEBIZONYULT ORSZÁGCSALÁS — az amerikai választó közönség békeóhajának kisemmizése — EGY VILÁGCSALÁS: a tonkini provokáció Észak-Vietnam megtá-j madására — és egy egyre nyíltabban felszínre kerülő' GYANÚSÍTÁS elődje meggyilkolása kérdésében terheli. Néhány hónappal ezelőtt egy brilliáns angol karikaturista Johnsont egy olyan autó kormánykerekénél illusztrálta, mely-; re ez volt irva: "Unsafe at Any Speed". (Veszélyes bármely sebesség mellett!) Lehetséges, hogy ez a gondoktól és gondolatoktól gyötört ember most már valóban szándékosan hajtja azt a gépkocsit ... a meredek felé. WASHINGTON, D. C. — Dwight D. Eisenhower az Egye sült Államok volt elnöke sajtókonferencián kijelentette, hogy “minden eszközt fel kell használni a háború leggyorsabb befejezésére.” Az egyik újságíró feltette a kérdést: “Az atombombát sem kell WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök kérésére az IUE elhalasztotta a General Electric vállalat elleni sztráj kot. A kormány három tagja, McNamara, Willard Wirtz és Connor személyesen "segédkeznek" abban, hogy egyezmény jöjjön létre a szakszervezetek és a GE között. Az ország különböző városaiban 44,000 GE-munkás sztrájkba lépett, de a szak- szervezeti vezetők kérésére visszatértek- a munkába. figyelmen kívül hagyni?’' * “Én nem hagyok ügyeimen kivül semmit sem,” válaszolt Eisenhower. A Johnson-kormány újabb 75,000 főnyi katonságot szándékszik Vietnamba küldeni. Curtis E. LeMay volt vezérkari főnök a U.S. News és I World Report folyóiratban I megjelent cikkében javasolja Észak-Vietnam bombázásának | felfokozását. ! Mind Eisenhower, mind Le i May katonai győzelemre ser- j kenti a Johnson-kormányt. BERLIN. — Albert Speer és ; Baldur von Schirach Hitler- ! csatlósokat szabadlábra helyez- I ték, 20 évi börtönbüntetésük után. Rudolf Hess az egyetlen fasiszta bűnöző, aki még most is fogságban van. A Szovjetunió nem hagyta helyben azon javaslatot, hogy őt is bocsássák szabadon. Nyugdíjra jogosultak a 72 évesek WASHINGTON, D. C. — Azok a 72 évesek és ennél idősebbek, akik sohasem fi- »tt«k be szövetségi adót, november 1-től kezdve nyugdíjra jogosultak. Az egyedülállók havi 35 dollárra és a házasok havi 52.50-re jogosultak. A szövetségi társadalombiztosítási törvény ezen szakasza 370 ezer egyénre terjed ki. 142 A HALOTTAK ÉS 825 A SEBESÜLTEK SZAMA EGY HÉT ALATT VIETNAMBAN Egységfrontra szólit a Nemzeti Felszabadító Front SAIGON. — Szeptember hónap utolsó hetében 142 amerikai katona vesztette életét és 825 szenvedett sérülést a vietnami harcokban. Mind a halottak, mind a sebesültek száma rohamosan emelkedik a háború következtében. Újabb amerikai csapatok szálltak partra Vietnamban és ezzel az amerikai hadsereg létszáma 315,000-re emelkedett. Több amerikai, mint délvietnami katona áll harcban. A demilitarizált zónában és attól délre véres harcok folynak. Az amerikai légiflotta B- 52-es bombázói a bombák ezreit szórják e területre azzal a szándékkal, hogy “megpu- hitsák” a talajt a gyalogos tengerészek részére. A bombázás ellenére, a gyalogosok állandóan nagy ellenállásra találnak. Aptheker a szavazólistára került NEW YORK, N. Y. — Herbert Aptheker, az országban jólismert marxista neve a szavazólistára került, mint a “Peace and Freedom Party” jelöltje a brooklyni 12-ik képviselő kerületben. LAGOS, Nigéria. — Lázongó katonák és polgárok meggyilkoltak 300 Ibo törzshöz tartozó egyént. A déli és az északi törzsek közötti polgár- háború tovább terjed. MOSZKVA. — Uj szerződés jött létre a Szovjetunió és Észak-Vietnam között, melynek értelmében a szovjet kormány messzemenő gazdasági és katonai támogatást nyújt az amerikai imperialisták által megtámadott ország részére. Egymillió munkás sztrájkja Olaszországban Az olasz nagyvárosokban sztrájkolnak a közlekedési alkalmazottak; Rómában, Milánóban, Torinóban és másutt nem járnak a villamosok, az autóbuszok és a földalatti. Nem közlekednek a városközi járatok sem: a vidékről bejáró munkások ezért nem tudtak megjelenni munkahelyeiken. A több mint 150 ezer közlekedési dolgozó sztrájkja 3 napig tartott. Két év óta ez már a 16-ik munkabeszüntetésük, amely a kollektiv szerződések megújításáért folyik. TOKIÓ. — A Nemzeti Felszabadító Front elnöke, Nguyen Huu Tho felhívást bocsátott ki, mely be rí arra szólítja a buddhistákat, katolikusokat és a dél-vietnami nép minden más rétegét, hogy lépjenek egységfrontra a Nemzeti Felszabadító Fronttal a Ky-kor- mány és az amerikai agresz- szorok ellen. “Csupán a Ky és Van Thieu köré csoportosult hazaáruló réteg az, mely támogatja az amerikai agresszo- rokat. Egyedül őket zárjuk ki a nemzeti egységfrontból.” ' • MOSZKVA. — A hadügyminisztérium hivatalos lapja, a JOHNSON ELNÖK EGYHAZA SEM HAJLANDÓ TÁMOGATNI VIETNAMI POLITIKÁJÁT L. B. Johnson, országunk elnöke a “Disciples of Christ” (Krisztus Tanítványai) egyház kebelébe tartozik. Ezen egyház képviselői konvencióra jöttek össze Dallas, Texasban. Helyénvaló, hogy minden ehhez hasonló összejövetel megtárgyalja az emberiség legégetőbb problémáját: a vietnami háborút. Úgy is történt. Beterjesztettek egy határozati javaslatot, mely jóváhagyta Johnson vietnami politikáját. A kongresszus delegátusai elvetették a javaslatot Miután ez megtörtént, a delegátusok egy másik javaslatot terjesztettek a Krisztus Tanítványai egyház-kongresszus elé. Az uj javaslat többek között arra szólította fel a hívőket, hogy ‘komolyan fontolják meg’ VI. Pál pápa békefelhivását és az Egyházak Világtanácsának békeüzenetét. Az Egyházak Világtanácsa a református egyházak szervezte, mely többször fölemelte szavát a vietnami piszkos háború ellen. Az egyházat képviselő delegátusok által elfogadott javaslat rámutatott arra is, hogy: “Vannak olyanok, akik azt állítják, hogy Vietnamban polgárháború folyik, amit nem lehet katonai eszközökkel elintézni.” A Krisztus Tanítványai egyházat képviselők azt is leszögezték egy másik határozati javaslatban, hogy: “Mindenkinek jogában áll a kormány politikájával szemben foglalt álláspontját hangoztatni és ahhoz, hogy ennek következtében semmi bántódása ne essék.” A Krisztus Tanítványai egy házkongresszus delegátusainak magatartása visszatükörzi a lakosság minden rétegében egyre növekvő háboruellenes kangulatot. Az atombomba használatát sürgeti Eisenhower Krasnaya Zvezda jelenti, hogy szovjet rakéta szakértők tanítják be az észak-vietnamiakat a Szovjetunió által szállított rakéták használatára. • NEW YORK. — Kambodzsa képviselője jegyzékben tiltakozott, hogy amerikai és délvietnami katonák megsértették az ország határát.
